Vállalati-biztosítás témakörben a kezdeményezés egyedülállónak tekinthetõ, apropóját pedig a biztosítási szakma helyzete adta.  A konferenciára a szakmai meghívókat a Risk Partners Kft. ügyvezetõje, Szabó Ferenc és dr.Bakonyi István kapcsolati igazgató szignálta, a megnyitó beszédet dr.Borbély Attila, az ÁPV Zrt. Felügyelõ Bizottságának elnöke tartotta. 

 Vállalati-biztosítás témakörben a kezdeményezés egyedülállónak tekinthetõ, apropóját pedig a biztosítási szakma helyzete adta.  A konferenciára a szakmai meghívókat a Risk Partners Kft. ügyvezetõje, Szabó Ferenc és dr.Bakonyi István kapcsolati igazgató szignálta, a megnyitó beszédet dr.Borbély Attila, az ÁPV Zrt. Felügyelõ Bizottságának elnöke tartotta. 

 A konferenciát összehívó cég a 2006. évben alakult biztosítási bróker társaságként, melynek munkatársai a biztosítási szakma jelentõs tapasztalatú képviselõibõl kerültek ki.  Van közöttük biztosítós, biztosítói alkusz és vállalati risk menedzser.  A Kft. munkájának elõterében a vállalati biztosítások és vállalati mûködési kockázatkezelés tanácsadói és alkuszi feladatai állnak.  

A szervezõk kifejtették, a biztosítási szektor népszerûsége az elmúlt évben rendkívül sokat veszített pozíciójából.  A magát biztosítási alkuszként megfogalmazó társaság tapasztalatokon alapuló véleménye, hogy a kedvezõtlen tendenciák megfordítására van lehetõség, de elõ kell segíteni az ügyfelek tudatosabb döntését és hozzáértésének növekedését biztonsági ügyekben.   

A szakma helyzete a vizsgált területen 

A több tucat  megvizsgált ügyfél-cégnél visszatérõ, sõt a korábbinál is gyakoribb jelenség,  hogy az ?alulbiztosítás?, az alacsony kártérítési határérték (limit) és a lényeges kockázatok kizárása miatt leszûkül a biztosítási fedezet mértéke. Sok a nem biztosított nagy kockázat, kevés a testre szabott fedezet, kis kockázatokra inkább kötnek biztosítást, alacsonyak az önrészesedések.  A nagyszámú biztosítottból csak néhány szenved ugyan kárt, de ezek a károsultak az érvényes szerzõdés alapján,  csak a kár töredékét vagy semmit sem kapnak biztosítójuktól.  Az ügyfelek körében elterjedt vélemény;  ?a szerzõdések el vannak rontva, csak adjanak egyáltalán valamit??.  Mindenki kevesebb díjat akar fizetni az egyre kisebb tartalomért.  Egyfajta olcsósági verseny alakult ki, ami nem tartható.  Az internetes alkuszok valóságos versenyt generáltak, de a szolgáltatásban itt is gondok vannak.  

A vállalati biztosítások az összes biztosítás 15-20%-át jelentik és mindenki saját megítélése szerint köti a vállalati biztosításokat.  Az évente kötött biztosítási szerzõdések tapasztalata, hogy sok cég nem tud felállni a káresemény után, hiába biztosított, de a biztosítása nem megfelelõen volt beállítva, csak a díj mértékére figyelt. A cégek többsége az üzemszünet kockázatával nem számol.  Pár száz millió Ft-os biztosítási díjú cég meg akar takarítani 10 milliót, s milliárdos kárt szenved, a hibásan megkötött biztosításért a vállalat-vezetõk nem vonhatók jogilag felelõsségre. ? 

Az elkövetkezõkben komoly figyelmet érdemel a környezet-szennyezés biztosítási szempontból, ez a biztosítás egyenlõre nem drága!Az alkalmazotti biztosítás a jó példa; a 100 milliós nagyságrendû szegmensben nagyon jó biztosítások léteznek, amelyek a jogi költségeket is fedezik.  A szakmában mintegy háromszáz alkusz mûködik, mindegyiküknek saját felelõsség-biztosítással kell rendelkeznie.   

Mi a megoldás a szakma gondjaira a Risk szerint?

 A szakmai feladat; meggyõzni az ügyfelet, hogy biztosítási szerzõdést csak úgy, annak gondolatával szabad kötni, hogy nagy káresemény éri, akár a következõ napokban.  Ennek tudatában kell összeállítani a tételes követelmény-jegyzéket,  amelynek alapján kiválasztható a legkedvezõbb pénzügyi megoldás.

A Risk tapasztalatai azt mutatják, hogy ezen szigorú szakmai követelmények követése legfeljebb  15-20%-al növeli meg a biztosítási díjat.  Még az is elõfordulhat, hogy az átrendezés során, amikor az alacsony méretû kockázatra szabott biztosítást felmondják és az újonnan megfogalmazott kockázatok alapján kötnek új szerzõdést, a költségvetés végösszege nem is változik, gyakorlatilag ugyanolyan költségvetéssel több száz millió forintos fedezet-növekedés érhetõ el. 

 A Risk módszertana tehát biztosítás-vásárlók számára:-azonosítani a kockázatokat méret, gyakoriság, kockázati diagram alapján,-átvizsgálni a szerzõdéseket, (az ?apró betûket? is),-felállítani a biztosítottsági diagramot, amelybõl kiderül, mire és milyen mértékû biztosítás van,-megfogalmazni a vállalat biztosításpolitikáját,-összeállítani a módozati követelményjegyzéket.  

 A konferencia megfogalmazott célja volt a biztosítási szerzõdések tartalmi kérdéseivel kapcsolatok szakmai tapasztalatok egymás közötti megosztása, a figyelem felhívása arra, hogy egy-egy nagyobb káreseménynél a biztosítási díj ezerszeresét is kaphatja kártérítésként az ügyfél.  

Elõadások hangzottak el a Risk Partners Kft. átvilágítási eredményeirõl, s a tanulságokról, amelyek egy kockázatfinanszírozásra készülõ vállalat számára levonhatók belõlük.   

Fiktív kárügyekrõl három biztosítótársaság tartott elõadást;  -vagyonbiztosításról komoly tûzesetnél,-felelõsségbiztosítási káreseményrõl, harmadik fél érintettségével, személyi sérülésekkel, komoly kártérítési igényekkel,-nettó profit+fix költséges üzemszünet-biztosítási káreseményrõl, melynek érdekes tanulsága, hogy az üzemszüneti veszteség néha nagyobb, mint a vagyoni kár.  A konferencia-nap végén kerekasztal foglalta össze a szakmai résztvevõk elhangzott információit és véleményét.  A konferencia megmutatta, igény van a szakma összefogására, ezért további konferenciák várhatók a jövõben.  

A Risk Partners  hosszútávú tervei között szerepel kockázati klub megszervezése, olyan fórum megteremtése, ahol rövid elõadások során megismerhetik a kollégák egymás munkásságát, olyan párbeszéd alakulhat ki, amelyre hivatalos üzleti találkozókon nincs lehetõség.

 http://www.riskpartners.hu/

Harmat Lajos

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük