Tudja-e valaki, hogyan mérte le Karinthy Frigyes a vicc terjedési sebességét? Miért lett szerelmes Molnár Ferenc Kukorica Jancsiba? Hogyan lett Rejtő Jenőből P. Howard? Nem? Akkor érdemes elolvasni Kalmár Tibor könyvét!

 

 Tudja-e valaki, hogyan mérte le Karinthy Frigyes a vicc terjedési sebességét? Miért lett szerelmes Molnár Ferenc Kukorica Jancsiba? Hogyan lett Rejtő Jenőből P. Howard? Nem? Akkor érdemes elolvasni Kalmár Tibor könyvét!

Valami eltűnt az életünkből, noha rettenetesen hiányzik – és ez a humor. A Kossuth Kiadó elnök-vezérigazgatója, Kocsis András Sándor megállapításával nehéz volna vitatkozni, ő igazán szakértő ebben a kérdésben. Évente úgy 270 – 280 könyvet jelentetnek meg. A legújabb, „A nagy nevettetők", joggal viseli alcímében a sztorik a pesti éjszakából megjelölést. Megható, bájos, okos, nagyon tanulságos történetek sorakoznak benne. A könyv a humor klasszikusainak híres anekdotáit gyűjti egybe. A kabaré világának számos kulisszatitka most, ebben a könyvben kerül először nyilvánosság elé.

 A könyvről – annak bemutatásakor – a szerzővel Verebes István beszélgetett. Megtudtuk tőlük: húsz olyan személyiségről olvashatunk, akik valóban nagyon nagyok voltak és akikről egyre kevesebb szó esik mostanában. Ráadásul a kabaré sokak szemében még mindig léha műfaj, a szerzői nem valók a Parnasszusra. A pályatársak viszont meggyőződéssel vallják: lehetetlen, hogy az utókor ne őrizzen meg valamit ezeknek az embereknek a lényéből. Kalmár Tibornak még volt szerencséje, hogy Heltai Jenővel személyesen találkozhasson.

 Nagyon sok történet kering róluk a világban, de még a jól tájékozottak is csak nagyjából a felét ismerik annak, amit össze lehetne gyűjteni. Márpedig a szó elszáll – mint tudjuk – sokkal jobb, ha az írás megmarad. Az én szerepem tehát – mondta el Kalmár Tibor – a hangyához hasonlítható. Gyűjtögettem ezeket az anekdotákat, hol forrásokból, hol azoktól az emberektől, Kellér Dezsőtől, Királyhegyi Páltól, akik még találkoztak a „nagy öregekkel". Amikor kezet fogott velem Kellér Dezső, szinte még éreztem a kezén Karinthy Frigyes szorítását, de az igazsághoz tartozik, hogy a könyvben szereplő húsz ember közül tizenhatot még ismerhettem! Persze lenne még többször húsz, akik szintén megérdemelnének egy könyvet – talán majd később arra is sor kerül.

 A könyv bemutatóján számos ismert színművész is megjelent és részleteket olvasott fel a humoros történetekből. Így a hallgatóság előtt egyértelművé vált, hogy nem a vidám műfaj művelőiről szóló tanulmányok összessége jött létre, hanem egy anekdotagyűjtemény, ahol lehetséges, hogy nem minden pontosan úgy, ott és akkor esett meg – de hát a legendák makacs dolgok! A sort Nagy Endre egyik története nyitja, elvégre őt joggal tekinthetjük a magyar kabaré elindítójának. Ő volt, aki megengedhette magának, hogy megkérje Tisza Istvánt, a miniszterelnököt: „légy szíves megbukni, mert nekem a kabaréban jobb üzlet volt a Kossuth Ferenc!"

 A könyvből megtudhatjuk, miért vállalkozott Heltai Jenő arra, hogy egy éjszakai pillangó alkalmi vőlegénye legyen, és azt is: családi körben őt – talán a János vitéz miatt – János bácsinak nevezték. Molnár Ferencet viszont a kortársak Csekkszpír-nek hívták – miért? Ezért már érdemes elolvasni a könyvet! Fény derül benne ugyanis még számos titokra, például, hogy Kellér Dezső hat pengő különbözet miatt lett festőből író és szerinte a legcsúnyább magyar szó – a nincs. Azt sem sokan sejtettük eddig, hogy Karinthynak valóban volt bejegyzett, szabadalmaztatott, saját találmánya! Királyhegyi Pál pedig ezt írta: Darvas Szilárd nekrológjába: „A haláltól nem félek, mert amíg én élek, ő nem jöhet, és ha jön, az már nem én vagyok." Hát nincs igaza?

Kalmár Tibor

Nagy nevettetők

Kossuth Kiadó 2010

ISBN 978-963-09-6570-5

Szekszárdi Nyomda Kft.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük