Sára Sándor, a Duna Televízió első elnöke az intézmény tiszteletbeli örökös tagja lett

 

A Duna Televízió életében hosszú éveken át meghatározó szerepet játszott Sára Sándor, az intézmény első elnöke, aki  2010. november 26-án, 77. születésnapja alkalmából megkapta „A Duna Televízió Tiszteletbeli Örökös Tagja" címet. A díjat Ókovács Szilveszter, a közszolgálati adó új vezérigazgatója és A. Szabó Magda korábbi ügyvezető alelnök közösen adták át a Kívánságkosár című műsorban. Az ünnepi laudációt Sára Sándor régi munkatársa, Pörös Géza művészeti igazgató mondta el. A neves operatőr-rendezőt Berecz András, a számos díjjal elismert énekes és mesemondó dallal is köszöntötte.

 

A Duna Televízió életében hosszú éveken át meghatározó szerepet játszott Sára Sándor, az intézmény első elnöke, aki  2010. november 26-án, 77. születésnapja alkalmából megkapta „A Duna Televízió Tiszteletbeli Örökös Tagja" címet. A díjat Ókovács Szilveszter, a közszolgálati adó új vezérigazgatója és A. Szabó Magda korábbi ügyvezető alelnök közösen adták át a Kívánságkosár című műsorban. Az ünnepi laudációt Sára Sándor régi munkatársa, Pörös Géza művészeti igazgató mondta el. A neves operatőr-rendezőt Berecz András, a számos díjjal elismert énekes és mesemondó dallal is köszöntötte.

Sára Sándor közel ötven éve a magyar film egyik legtevékenyebb alakja, számos játék- és dokumentumfilm operatőre és rendezője volt. Munkássága meghatározó szerepet játszott a hazai filmtörténet alakulásában. Nevét azonban nemcsak ezért jegyzik: a tizennyolc éve megalapított Duna Televíziónak szinte a kezdetektől, 1993-tól 2000-ig az elnöke volt. Az intézmény működésében kifejtett elévülhetetlen érdemei miatt 2010. november 26-án, 77. születésnapja alkalmából a Nemzet Televíziója „Tiszteletbeli Örökös Tagjává" fogadta hajdani vezetőjét.

Sára Sándort 77. születésnapja alkalmából a Duna Televízió több alkotással is köszönti: 15.00-kor a Szerelmes földrajz – Amit magammal viszek… Sára Sándor Káli-medencéje című portréfilmet, 21.25-kor pedig a magyar filmművészet Kossuth- és Magyar Örökség- díjas mesterének Tüske a köröm alatt című alkotását láthatják a Duna Televízió nézői.

SÁRA SÁNDOR

Sára Sándor operatőr, filmrendező Turán született 1933. november 28-án. Budapesten érettségizett, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr szakán tanult. 1956-ban a főiskolán tagja lett a forradalmi bizottságnak, ezért tanulmányai végeztével – 1957-ben – azonnal a pálya szélére került. A főiskolán diplomamunkája a Gaál István által rendezett „Pályamunkások" volt.

Rendezőként is (Cigányok), operatőrként is (Oda-vissza, Tisza – őszi vázlatok) költőien megformált dokumentumfilmekkel kezdte pályáját. A '60-as és '70-es években nemzedékének egyéni látásmódú képírójaként meghatározó szerepet játszott a magyar filmművészet fellendülésében. A legtöbb alkalommal Kósa Ferenccel (Tízezer nap, Ítélet, Nincs idő, Hószakadás), Szabó Istvánnal (Apa, Tűzoltó u. 25, Budapesti mesék), Gaál Istvánnal (Sodrásban, Orfeusz és Euridike), Kardos Ferenccel (Ünnepnapok), Huszárik Zoltánnal (Szinbád) és Ranódy Lászlóval (Árvácska) dolgozott együtt. Úgy alkalmazkodott a különböző világlátású rendezőkhöz, hogy eközben maradéktalanul kibontakoztatta látványteremtő képességének sokoldalúságát, gazdagságát és kifejezőerejét.

A hatvanas évek második felében játékfilmek rendezőjeként is bemutatkozott. Az önéletrajzi alapozású „Feldobott kő" (1968) főhőse egy fiatalember, akinek eszmélődése a magyarországi sztálinizmus legkomorabb időszakára esik. „Számon kérik tőled a történelmet s igazuk lesz. Kérd számon a történelemtől az embert s igazad lesz" – hangzik a film mottója, amely máig érvényes ars poeticája a rendezőnek.

A játékfilmes bemutatkozást később olyan munkák követik, mint a „Holnap lesz fácán", a „Nyolcvan huszár", a „Tüske a köröm alatt", a „Könyörtelen idők", a „Vigyázók", legutóbb pedig a „Vád".

Pályáján a '80-as évek elejétől kezdve ismét fontos szerephez jut a dokumentumfilm. Elkészíti a II. Magyar Hadsereg tragédiáját felidéző 25 részes „Krónikát", illetve ennek moziváltozatát, a „Pergőtüzet", majd Bábolna múltjáról és jelenéről forgat nagyívű szociográfiát. Figyelme ezután azokra a kollektív történelmi fájdalmakra irányul, amelyekről évtizedeken keresztül tilos volt nyilvánosan beszélni. A bukovinai székelyek közelmúltbeli hányattatásait tárja fel a „Sír az út előttem" című többrészes filmeposz, míg a „Csonka Bereg", a „Te még élsz?", a „Lefegyverzett ellenséges erők" és a „Magyar nők a Gulágon" című munkái a háború következtében idegen fogságba került, elhurcolt és meggyötört emberek sorsával figyelmeztetnek múltunk keserves üzenetére.

24 játékfilmet, 45 rövidfilmet, etűdöt és dokumentumfilmet készített, filmjeit több mint ötven országban vetítették.

1993 tavaszán Csoóri Sándor felkérte az akkor induló Duna Televízió vezetésére, melynek 2000-ig volt az elnöke. Több mint 20 elismerésben részesült, melyek közül legfontosabb a Balázs Béla-díj, a Kossuth-díj, megkapta a Magyar Művészetért Díjat, a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét és középkeresztjét a csillaggal, valamint Kiváló és Érdemes művész.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.