Valamivel több, mint két évvel ezelőtt, 2008 novemberében már volt kiállítása Kopócsy Juditnak a Boltíves Galériában. Most az életmű egy újabb darabjával ismerkedhet meg a látogató.

 

 Valamivel több, mint két évvel ezelőtt, 2008 novemberében már volt kiállítása Kopócsy Juditnak a Boltíves Galériában. Most az életmű egy újabb darabjával ismerkedhet meg a látogató.

 Az érkező vendégeket Faragó Laura népdalénekes köszöntötte egy különleges dal előadásával. A magyar népdal elkötelezett híve ezúttal nem a hazai kincsekből merített. A legősibb fennmaradt kottaábrázolás alapján rekonstruált mű, Szeiszkilosz sírverse hangzott el, mely szövegében – egyebek mellett – arra figyelmezteti a hallgatót: „De sohase várd a holnapot, mert üzen a zord halál". A zenének a kiállítás hivatalos megnyitása után is fontos szerep jutott, ekkor Borbély Mihály szaxofonművész előadása foglalta keretbe az elhangzottakat.

 A feladatra, hogy a falon függő alkotásokat közelebb hozza a szemlélőhöz, Szakolczay Lajos, író, kritikus vállalkozott. A tárlat címéről találóan állapította meg: a Töredékegész – rejtélyes cím. Mintha a töredékességben, végső soron létünk foszlányában, benne volna az egész. Benne van! Ezért a feladat a művész számára sem kicsi: megmutatni a megmutathatatlant. A sejtelmet. Folt és vonal, kiemelkedés és süllyedés, rajzolt és „talált", tehát más anyag maradványaiból felhasznált motívum, folyamatosság és szakadozottság, valós idő és emlékezet lett az absztrakt kép technikájához kötött, ugyanakkor az alkotó mentalitását ugyancsak magában foglaló összetevője.

 Kopócsy Judit gondolkodásának mélységét mi más jellemezhetné jobban, mint a körforgás, mint a szellemi megtisztulás, vagyis a teremtett világ újrateremtése. Az időnek ezt a halhatatlan rendjét, nemkülönben az emberlétből (öröm – bánat) következő, sokszor szívszorító drámát vissza lehet-e adni a képzőművészet eszközeivel? Az anyagot kell átszellemítenie – némely applikált vászonrész nemegyszer Krisztus öt sebét hordozza – hogy az első látásra sokszor foszlánynak tetsző töredékek képi valósággá álljanak össze. Múltunk emlékei egyértelműbben jelennek meg ott, amikor a kollázs-technika nyomtatott szöveget is rejt.

 Ehhez jó alap a textilművészként indult, papírral, gyapjúval egyként jól bánó festőművész-grafikus rajzi biztonsága. A különféle részek, anyag-egységek szerkezetét fölbontó és belőle új rendet építő, a labirintusok fény – árnyék tekervényeiben bravúrosan eligazodó művész valóban a töredékekből épít egészet. Mert végül is Kopócsy Judit arzenálját szemlélvén „anyag-festményekkel" van dolgunk. Olyan, jobbára profán, „ikonokkal", amelyeket – mindegy, hogy tudatosan vagy a nélkül – átleng a Paul Klee-i absztrakt színfolt hangulata, ugyanakkor – paradox módon – fölvillan Barcsay konstruktív vásznainak mély-barnája is.

Nemegyszer kollázs-képeket látunk. Gyakori a felületet nem csupán folthatásában, ám plasztikájában is gazdagító vászon, hullámpapír, újság applikációja. Ám a cím szerinti adalék, nem feledvén a történelem sarát, amellett, hogy az általánosból jól kiemeli az ihlető történést, finom, érzékeny hangulati elemként beolvad a közvetlenen túli mezőbe. Így például az 1916 című, a hajdúböszörményi művésztáborban készült grafika – a tárlat egyik kiemelkedő darabja – nemcsak a háború és az azt követő szenvedés apoteózisa, hanem a témán túli megannyi félelem-sejtelem bensőben lerakódott, fölkavaró visszfénye is.

 A festőművész-grafikus motívumválasztásában sok a tudatos elem, ugyanakkor szívesen él a „talált tárgy" megtisztításával is. Ez a kompozíción belül hangsúlyossá teszi a motívumot. A Boltíves Galéria friss tárlata tehát olyan érzelmi területeket érint, amelyek Kopócsy Judit szótárában (szeretet, emlékkép, közjó, az elesettekkel való együttérzés, stb.) kiemelt jegyek. Minthogy lélekvetkező nyíltsággal vallanak egy emberi ember dolgos hétköznapjairól és szellemi kitárulkozásáról, az életmű pilléreit formázzák.

A kiállítás 2011. február 17-ig látható, kedden, szerdán és csütörtökön 10-től 18 óráig Budapesten a VI. kerületi Podmaniczky utca 41-ben.

http://www.boltivesgaleria.hu/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük