Román építészet – a Román Kulturális Intézetben, később digitális formában is hozzáférhető lesz

Gabriela Matei igazgató

A Budapesti Román Kulturális Intézet (RKI) fiatal, magyarul is jól beszélő igazgatónője, Gabriela Matei kiállításra és román-magyar építészfórumra hívta meg a két nemzet legjobb szakembereit. A kiállítás apropója az Építészet Nemzetközi Hónapja októberben. A XIV. kerületi Izsó utca 5-ös számú 108 éves ház ehhez nem is lehetett volna tökéletesebb helyszín, amelyben immár 20 éve működik az intézet.

Gabriela Matei igazgató

A Budapesti Román Kulturális Intézet (RKI) fiatal, magyarul is jól beszélő igazgatónője, Gabriela Matei kiállításra és román-magyar építészfórumra hívta meg a két nemzet legjobb szakembereit. A kiállítás apropója az Építészet Nemzetközi Hónapja októberben. A XIV. kerületi Izsó utca 5-ös számú 108 éves ház ehhez nem is lehetett volna tökéletesebb helyszín, amelyben immár 20 éve működik az intézet.

Az épületet a híres Lajta Béla tervezte Malonyay Dezső művészettörténész, író számára. A Román Kultúrintézet ismét élővé tette a házat, hogy híd legyen a népek kultúrái között Európa térképén. Az építészek mindannyian megállapították, hogy szakmájuk erős nemzeti identitást képző erő, a közösségi összetartozás megteremtője, nevelésünk és létezésünk meghatározója, amellett kulturális örökségünk java.

A résztvevők

Az építészeti kerekasztal résztvevői voltak A kulturális örökséget teremtő román építészek című beszélgetésen: dr. Christina Olga Gociman professzorasszony, a bukaresti Nemzeti Építészeti Biennálé biztosa, dr. Viorica Curea, a Román Építészeti Kamara elnöke – akik egyben a kiállítás kurátorai. Továbbá dr. Augustin Ioan, a Ion Mincu Építészeti Egyetem tanára, a Történelmi Műemlékek Országos Bizottságának elnöke. A Magyar Építész Kamarát dr. Vukoszlavjev Zorán, a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszékének docense, Krähling János, a Budapesti Műszaki és Építészettörténeti Tanszék vezetője, dr. Makovényi Ferenc docens és Sugár Péter Ybl-díjas építész, egyetemi docens, a Széchenyi Művészeti Akadémia tagja képviselte. Azt mindannyian leszögezték, hogy az építészet maga a közösségi szellem a nemzeti identitás fejlődésében a világháborúk és a történelmi viszontagságok ellenére.

A temesvári színház

A most megnyílt, 50 tablóból álló tárlat a román építész céh 120 éves fennállása óta született kiemelkedő urbanisztikai alkotásokat mutatja be, amivel bizonyítható, hogy a román építészet – ahogyan a magyar is – minden stílusváltozatában az európai kulturális örökség szerves része. 1892-ben nyílt meg a hallgatók számára a Román Építészeti Egyetem, egy évvel korábban pedig megalakult az első Építész Szövetség Aleksandru Orescu és Ion Nikolai Socorescu irányításával. Ion Mincu nevéhez fűződik az első építészeti örökség védelmével kapcsolatos törvény szorgalmazása, 60 éve viseli az ő nevét az egyetem.

Tabló

Az építészet az a műfaj, amely nem szétválaszt, hanem összeköt bennünket – jelentette ki Ioan úr, majd eltréfálkozott azon, hogy az építészek általában feketébe öltöznek, mert gyászolnak. Komolyra fordítva a szót, az építészet szinte örök, tovább él, mint az ember. A kortárs építészet ősforrása marad továbbra is a hagyomány. A hagyományt utólag állapítjuk meg. Értéke nem változik, legfeljebb a minősége lehet változatos. Az újítást a feltételek diktálják. A románok a rómaiak utódainak tartják magukat, amivel vissza is lehet élni, ahogy például az olasz fasizmus építészeti stílusát átvették a román diktatúrák. Csupán a fiatalabb nemzedék válhatott kozmopolitává.

Tabló

A magyar építészek szerint az egyes nemzetek mindig megtalálták a saját kifejezési formáikat a sokféle nemzeti koncepció mellett. Kérdést intéztek a román kollégákhoz, hogy miért épülnek olyan nagy számban ortodox templomok. Magunk is láttunk ilyeneket rendkívül ízléstelen változatban. A választ a professzor hölgyek adták meg: 1989 óta nőtt meg az igény az ortodox templomokra, mert korábban a protestáns templomokból sokkal több volt. A mai építkezéseket ők nem képesek kordában tartan, így csak kevés képvisel építészeti értéket. Sajnálatos, hogy a román ortodox egyház nincs tisztában a saját hagyományaival. A képzésben még a görögöknél sem szerepel az ortodox hagyomány tanítása! A másolás pedig nem hagyomány!

   Egy nemzet életképessége azon múlik, hogyan kezeli a saját hagyományait. A genius loci, azaz a hely szelleme magával hordozza a sajátosságokat. Évszázadokig a kultúra fő közvetítője a vallás volt, a szakrális építészet. A magyarok megállapították, hogy irigylik a román kollégákat a szakmai összefogásért. A románok pedig elmondták, hogy az elmúlt diktatúrában nem tudták megakadályozni az építészeti örökség lerombolását, Ceausescu mesterséges hagyományteremtést akart véghezvinni.

A két közösség végül elhatározta, hogy sokat kell utazni az építészeknek egymás öröksége és fejlődése megismeréséért. A magyarok alig ismerik a két világháború közötti román építészetet, és fordítva, a románoknak nemcsak a mediterrán országokba kellene utazniuk, hanem közelebbi helyekre is. Az építészet az emberiség kőbe írt történelme, habár olykor használ időben múlandó anyagokat is.

Bauhaus stílusú ház

Az építésztársadalom közös gondja, hogy a nehéz gazdasági helyzetben kevés jut a vidéki műemlékek védelmére. Fogynak az építészek. Amíg tíz éve tízezer tagja volt a magyar kamarának, ma csupán hatezer. Romániában a lakosság arányához képest nagyon kevés az építész, Olaszországban ellenkező a helyzet, ott túl sok az építész.

A mostani kiállítás 2013. december 2-ig volt látható, az utóbbi 120 év minden korszakából jellegzetes példákat tárt a nézők elé. Utána az összes román kultúrintézetben megfordul. Eddigi útján Londonban és Prágában szerepelt. A magyar szakemberek szeretnék, ha ezt az értékes összefoglaló anyagot az egyetemen is kiállíthatnák. A román intézet megígérte, hogy a digitális változatot hamarosan minden egyetem számára hozzáférhetővé teszik, és a kiállítás majd később visszatérhet Budapestre.

DOBI ILDIKÓ