Római Anzix – Egy Város A Filmek Tükrében – EUROASTRA

Róma a világ egyik kulturális fővárosa. Az Uránia Nemzeti Filmszínház és a Budapesti Olasz Kultúrintézet most induló vetítéssorozatának ez a számtalanszor megörökített – naponta sok ezerszer lefényképezett, évezredek óta művészeti alkotásokat ihlető – város a főszereplője. Hogyan látták és láttatták az Örök várost a filmművészet klasszikusai, köztük a neorealizmus mestere, Vittorio De Sica; a modernizmus halhatatlan szerzője, Federico Fellini; a horrorfilm óriása, Dario Argento; és mit tart belőle érdekesnek a kortárs filmművészet, például az Olaszországban élő és alkotó Ferzan Özpetek vagy éppen a Fellini nyomdokain járó Paolo Sorrentino?

A tizenegy részes, december 4-én induló és május végéig tartó sorozat vetítéseire az Uránia dísztermében kerül sor, többnyire hétfőnként, háromheti ritmusban. A filmeket eredeti nyelven, magyar felirattal vetítik. A műveket meghívott előadók, irodalmárok, filmtörténészek, az olasz kultúra és a város jó ismerői mutatják be a közönségnek.

A sorozatot december 4-én Vittorio De Sica alkotása, A sorompók lezárulnak (1952) nyitja. A Biciklitolvajoknál ritkábban vetített, de ugyancsak a rendező mesterműveként számon tartott film egy magányos, kiszolgáltatott ember életéről mesél mély empátiával. A világháború után kibontakozó és a világ filmművészetére nagy hatást gyakoroló neorealizmus alkotásaiban a korabeli olasz társadalom mindennapjai, a kisemberek élményvilága jelenik meg hitelesen, humánusan, ma is érvényesen. A vetítés szakértő vendége Pintér Judit filmkritikus. Köszöntőt mond Gian Luca Borghese, a Budapesti Olasz Kultúrintézet igazgatója, valamint Elekes Botond, az Uránia Nemzeti Filmszínház igazgatója.

A neorealizmus kozmetikázatlan Rómája után a hollywoodi álomgyár városképével folytatódik a sorozat. December 28-án kerül vászonra William Wyler Római vakációja (1953), az első amerikai film, amelyet teljes egészében Olaszországban forgattak, és amely hatásosan formálta a város turisztikai imázsát. Az elbűvölő hercegnő és a fess újságíró – Audrey Hepburn és Gregory Peck – városbújócskája nemcsak az ó és az újvilág ismerkedésére, de régi és új találkozására is lehetőséget ad: az antik várost a fiatalok szemével, az édes élet jelképévé vált Vespa nyergéből fedezhetjük fel.

2018-ban egy kortárs film folytatja a sort: a színész-rendező Sergio Castellitto 2017-es Fortunata című filmje az országos premier hetében, január 15-én kerül műsorra az Urániában. Az igazán mai történet a Róma külvárosában gyermekét egyedül nevelő Fortunatáról szól – a címszerepet megformáló Jasmine Trinca Cannes-ban díjazott alakításában –, aki töretlen hittel, igazi olasz temperamentummal küzd a boldogságért. Szintén januárban két filmklasszikust is láthatunk, méghozzá Federico Fellinitől.

Január 28-án a háború utáni generáció felszabadult életérzésének nagy filmje, Az édes élet kerül vászonra Marcello Mastroiannival és a feledhetetlen Anita Ekberggel, akinek fürdőzése a Trevi-kútban minden férfinéző emlékezetébe beégett. Másnap Fellini Rómáját vetítik 1971-ből, amely a halhatatlan köveken tenyésző élet, a hús-vér Róma filmje. Nincs főszereplő, pontosabban maga az Örök város az, melynek portréja montázsszerűen, egymást követő kvázi-dokumentarista történetekből áll össze. Láthatunk vatikáni divatbemutatót, nyilvánosházi jelenetet, római csodabogarakat, no meg terített asztalokat, mintha az egész város egyetlen hatalmas asztal lenne, amely fölött az élet ül vidám lakomát.

Február 19-én jön Ettore Scola Mennyire szerettük egymást című emlékezetes életérzésfilmje, amely morális példázat arról, hogyan formálja át az embert a történelem és a múló idő. A történet három egykori jó barátról szól, akik ellenállóként vállvetve harcoltak, de a háború után más utakra sodródtak, és visszafordíthatatlanul eltávolodtak egymástól.

A március ismét két különleges filmet tartogat. Dario Argento az olasz bűnügyi műfaj, a giallo kultikus rendezője; szokásos kelléktára – a fekete kesztyűs kezek, a villanó borotvapenge, a fröccsenő vér vöröse – március 5-én látható Tenebre című 1982-es filmjében is felvonul. Egy amerikai író új kötete népszerűsítésére érkezik Rómába, ahol azzal szembesül, hogy valaki sorra elköveti a könyvében leírt gyilkosságokat. A film nemcsak a zsigeri borzongás kedvelőit babonázza meg, de futurisztikussá stilizált római miliője az ínyenceket is invitálja.

„Új Felliniként” is emlegették Nanni Morettit 1993-as (Fellini halálának évében készült) önéletrajzi filmje, a Kedves naplóm után. Moretti egy Vespa robogóval vezet bennünket körbe kedvenc római városrészein, kivisz bennünket a külvárosokba, egyebek mellett Pasolini meggyilkolásának helyszínére is. A film a Római anzix sorozatban március 26-án látható.

Április 23-án a Törökfürdő Rómában élő török rendezője, Ferzan Özpetek Tudatlan tündérek című filmje következik. Akárcsak Fellininél vagy Sorrentinónál, itt is Róma extravagáns alakjai népesítik be a történetet. Jelen esetben homoszexuálisok boldog közössége, akikre egy megözvegyült, jólszituált polgárasszony nyitja rá az ajtót, miközben elhunyt férje titkos kapcsolata után kutat. A film amellett, hogy képet ad az ezredforduló egy római szubkultúrájáról, az elfogadás és az önmegismerés határait tágítja.

Május 7-én Francesco Bruni 2017-es Amit csak akarsz című filmjét láthatjuk, amely alapszituációjában emlékeztet Dino Risi A Nő illata című örökzöldjére: itt is egy tapasztalatlan fiatalember és egy sokat látott idős úr alkotja a főszereplő párost. A húszéves, nyughatatlan Alessandro elvállalja, hogy délutáni sétáin kísérője lesz Giorgionak, az Alzheimer-kórban szenvedő, elfeledett költőnek. Mindketten a Trastevere negyed lakói, itt kezdődik közös történetük, melyből a végére igazi kaland kerekedik. Az Amit csak akarsz nemcsak a nemzedékek egymásra találásának filmje, de látlelete a kollektív Alzheimer-kórban szenvedő társadalomnak is.

A válogatást 2018. május 21-én Paolo Sorrentino Oscar-, BAFTA-, Golden Globe- és Európai Filmdíjakkal elhalmozott alkotása, A nagy szépség (2013) zárja, amely óda a városhoz és hódolat a város legnagyobb filmköltőjének, Fellininek. Az édes életet idéző történet hőse Jep Gambardella (Toni Servillo) a római társasági élet központi figurája – a 21. század Marcellója –, aki hatvanötödik születésnapja után egyre inkább elgondolkodik élete haszontalanságán. Bejárja Rómát, hogy megtalálja a fecsegés és a zaj mögött meghúzódó „nagy szépséget”. Vele búcsúzik Rómától a Római anzix hat hónapig tartó sorozata, amelynek keretében minden film eredeti nyelven, magyar felirattal kerül az Uránia mozivásznára.