Sípos Géza: EASAC: olcsóbb napelemekre, jobb akkumulátorokra van szükség az „okos falvak”-ban

Aki egy eldugott, mindentől távol eső faluban él, ugyanúgy jogosult megfelelő ivóvízre, csatornázásra, egészségügyi ellátásra és oktatásra, mint a városban élők, s mindehhez elengedhetetlen az olcsó és környezetbarát módon termelt áram – ez a kiindulópontja Okos Falvak Kezdeményezés és az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete közös elemzésének. Mit tehetnek a kutatók az „okos falu” érdekében?

Világszerte körülbelül 1,1 milliárd ember él villanyáram nélküli háztartásban, és mintegy hárommilliárdan főznek, fűtenek a hőenergiát nem megfelelően hasznosító szilárd tüzelésű kályhákkal. E háztartások többsége nehezen megközelíthető, szegény falvakban, jobbára (de nem kizárólag) a harmadik világ országaiban található. A Smart Villages Initiative (SVI; Okos Falvak Kezdeményezés) nevű nonprofit szervezet három éven át végzett helyszíni kutatómunkát vállalkozók, tudósok, mérnökök, nem kormányzati szervezetek, politikusok és bankárok, valamint az érintett falvak lakosságának bevonásával. A kutatás célja annak meghatározása volt, hogy áramhálózat hiányában milyen megújuló energiatermelési megoldásokkal érdemes támogatni a fenntartható fejlődést és az „okos falvak” elterjedését.

Az SVI tudományos együttműködő partnere 2012 óta az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC), amely szakértői csoportot hozott létre a kutatás támogatására. Az Findings and recommendations from the Smart Villages Initiative 2014–2017. Summary for the European Development CommunityEASAC és az SVI közös nyilatkozatban mutatta be a hat éve tartó folyamat során levont következtetéseket.

Az ENSZ 2016. január 1-jén hatályba lépett fenntartható fejlődési céljai közül a 7-es, energiapolitikai cél szerint 2030-ra mindenki számára hozzáférést kell biztosítani megfizethető, megbízható, fenntartható módon termelt, modern energiaforrásokhoz. Ez azért is fontos, mert az energiaszektor felelős az üvegházgáz-kibocsátás mintegy 60%-áért. A cél eléréséhez jelentősen növelni kell a megújuló energia arányát a globális energiamixben. Az OECD Nemzetközi Energiaügynökségének (IEA) 2014-es adatai szerint ehhez globálisan mintegy évi 45 milliárd dolláros befektetés szükséges, amelynek a nagyobbik része az áramellátó hálózat fejlesztésére, kisebbik része minihálózatok vagy a szigetüzemű áramtermelés fejlesztésére fordítandó.

Az áram a legfontosabb

Az SVI a kutatás keretében Dél-Amerikában, Dél- és Délkelet-Ázsiában, valamint Kelet-Afrikában összesen 15 helyszínen tartott munkaértekezletet 2014–2017 folyamán. Az „okos falu” koncepciója szerint a világtól elzárt települések számára is biztosítani kell az ivóvízellátást, a szennyvízelvezetést, az egészségügyi ellátást és az oktatást, mindehhez pedig kulcsfontosságú az energiaellátás.

Az SVI és az EASAC ajánlása szerint a tudományos kutatás számos területen tudja segíteni az „okos falvak” elterjedését. Ehhez az szükséges, hogy az állami szervek, hatóságok és a fejlesztéssel foglalkozó ügynökségek segítsék elő a kutatóintézetek, egyetemek, valamint az áramszolgáltatás terjesztésén dolgozó szervezetek, cégek közti együttműködést. A teljesítmény fokozásán túl a kutatás-fejlesztés célja legyen az olcsóság, a hozzáférhetőség – áll a jelentésben. Néhány, az SVI és az EASAC szerint kulcsfontosságú kutatási terület:

• új fotovoltaikus technológiák fejlesztése, hogy a napelemek ára továbbra is jelentősen csökkenhessen;
• az akkumulátorok gyártási költségeinek csökkentése az élettartam növelésével párhuzamosan – akkumulátorok nélkül nem lehet hatékonyan fenntartani sem a házi napelemes rendszereket, sem a helyi minihálózatokat, ugyanakkor az akkuk jelentős beruházási költséget jelentenek, és karbantartásuk sem olcsó;
• egyszerűbben telepíthető és egyszerűbben szétszerelhető, hordozható házi napelemes rendszerek fejlesztése (például nomád közösségek számára);
• könnyebben újrahasznosítható házi napelemes rendszerek kifejlesztése; fejlődő országokban alkalmazható újrahasznosítási rendszerek kifejlesztése;
• intelligens monitoring- és irányítórendszerek fejlesztése az áramtermelés és -fogyasztás kiegyensúlyozására mind háztartási, mind települési/minihálózati szinten, valamint a karbantartás-szervizelés megkönnyítésére;
• a háztartási elektromos fogyasztók, valamint a műhelyekben, kisüzemekben használt fogyasztók energiahatékonyságának növelése.

A falvakban élő fiatalokat mihamarabb meg kell ismertetni az új technológiákkal, már csak azért is, mert újszerű felhasználási ötletekkel állhatnak elő, amelyek a közösség nagy többségének érdekeit szolgálják – szerepel a jelentésben. Az áramellátás nélkül nem érhetők el a 21. századi infokommunikációs technológiák; ha viszont van áram és internetkapcsolat, akkor elérhetővé válnak a mezőgazdasági termőképességet növelő módszerek, az újszerű betakarítás utáni eljárások, és egy nagyobb piacon magasabb árat lehet elérni a terményekért. Mindez azért fontos – derül ki a jelentésből –, mert az érintett falvak túlnyomó része a mezőgazdaságból él: a cél az, hogy a falvakban

az egyszerű szükségletre termelésről egy nyitottabb cserekereskedelemre térjenek át.

Az SVI és az EASAC szerint az sem elhanyagolható szempont, hogy a jelenleginél jobb módszerek felhasználásával kell értékelni az energia-hozzáférésnek köszönhetően elért eredményeket. Az „okos falvak” elterjedéséhez, a folyamat tudományos támogatásához interdiszciplináris szemlélet, a természet-, a társadalom- és a mérnöki tudományok területéről érkező kutatók együttműködése szükséges. Nem elég a technológiát kifejleszteni, piacot is kell teremteni hozzá, meg kell tanítani a felhasználókat az új eszközök és a bővülő piacok jelentette előnyök kihasználására, meg kell könnyíteni a finanszírozáshoz való hozzáférést, és támogató jellegű állami szabályozási rendszert kell kialakítani.

Egy, a Van Gevelt T. and Zang Y. (2017). Making Smart Villages a Reality. Smart Villages Initiative Technical Report 11.jelentésben hivatkozott 2017-es tanulmány szerint mindez nem lehetetlen: Thaiföldön 29 év alatt (1972–2001) 12%-ról 99%-ra növelték a falun élő lakosság áramellátottságát, Kínában 50 év alatt 98%-ra, Tunéziában körülbelül 30 év alatt 88%-ra, Costa Ricán pedig 40 év alatt 87%-ra.