Révay András: Virágzó Tisza Napja

?Végre visszakaptuk a Tiszát" – mondta a fegyverneki polgármester a háromnapos ünnepség kezdetén, a közönség lelkes üdvözlésétõl kísérve. Szó, ami szó, ezen a hétvégén a falu apraja-nagyja ünnepelt.

A szórakozás valójában már pénteken este megkezdõdött Fegyverneken a Sway, a Zuhatag és a Dogs együttes koncertjével, ám a hivatalos megnyitóra csak egy nappal késõbb, szombaton került sor. A falu lakói este fél nyolckor kezdtek gyülekezni a Dobó téren, hogy megnézzék a gödöllõi Magyar Dámalovas Egyesület két tagjának bemutatóját. Johann Strauss: Kék Duna Keringõjének dallamára láthattak lovas keringõt és a mûsorszám osztatlan tetszést aratott. A múlt századi ruhába öltözött hölgyek – a kornak megfelelõ – nõi nyeregben ültek és úgy vezették négylábú táncosaikat.

A lovasbemutató egyben mindjárt a hangulat megalapozásául is szolgált, kedvcsináló volt a további tánchoz. Igaz, akkor már nem a lovak, hanem az emberek táncoltak – végig a falun. Amerre a menet elvonult, a hangszórókból mindenhol szólt a zene, így menet helyett sokkal helyesebb menettáncról beszélni. A népviseletbe öltözött táncosok sorában elöl a legkisebbek haladtak, az öt-hatévesek, majd fokozatosan az egyre idõsebbek csoportjai jöttek. Talán egy kilométernél is hosszabb volt az út, le egészen a Tisza partjáig, az ünnepség hivatalos helyszínéig, ahol a közönséget egyszerre két fegyverneki polgármester is köszöntötte.

Persze téved, aki ez utolsó állítás mögött valami politikai versengésrõl szóló sanda utalást gyanít. Errõl szó sincs. Az igazság ezzel szemben az, hogy valóban két fegyverneki polgármester létezik – sõt három! – de a harmadikról majd késõbb. A magyarázat pedig, hogy Fegyvernek is kettõ (három) van! Az egyik, az ünnepség helyszíne, a Tisza partján található. Polgármestere: Huber Ferenc. A másik a Garam mentén terül el, polgármestere: Kiss György. Õk ketten voltak jelen a Virágzó Tisza Napja ünnepén és köszöntötték a résztvevõket. Rövid beszédük mindössze addig tartott, amíg a helyi horgászok felvirágozott, kivilágított csónakjai meg nem érkeztek és el nem kezdõdött a színpadon az esti mûsor. ?Dal és tánc" címmel a Baldácsy Mûvészeti Egyesület bemutatója zajlott – egészen este tíz óráig, amikor is látványos tûzijáték örvendeztette meg a nézõket. Aki akart – fõleg a kisgyermekes családok – ez után hazamehetett, aki viszont maradt, azt a futballpályán valódi pályabál várta – a zenét a Csillagfény együttes szolgáltatta. Éjfélkor következett a Szent Iván éji tûzugrás – eredménye maradjon a lányok titka!

Másnap, tehát vasárnap, az ünnepség harmadik napján, hamisítatlan népünnepély zajlott a parton. Reggel nyolckor kezdõdött a Virágzó Tisza Kupa: férfi, felnõtt és ifjúsági csapatok kispályás labdarúgókupája. A gyerekek gyöngyfûzéssel, fazekas korongozással, rajzversennyel, népi játékok készítésével szórakozhattak, még helyben írt mesét is rendelhettek maguknak. Láthattak szalmafonást, régi halászszerszámokat, fegyverkovácsot, kosárfonást, halászhálószövést. Mindezek mellett volt még tûzoltási bemutató, sétarepülés, grafológus, kártyajóslás, asztrológus, hennafestõ, sminktanácsadó, óriás sakk, sétakocsikázás, sárkányeregetés, az idõsebbeknek vérnyomásmérés, no és persze szép számmal az elmaradhatatlan vásározók.

Mindezekkel párhuzamosan a színpadon is zajlott a mûsor. A helyi együtteseken kívül fellépett a szlovákiai Fegyvernek énekkara olyan sikerrel, hogy az ismertebb dalokat a közönség is velük énekelte. A ?Paprikás" Magyarnóta Éneklõ Csoport a nevét arról kapta, hogy a Garam-menti Fegyvernek valamikor híres paprikatermelõ terület volt. A csapat négy évvel ezelõtt, a falunapra állt össze elõször, azóta már több fellépésük is volt. A legfontosabb – mondják – hogy szeretik egymást és a nótázást. Mivel vegyesajkú község, ahol már kisebbségben vannak a magyarok, az éneklés összekötõ kapocs, megtartó erõ is számukra. Tartozik még hozzájuk egy fiatalokból álló disco-csoport is, énekesek és háttér táncosok. Tagjaik száma változó, ki, mikor tud elszabadulni a munkából vagy az iskolából.

Nincs igazi népünnepély bográcsozás nélkül. Fegyverneken rendeznek Gulyásfesztivált is, de a vetélkedõ kedv hetekkel utána sem lankad, meg kell mutatni, kinek a tüzén rotyog ízletesebb étel. Meg hát a színpadon a szereplésben, a pályán a focizásban megfáradt családtagokat, barátokat is jól kell tartani. Ezért aztán ilyenkor is van fõzõverseny, habár a zsûrinek ugyancsak össze kell szednie magát, hogy olyankor érjen a bográcsokhoz, amikor még van is bennük valami! A jóféle pörköltökhöz, gulyásokhoz kerül bor is, sör is, a hangulat tehát tökéletes, valójában nem nagyon számít, milyen helyezést ér el a csapat. Mindenki esküszik rá, hogy az övé volt a legjobb!

Az ünnepség történetérõl szólva, Huber Ferenc polgármester egészen 1991-ig tekint vissza. Akkoriban volt az elsõ Falunap. A rendezõk keresték a helyét, az augusztus 20. körüli idõpont ugyanis nagyon zsúfolt. A környezõ településeken is sok a rendezvény, nehéz eldönteni, melyik rokont látogassák meg. Végül úgy látták, június utolsó hete, az iskolai szünet kezdete lenne a legmegfelelõbb.

Volt egy másik gondjuk is. Az 1850-es években a Tisza szabályozás következményeként, az élõ Tisza helyett, náluk két holtág jött létre. Területe is folyamatosan szûkült, az eredeti 15 kilométerbõl nyolc az évek alatt feltöltõdött, a partján valóságos dzsungel burjánzott. Megközelíteni sem lehetett. Az emberek összefogtak, átgondolt terület-rehabilitációval, a part kitakarításával valóságos horgászparadicsomot alakítottak ki. A halászati jogot jelenleg három környékbeli önkormányzat és az állam együttesen birtokolja, de gyakorlásával – már két éve – Fegyverneket bízták meg. Van két nagy horgászegyesületük, rendeznek versenyeket is és – amint ezt az ünnepség is bizonyítja – ma már egészen a vízpartig le lehet sétálni.

A ?Falunap" túl szokványos név. Helyette is mást szerettek volna. Mivel az új idõpont nagyjából valóban egyebe esett a Tiszavirágzással, szinte kézenfekvõ volt az új elnevezés. Az idei volt a harmadik alkalom, amikor vidám, a gyerekeknek, a fiataloknak is szóló népünnepélyt rendeztek.

A ?másik" Fegyvernekkel öt éve van kapcsolatuk. A névrokonságot odaát két fiatal fedezte fel az Interneten, õk voltak a kezdeményezõk. A két község képviselõi azóta rendszeresen részt vesznek egymás rendezvényein. A nevekrõl annyit sikerült kideríteni, hogy a Tisza melletti falu eredeti lakosai királyi fegyverhordozók, fegyvernökök voltak. A másik két név eredete bizonytalan. Van ugyanis Romániában is egy Almás-Fegyvernek, ahol a lakosság 17 százaléka valamikor szlovák volt. Velük a két falunak nincs kapcsolata. Magyarok már nem élnek ott, de szlovákok még igen.

A Virágzó Tisza Napja elnevezésû ünnepséggel kapcsolatban több cél is megfogalmazható – foglalta össze a polgármester. Fenntartja és ápolja a magyar-magyar kapcsolatokat. Bemutatkozási lehetõség a civil szervezetek a vállalkozások számára. Alkalom a sportolásra, de a legfontosabb: a közösség kiteljesítése, hogy a ?fogyasztógép" helyett megpróbálhassunk emberek maradni!