Nemcsak súlyát és méretét, de tudományos jelentőségét nézve is, tekintélyes könyv látott napvilágot. Ráadásul több szempontból is hézagpótlónak nevezhető, mert a témát ilyen alapossággal korábban még senki nem dolgozta fel.
Nemcsak súlyát és méretét, de tudományos jelentőségét nézve is, tekintélyes könyv látott napvilágot. Ráadásul több szempontból is hézagpótlónak nevezhető, mert a témát ilyen alapossággal korábban még senki nem dolgozta fel.
Nemcsak súlyát és méretét, de tudományos jelentőségét nézve is, tekintélyes könyv látott napvilágot. Ráadásul több szempontból is hézagpótlónak nevezhető, mert a témát ilyen alapossággal korábban még senki nem dolgozta fel.
A Hadtörténeti Intézet és Múzeum dísztermében dr. Kedves Gyula alezredes üdvözölte a könyv ünnepi és tudományos igényű bemutatójára megjelent vendégeket. Sallay Gergely Pál „Seregszemle fémben, zománcban" című, A Magyar Királyi Honvédség és a leventemozgalom jelvényei 1938 – 1945 alcímet viselő művének megjelenése több okból is ünnep – mondta az alezredes. Ünnep a szerzőnek és a kiadónak, de ünnep a közönségnek is, mert írója sokféle igényt elégít ki vele. Persze nyomban felvetődik a kérdés: Lehet-e, érdemes-e jelvényekről könyvet írni? A válasz határozottan igen! Szükséges persze, hogy a szerző tudományos alapossággal írja meg, de ne legyen száraz. Sokkal inkább érdekes, szórakoztató. Ez itt, most sikerült. Megpróbál választ adni arra a kérdésre: mi a jelvény, és a csak az első oldalak elolvasása után ébredünk rá, hogy ez bizony nem is olyan egyszerű feladat. A jelvény több, mint a ruházat része, bár kétségtelen tény, hogy küldetését – a megkülönböztetést és a hovatartozás kifejezését – az egyenruhán tölti be igazán. A jelvények mutatják, hogy az általuk szimbolizált közösség elfogadta tagjaként azt, aki ezt bátorságával, rátermettségével, képességeivel kiérdemelte. Szükséges az is, hogy szívesen hordják, viselője büszke lehessen rá. Példa erre a „Harminckettes baka" közismert nótájának sora: „Mellemre kitűztem a rézmedáliát". A jelvény tehát tárgyi mivoltán túlmutatva, eszmeisége által társaival egybeköti, érdemeiről számot adva öntudatossá teszi a katonát. Feladata, hogy kiemelje a tulajdonosát és hirdesse róla: ő egy közösségbe tartozik. A II. Világháború nemcsak a fegyverek, hanem az eszmék harca is volt. A módszer pedig, ahogy azt közvetítették még tanulságos is lehet. A jelvény elárulja, hogy viselője ellenség vagy szövetséges, vezető vagy beosztott, tapasztalt katona vagy újonc – ezek ismerete pedig a harctéren élet – halál kérdése lehet.
Érdeklődéssel lapozgathatja a könyvet az is, aki nem numizmatikus, egyszerűen csak a korról szeretne többet tudni. Szerkezete két részből áll. Az első átfogóan bemutatja a jelvény szerepét. A második rész igazi kincsestár a katonai jelvények gyűjtőinek. Teljes képet ad az 1938 – 45 közötti időszakról. A könyvnek különösen nagy jelentőséget kölcsönöz, hogy hiánypótló. Magyarországon ilyen eddig nem jelent meg, még hasonló sem!
Dr. Makai Ágnes főtanácsos, történész, numizmatikus a szakértő szemével nézte át a könyvet. Megjelenését különösen azért tartja fontosnak, mert ez a téma már évtizedek óta várt egy avatott feldolgozóra. A mulasztás egyik oka a korszak hosszú ideig tartó, negatív politikai megítélése. A másik: az óriási mértékű I. Világháborús jelvénydömpinghez képest a Horthy-korszak bizony soványka volt. A háború után a tárgyak jórészt elvesztek. A harmadik – inkább csak szűk, szakmai – ok pedig az volt, hogy a tudományterületen belül is mostohagyereknek számított a jelvény. A gyűjtőknél viszont gyarapodott a gyűjtemény és a rendszerváltás után a politikai ok is megszűnt. Nagy értéke a könyvnek, hogy a szerző alapos kutatásokat végzett és a száraz tények mögé azonnal „odatette" az embert. A katonát, aki a jelvényt kiérdemelte és büszkén viselte. A mindennapi életről szóló hatalmas fényképanyag is ezt a felfogást igazolja. Ráadásul egyes képek még önmagukban is értéket képviselnek.
A mű megszületésének körülményeiről, aktualitásáról a szerző, Sallay Gergely Pál szólt. A könyv egységbe foglalva mutatja be az ország – részben külföld – különböző magán- és közgyűjteményeiből származó hatalmas anyagot. Ugyanúgy támogatja a szakterület tudományos kutatóit és az „amatőr" gyűjtőket. Segítségével sok magángyűjteményben azonosítani tudtak eddig fel nem ismert darabokat és erről a szerzőt is értesítették. Ez a könyv egyszerre szól a muzeológusoknak, a gyűjtőknek, a hadtörténészeknek – és mindenkinek, aki egy fontos kor történeti részletei iránt érdeklődik. Hozzájárul az eddig lappangó kincsek közzétételéhez. Katalógusként is kitűnően használható, mivel óriási mennyiségű színes ábrát tartalmaz.
Nemcsak magukat a jelvényeket mutatja be. Képet kaphatunk általa a jelvény létrejöttének szinte teljes folyamatáról. Terveket, vázlatokat, is közöl, a változatokra is felhívja a figyelmet. Megismerhetjük a különféle jelvények viselési előírásait, rendszeresítésük időpontjait. Igen alapos munka. Külön fejezetet szentel még a sportügyességi jelvények viselésére jogosult személyek nevének felsorolására is.
Pont azért, mert rendkívüli teljesítményről van szó, sajnálatos, hogy a kiadásba némi hiba is csúszott. A jobb- és baloldal több esetben felcserélődött (például a 4/a, 4/b, 26., 27., 89/a, 89/b, 101/a, 101/b, 178.,) képeken az ellenkezőjét látjuk a jelvényen, mint ami a magyarázó szövegben szerepel. A következő kiadásban ezeket valószínűleg kijavítják, mert szinte biztosan lesz újabb kiadás is. Okkal feltételezhető ugyanis, hogy akad még olyan katonai fémjelvény, ami magángyűjteményben előfordul, a könyvből mégis hiányzik. Tisztelettel kéri tehát a szerző az ilyen tárgyak tulajdonosát, illetve mindazokat, akik valamely jelvényre vonatkozóan további információ birtokában vannak, hogy keressék őt fel a
email címen, ezzel is hozzájárulva a még pontosabb következő kiadás sikeréhez.
|
Seregszemle fémben, zománcban Monarchia Kiadó 2009 ISBN 978 963 06 8147 6 Palatia Nyomda, Győr |
