Snapszer, snapszli, hatvanhat
11 perc olvasás
Versenyzőket és kibiceket várnak a nemzeti bajnokság szegedi selejtezőjére. A snapszer hungarikum, mégis keveset tudunk róla. Ezt a sokak által játszott, az arisztokratikus elfoglaltságok művelői által pedig némileg lenézett kártyajátéknak kívánnak rangot adni az I. Magyar Nemzeti Snapszerbajnokság szervezői.
Versenyzőket és kibiceket várnak a nemzeti bajnokság szegedi selejtezőjére. A snapszer hungarikum, mégis keveset tudunk róla. Ezt a sokak által játszott, az arisztokratikus elfoglaltságok művelői által pedig némileg lenézett kártyajátéknak kívánnak rangot adni az I. Magyar Nemzeti Snapszerbajnokság szervezői.
Vidám asztaltársaságból komoly célokat megfogalmazó, országos szervezetté nőtt a Magyar Snapszer Szövetség. Talán az alapítók sem emlékeznek biztosan, hogyan is indult az egész: a gyakori viták a szabályokról, egy nagy verseny szervezésének az ötlete, vagy a nyugati határvégeken a mindennapos torzsalkodás a sógorokkal a „magyar kártya" eredetét illetően, mind arra késztették a Szövetség alapító tagjait, hogy megteremtsék az egyik legnépszerűbb kártyajáték szervezett keretek közötti művelésének lehetőségét.
Az alapító tagok célja, hogy megteremtsék az egyik legnépszerűbb kártyajáték szervezett keretek között történő művelésének lehetőségét. A megszállott zsugások és baráti körük alapította snapszerszövetség annak reményében indította el a selejtezőket, hogy sokak fedezik fel a népesebb kibicgárda, jelesül a közönség előtti, nyilvános játék izgalmát. Az I. Nemzeti Snapszer Bajnokság első selejtezője március 16-án volt Szombathelyen, a Somogy, Zala, Tolna, Pest és Fejér megyei, valamint burgenlandi selejtezők után Szegeden Csongrád megye snapszeresei is kipróbálhatják tudásukat.
A Csongrád megyei selejtezőt 2012. május 4-én, Szegeden a Millenniumi Kávéházban rendezik. Az I. Nemzeti Snapszer Bajnokságot 64 selejtezőből 128 kvalifikációt szerzett versenyző részvételével, a végén egy nagyszabású, országos döntővel bonyolítják. Az országos döntőt november 24-ére tervezik.
Nevezni személyesen lehet a versenyhelyszínén, a versenyek előtt 1 órával, tehát 16 órától lehet, vagy a www.snapszer.hu weblapon található nevezési lap elküldésével. A résztvevők számát nem korlátozzák, minden vérbeli zsugást elvárnak. „Ahány ház, annyi szokás", mondja a régi, bölcs mondás. És valóban, talán a snapszer az egyik legjobb példa erre, hisz sokféle verzióban, különböző szabályok alapján játsszák hazánk szinte valamennyi sarkában. Éppen ezért bejárták az ország tájait, megismerték a különböző stílusokat, szokásokat és megalkották az egységes versenyszabályzatot, a kártyaasztalnál használt viselkedési kódexet, amit ma már egyre többen magukénak vallanak.
Nemcsak a vérbeli hatvanhatozókat, hanem gyakorlott és kezdő kibiceket is várnak a snapszerbajnokság szegedi selejtezőjére.
Tell Vilmos vagy Mátyás Király?
A mai magyar kártyán Schiller darabjának svájci alakjai szerepelnek, de a Snapszer Szövetség még ebben az évben grafkai pályázatot hirdet a kártyalapok alakjainak újrarajzolására! Lássuk meg, kiket látnánk valójában szívesen ezeken a lapokon, kik a nemzet legnagyobb hősei!
Hungarikum!
A snapszer, mint kártyajáték a közösségi élet egyik leggyakoribb szereplője, a magyar kultúra része. Hazánkban mindenki magyar eredetűnek vallja a magyar kártyát és mi is büszkék vagyunk rá! De mi lenne, ha a magyar kártyát tényleg az elismert hungarikumok között tartanák hivatalosan is számon?
Játszani jó!
A játék az egyik legalapvetőbb élményünk, pótolhatatlan örömforrásunk. Szeretnék minél több közösség részére biztosítani ennek lehetőségét, ezért a Magyar Snapszer Szövetség 1000 ajándék kártyacsomagot ajánl fel kollégiumok, kórházak, hajléktalanszállók, nyugdíjas klubok és otthonok részére.
I. NEMZETI SNAPSZER BAJNOKSÁG
Szerencse, vagy tudás, stratégia, vagy taktika? Játék, vagy sport?
Sokszor, sokan elgondolkodtak már ezen. Szerintünk egy stratégiai játék, ahol a legügyesebbek és a legszerencsésebbek nyernek. Hogy kik azok?
Hamarosan ez is kiderül, hisz március 16-an elrajtolt az 1. Nemzeti Snapszer Bajnokság, valamennyi megyeszékhelyen és számos más helyszínen: egyetemi klubokban, strandokon, fesztiválokon, Burgenlandban, Erdélyben és a Felvidéken várjuk a snapszer leendő bajnokait. A helyszínek száma napról napra bővül! A selejtező versenyek nyerteseinek részvételével Budapesten, a Petőf Csarnokban kerül megrendezésre az országos döntő, a NEMZET SNAPSZER BAJNOKA büszke címért és a több millió forint összértékű fődíjért.
32 selejtezőt bonyolít a Snapszer Szövetség és emellett pályázatot hirdet 32 versenyhelyszín részére selejtező versenyek megrendezésére. Várják klubok, sörözők, kávézók, sportegyesületek jelentkezését, akik vállaljak, hogy legalább 32 fő versenyző részvételével versenyt hirdetnek. Versenybírót és kártyát a Szövetség biztosít.
A Magyar kártya története
"… Ej, csak egészség legyen, és egy kis tűrhető kártyajárás." (Mikszáth Kálmán)
Minden idők legnépszerűbb játékeszköze a játékkártya. Nem árthatott neki tilalom, átok és elégetés, az ördög bibliájának is nevezett ártatlan kártyalapok hasonló indulatokat és szenvedélyt váltottak ki hosszú évszázadokon át az arisztokraták, polgárok, katonák, diákok, asszonyok és pórok körében egyaránt.
A kártyázás hazai jelenlétéről a XV. század közepétől tudósítanak a krónikások. Mátyás udvarában már kártyáztak a főurak, vélhetően itáliai festők ismertették meg a tarot képeivel az uralkodót és hitvesét.
1450 körül egy délnémet kártyafestő műhelyében készült a csak „Hofamterspiel" néven ismert játék, melynek egyik 12 lapos sorozata a magyar udvartartás alakjait mutatja be.
A Magyarországon, de Közép-Európa számos országában is használatos 32 lapos kártyacsomagot a magyarság körében magyar kártyának nevezik, másik elnevezése Tell-kártya.
A kártyalapokat egyedi képek illusztrálják, amelyek az 1789-es francia forradalom után, de még az 1848-49-es forradalom és szabadságharc előtt születtek, amikor forradalmi mozgalmak ébredtek Európa-szerte. Az ászok a négy évszakot mutatják be, az alsókon és a felsőkön a Schiller által 1804-ben írt, és 1827-ben Kolozsvárott bemutatott Tell Vilmos-dráma alakjai láthatók.
A több mint másfél évszázad óta gyártott kártya eredete sokáig tisztázatlan volt. Sokan svájci (helvét) kártyának nevezték, mások azt tartották, hogy Németországból került hozzánk. Egy tekintélyes amerikai szakíró, Hargrave nyilván a svájci alakokból ítélve, könyvében Svájc kártyái között említi, annak ellenére, hogy ott sohasem gyártották vagy használták. Nyitott kérdés volt az is, hogy miért vannak egy nálunk régóta gyártott kártyának a svájci történelemből vett alakjai.
A Tell-kártya első készítőjének kilétét sokáig nem ismertük. A szakirodalom és a nyilvántartott nagy gyűjtemények katalógusai gyártóként csak a bécsi Piatnik nevét említik, holott számos magyar kártyafestő, több bécsi és prágai grafikus is készítette.
A bécsi Ferdinánd Piatnik, akinek apja Budán született és Pozsonyban végzett kártyafestő iskolát, a Tell-kártyát 1865 körül kezdte gyártani. Később a nagyvállalattá fejlődött cég budapesti, prágai és krakkói leányvállalatai útján az egész monarchiában elterjesztette. Nyilván ez keltette annak a látszatát, mintha a Tell-kártya a bécsi Piatnik eredeti gyártmánya, s így osztrák eredetű lenne. A gyár azonban sohasem utalt erre, sőt a következőket közölte: "Az általunk ismert legrégibb kártya Tell Vilmos alakjaival kb. 1860-ból származik. Azt hisszük azonban, hogy ilyen már korábban is létezett." És valóban, 1973-ban egy angol gyűjtőnél a szerző rátalált a mai magyar kártya eddig ismeretlen ősére.
Sylvia Mann angol gyűjtő és kártyatörténész egy régi kártyagyűjtemény megvásárlásával jutott a kártya birtokába. A gyűjtő tanúsítványa, amelyben leírja a kártya pontos adatait, megállapítja: „A készítő: Schneider József Pesten. A kiadás ideje kb. 1835. Nem tudok más hasonló kártyáról sem múzeumokban, sem magángyűjteményekben." Az adatokból és fényképekből kétségtelenül bebizonyítható, hogy a mai magyar kártyának Schneider kártyája volt az őse.
A Tell-kártya a 1848-as szabadságharcot megelőző időben jelent meg, amikor Európa-szerte forradalmi mozgalmak érlelődtek. Érthető, hogy Schneider nem a magyar történelemből választott szabadsághősöket kártyája illusztrálására. Az osztrák cenzúra elkoboztatta volna. Egy német szerző drámájában szereplő alakok ábrázolását azonban a Habsburg adminisztráció nem kifogásolhatta.
Schneidert nyilván inspirálta a dráma alapgondolata, a Habsburgok elleni küzdelem, amelyben Svájcnak is része volt. A műből nyolc alakot választott ki, hat lap a szabadsághős Tell Vilmost és társait (Kuoni pásztor, Fürst Walter, Reding Itell, Rudenz Ulrich, Stüszi vadász), két lap a zsarnok helytartót, Gesslert és csatlósát ábrázolja.
A Schneider-kártya gondolati tartalmánál fogva népszerű volt, mert emlékeztetett arra, hogy az ország nem szabad a Habsburgok alatt, míg a svájciak már századokkal előbb kiűzték őket. Valószínű, hogy az 1848-as szabadságharc leverése után elkobozták, mert semmi nyoma nem maradt ebből az időből sem múzeumokban, sem a szakirodalomban. Ma már nem állapítható meg, hogyan került ki Angliába, de feltehető, hogy 1849-es emigránsok útján.
A bécsi Piatnik cég 1865 körül kezdte gyártani a kártyát, de átrajzolt formában. Az alakok azonossága, testtartása, öltözékének stílusa, az évszakokat allegorizáló ász lapok azonos kompozíciója kétségtelenül jelzi, hogy Schneider lapjait vették mintául. Az I. világháború után a monarchia széthullott, de a Tell-kártya megmaradt, s tovább gyártották hazánkban, valamint Ausztriában és Csehszlovákiában is.
A Tell-kártyát mindig magyar kártyának tekintettük. Most, hogy az eredetére vonatkozó adatok is megvannak, joggal vallhatjuk a magunkénak.
A több mint másfél évszázados múltú kártyának az ad egyedülálló jellegzetességet, hogy az általánosan használt és folyamatosan gyártott hagyományos kártyák közül az egyedüli, amely a lapjain levő képek témáját irodalmi műből meríti. Schiller Tell Vilmosa a biedermeier ízlést és divatot követve jelent meg a kártyaképeken. A tükörképességében és témájában is új játékszer nem csak Magyarországon, de Közép-Európa-szerte kiszorította a korábban általánosan használt egyalakos kártyaképeket.
A budapesti Kazinczy utcában járva az 55. számú ház falán olvashatjuk a mindmáig legnépszerűbb magyar találmányra emlékező sorokat. Az emléktáblát 1996-ban állította a Magyar Talon Alapítvány (a Magyar Kártyamúzeum megalapításának szándékával működő szervezet) és a Pató Pál Asztaltársaság (a magyar kártya kultikus tisztelete okán) és december 29-ét a magyar kártya napjává nevezték ki.
A magyar kártyával játszott játékok közül a legismertebbek a snapszer, az ulti, a felsős, a zsírozás, tartli, a lórum, és a kurucos.
És még egy apró érdekesség a magyar kártya képeivel kapcsolatban: aki a Tell Vilmos legendás alma-jelenetét keresi a lapokon, nem fogja megtalálni. Ez az epizód az 1850 előtt készült kártyák piros VI jelzésű lapján szerepelt. A játékszokások azonban 36-ról 32-re csökkentették a csomag lapjainak számát és a VI kártyák megszüntetésével az alma-jelenet is eltűnt.
(Források: Zsoldos Benő: A játékkártya és története, Jánoska Antal: A magyar kártya története, ikonográfiája, készítői, Wikipédia: The Card Games Website)
A Magyar Snapszer Szövetség biztos benne, hogy az I. Nemzeti Snapszer Bajnokságot még további versenyek, rendezvények követik, hamarosan nekilátnak a Magyar Kártya Nap rendezvénysorozat megszervezésének, a Kártyás Bál is bővíteni fogja a jövőben a báli szezon széles választékát, és remélik, hamarosan más országok játékos kedvű versenyzőivel is összemérhetik tudásukat a legjobb magyar snapszerosok.
www.facebook.com/snapszerszovetseg
Lantai József
