Karriertervezés, álláskeresési szempontok, munka és család egyensúlyának biztosítása, munkahelyi diszkrimináció – ezeket a szempontokat vizsgálta az a kutatás, amelyet a Jobline.hu végzett április végén mintegy 800 nő megkérdezésével. A kutatás alapvető célja annak felmérése volt, hogy a megkérdezettek megítélése szerint milyen tényezők gátolják a nők szakmai kibontakozását. Az első alkalommal meghirdetett Női Karriernap szervezőjeként a Jobline.hu különösen fontosnak tartja a nők jelenlegi helyzetének és saját magukról vallott képének megismerését.

 

Karriertervezés, álláskeresési szempontok, munka és család egyensúlyának biztosítása, munkahelyi diszkrimináció – ezeket a szempontokat vizsgálta az a kutatás, amelyet a Jobline.hu végzett április végén mintegy 800 nő megkérdezésével. A kutatás alapvető célja annak felmérése volt, hogy a megkérdezettek megítélése szerint milyen tényezők gátolják a nők szakmai kibontakozását. Az első alkalommal meghirdetett Női Karriernap szervezőjeként a Jobline.hu különösen fontosnak tartja a nők jelenlegi helyzetének és saját magukról vallott képének megismerését.

 

A kutatás 4 témakör köré építve járta körül a szakmai pályafutás nőket érintő vonatkozásait. Az állásportál elsősorban azt tartotta szem előtt, hogy akár közkeletű mítoszokkal is leszámolva szembesítse a nőket a valós helyzettel, és a közvélemény számára nyilvánvalóvá tegye a nőket különösen foglalkoztató kérdéseket.

 

"A legélesebb helyzet talán a diszkrimináció kapcsán mutatkozik" – mondta Tóbiás Andrea,  a Jobline Női Karriernap védnöke, a HVG Kiadói Zrt. marketing igazgatója. "A válaszadók harmada tapasztalt már hátrányos megkülönböztetést, igaz további 10%-nyian kifejezetten előnyként élték meg női mivoltukat. Miközben a nők 55%-a szerint ez valójában nem játszik lényeges szerepet, mégis, a "nőiség" inkább hátránynak tekinthető mint előnynek. Miközben szakmai továbbképzési lehetőségek elnyerése kapcsán 58, leépítések, átszervezések kapcsán pedig 57%-nyian nyilatkoztak úgy, hogy nőként soha nem kerültek hátrányba, addig 35%-nyian diszkriminatívnak tartották a javadalmazás, 31%-nyian a munkahelyen való előrejutás, 22%-nyian pedig szakmai tudásuk elismerésének ügyét. Hogy ez utóbbi nem puszta megérzés, elég arra utalni, hogy országos reprezentatív felmérések szerint is a mai napig is lényeges eltérés van a hasonló életkorú és végzettségű férfiak és nők jövedelme között." – mondta Tóbiás Andrea.

 

A karriertervezést illetően a női "tudatosság" kérdésében megoszlanak a válaszadók. Szinte egyenlő arányban vannak a szakmai pályájukat hosszú távon tudatosan tervezők és az ezt elutasítók, előbbit a megkérdezettek 47, utóbbit 50%-a vallja. A tudatos tervezők a gyermekvállalást is igyekeznek a karrier szakaszokkal összhangba hozni: sokan már a felsőfokú tanulmányok alatt gyereket vállalnak, több gyermek esetén igyekeznek minél kisebb korkülönbséget teremteni a gyerekek között, a kisgyermekük nevelése idején pedig  az atipikus foglalkoztatás keretei között, távmunkában és részmunkaidőben dolgoznak.  időben az atipikus foglalkoztatás formák gyakori résztvevői. Velük szemben elsősorban a váratlan élethelyzetekre, az egzisztenciális bizonytalanságra és a gyessel és gyeddel, illetve a cégek hozzáállásával kapcsolatos korábbi keserű tapasztalatokra utalnak azok, akik karrierjük tudatos tervezését nem vállalják. "A válaszok szerint a nők 31 és 40 éves koruk között szeretnék szakmai pályafutásuk csúcsát elérni, ami alatt elsősorban a bizonyos jövedelmi szint elérését, a biztos, hosszú távú állást, egy adott munkakör betöltését vagy épp egy vezetői beosztás elnyerését értik." – mondta Tóbiás Andrea. "Mivel erre az életszakaszra esik a gyermekvállalás és a kisgyermek nevelésének időszaka is, nem csoda, hogy a fiatal nők, édesanyák minden nap számos egyedi kihívással szembesülnek. Ez magyarázza azt is, hogy a kisgyerekesek – és ezen belül elsősorban a gyermeküket egyedül nevelők – körében kiugróan magas a családbarát munkahelyet preferáló nők aránya. Az egy hónap múlva sorra kerülő női karriernapunkon például abban is ötleteket nyújtunk, hogyan lehet beazonosítani a valóban családbarát cégeket, ahol a gyermeket váró vagy nevelő nőket jó szívvel és munkalehetőséggel várják". – mondta a rendezvény védnöke.

 

A megkérdezettek körében az álláskeresés legfontosabb szempontját a versenyképes fizetés és a feladatkör egyértelmű meghatározása jelenti. Az összesen hét lehetséges szempont között a családbarát szemlélet és az atipikus munkavégzés csak az ötödik helyre került, jelezve, hogy az egzisztenciális igények és kényszerek – a kisgyerekes anyákat kivéve – lényegesen megelőzik a gyermekvállalás szempontjait. A munkahely és a család közötti egyensúly megteremtésére a válaszadók 26%-a a kis cégeknél, 16%-a pedig a nagyvállalatoknál látott nagyobb esélyt, előbbieknél a kollegiális hozzáállásra és a közvetlen, személyes kapcsolatokra, utóbbiaknál pedig a rendszer által biztosított, szervezeti garanciákra és lehetőségekre építve. A megkérdezettek 35%-a egyébként hasonlónak ítélte meg ebből a szempontból a cégek hozzáállását. A saját vállalkozás  mindeközben inkább álomnak tűnik: bár a válaszadók 35%-a a saját vállalkozást tartja a munkahelyi és a családi feladatok összehangolásához ideális megoldásnak, addig ténylegesen vállalkozóként jelenleg száz válaszadó közül négyen dolgoznak, míg további kilencen pedig korábban dolgoztak saját vállalkozás keretei között.

 

A Jobline.hu szervezésében 2014. június 14-én sorra kerülő első Női Karriernap www.jobline.hu/noikarriernap elsősorban a diplomás nők számára lehetőséget biztosít a munkaerőt kereső cégekkel való találkozásra, továbbá előadásokkal, sikertörténetek bemutatásával, kiscsoportos beszélgetésekkel és személyes tanácsadással támogatja a testre szabott karriertervezési folyamatot. A program szervezőinek meggyőződése, hogy a nők boldogulása, munkahelyi és családi kötelezettségeik harmonikus összehangolása a társadalom egészének alapvető érdeke.

 

Kutatás módszertani alapvetések

 

A megkérdezésre 2014. április 22-29. között került sor. A megkérdezettek közül mintegy 794-en töltötték ki a kérdőívet. A válaszadók több, mint 80%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezik, közülük minden második Budapesten él, körülbelül egyenló arányban vannak köztük egyedülálló, állandó kapcsolatban élő gyermektelen és állandó kapcsolatban élő kisgyernekes válaszadók.

 

A minta összetételének néhány fontos jellemzője

TELEPÜLÉSTPUS

 

Budapest

52

Megyeszékhely

18

Egyéb város

24

Község

6

ÉLETKOR

21-25 éves

22

26-30 éves

24

31-35 éves

18

36-40 éves

12

41-45 éves

9

46-50 éves

7

51-55 éves

5

56-60 éves

2

Min. 61 éves

1

CSALÁDI ÁLLAPOT

 

Egyedülálló, gyermektelen

32

Egyedülálló, kiskorú gyermek(ek)kel

6

Házas vagy élettársi kapcsolatban élő, gyermektelen

27

Házas vagy élettársi kapcsolatban élő, kiskorú gyermek(ek)kel

25

Egyéb

10

LEGMAGASABB SZINTŰ TANULMÁNYAI (BELEÉRTVE AZ ESETLEGES JELENLEGIEKET IS)

Középfokú szakképzettség / szakiskolai végzettség / szakmunkás végzettség

6

Gimnázium / szakközépiskola

10

BA /BSc / főiskolai végzettség / felsőfokú szakképzettség

47

MA / MSc / egyetemi végzettség / osztatlan képzés (jogi, orvosi egyetemek)

35

Phd.

2

GAZDASÁGI AKTIVITÁS

 

Egyéni társas vállalkozás tulajdonosa

3

Állami alkalmazott, köztisztviselő, közalkalmazott – középvezető/felső vezető

3

Állami alkalmazott, köztisztviselő, közalkalmazott – beosztott

12

A versenyszférában alkalmazásban álló- középvezető/felső vezető

8

A versenyszférában alkalmazásban álló – beosztott

34

Egyéb aktív

8

Álláskereső, nem pályakezdő

12

Álláskereső, pályakezdő

7

Nappali tagozaton tanuló

6

Gyesen/gyeden lévő szülő

4

Htb.

0

Nyugdíjas

1

Egyéb inaktív

1

MUNKAHELYI TAPASZTALAT (ÉVEK SZÁMA)

 

Nincs még munkahelyi tapasztalata.

5

1-2 évnyi

22

3-5 évnyi

16

6-10 évnyi

19

11-20 évnyi

22

Több, mint 20 évnyi

16

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük