Kölcsey Ferenc eredeti Himnusz kézirata 1823-bólKölcsey Ferenc eredeti Himnusz kézirata 1823-ból

Ebben az évben sem tett sokat az Oktatási és Kulturális Minisztérium azért, hogy a nemzet kellőképpen megünnepelhesse a „Magyar Kultúra" napját. 176 évvel ezelőtt megszületett a magyar nemzet egyik szimbolikus jelentőségű szövege Kölcsey Ferenc tollából, a Himnusz. Pontosabban – a kézirat tanúsága szerint – 1823. január 22-én fejezte be a költő Szatmárcsekén. 20 évvel később az Erkel Ferenc komponálta dal a magyar nemzet hivatalos himnuszává vált. 1989 óta a vers megszületésének dátumát a Magyar Kultúra Napjaként tartjuk számon.

 Kölcsey Ferenc eredeti Himnusz kézirata 1823-bólKölcsey Ferenc eredeti Himnusz kézirata 1823-ból

Ebben az évben sem tett sokat az Oktatási és Kulturális Minisztérium azért, hogy a nemzet kellőképpen megünnepelhesse a „Magyar Kultúra" napját. 176 évvel ezelőtt megszületett a magyar nemzet egyik szimbolikus jelentőségű szövege Kölcsey Ferenc tollából, a Himnusz. Pontosabban – a kézirat tanúsága szerint – 1823. január 22-én fejezte be a költő Szatmárcsekén. 20 évvel később az Erkel Ferenc komponálta dal a magyar nemzet hivatalos himnuszává vált. 1989 óta a vers megszületésének dátumát a Magyar Kultúra Napjaként tartjuk számon.

2010. Január 23-án az Avilai Nagy Szent Teréz templomban Eperjes Károly színművész magyar költök istenes verseiből tartott előadóestet, „Az igazat mondd, ne csak a valódit" címmel. A programban szerepeltek József Attila, Ady Endre, Babits Mihály, Pilinszky János istenes versei és nem utolsó sorban Kölcsey Ferenc alkotása a nemzeti Himnusz.

A Kossuth díjas művész teljesen egyedi módon nagy hévvel, vehemenciával adta elő a költeményeket, fűzött hozzá egyedi magyarázatot, verselemzést. Olyan verseket keresett ki repertoárjából, (több mint 140 istenes vers) melyeket csak nagyon kevesen ismerhettek, mert témájuk miatt az előző rendszerben nem nagyon propagálták, tanították azokat, – azt is lehet mondani, hogy tiltó listán voltak. Nem egy költeményről dokumentumokkal igazolta, hogy a költő nem a verses kötetekben megjelent formában írta meg művét, hanem nyomda képessé kellett tennie azt, vagy a rendszer változtatta meg – szája íze szerint.

A művész hármas tagozódás alapján állította össze műsorát, – a szabad akarat, a megértés, és a lét végső értelme szerint. Négyessy Katalin gordonka játéka választotta el az egyes fejezeteket. .

A művész mondanivalója és fanyar humora megkövetelte a hallgatóságtól, a teljes figyelmet, odaadást. Az „istenkereső költőkről" sok információt ismerhettünk meg, új szempontokat fedezhettünk fel, és a gondolkodás új formáját is magunkénak tudhatjuk már. Az előadás nem csak témájában, előadásmódjában, hanem időtartalmában is rendhagyó volt. A több mint két és félórás előadás szinte percek alatt telt el, annak köszönhetően, hogy az előadóban az izzás, a feszültség egyetlen pillanatra sem lanyhult

A hallgatóság az előadás végén felállva hosszantartó tapssal jutalmazta a színészt és előadását.

A „Magyar kultúra napja" a naptárban nincs feltüntetve, nem piros betűs ünnep, de ebben az évben, akinek volt olyan szerencséje és lehetősége meghallgatni ezt a csodálatos produkciót, annak igenis az lett!

Aki nem jutott el ezen az estén a Szent Teréz templomába, az remélhetőleg a Duna Televízió jóvoltából hamarosan megismerheti, de nem lehet átélni a templom hangulatát, és a művész előadás közbeni kisugárzását.

Az előadás eddig többször, mint 400 alkalommal hangzott el, és aki maradandó élményt szeretne átélni, személyesen nézze meg a művész hitről, istenről és szeretetről alkotott ars poétikáját, mely a fenti címmel könyv formájában is megjelent.

Hulinay András

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük