Sólyom László a Stressz Világkongresszuson és a Kutató Diákok találkozóján

Sólyom László beszédet mond a Stressz Világkongresszus megnyitó ünnepségén. 

 2007. augusztus 23.-án Sólyom László köztársasági elnök az ELTE Természettudományi Karának fõépületében részt vett a Kutató Diákok találkozóján, majd beszédet mondott a Stressz Világkongresszus megnyitó ünnepségén.

Sólyom László beszédet mond a Stressz Világkongresszus megnyitó ünnepségén. 

 2007. augusztus 23.-án Sólyom László köztársasági elnök az ELTE Természettudományi Karának fõépületében részt vett a Kutató Diákok találkozóján, majd beszédet mondott a Stressz Világkongresszus megnyitó ünnepségén.

Sólyom László köztársasági elnök beszéde a Stressz Világkongresszus megnyitó ünnepségén

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Nagy örömmel fogadtam el a felkérést, hogy Önöket személyesen is üdvözölhessem a konferencia nyitónapján. Külön öröm számomra, hogy hazánk egyik kiemelkedõ, és világszerte ismert tudósa, Selye János (Hans Selye) születésének 100. évfordulóját is megünnepelve tehetem ezt, úgy, hogy Önök között üdvözölhetem a professzor több tanítványát, akik az általa megteremtett emberi és kutatói hagyományok továbbvivõi.

A Stressz Világkongresszus frappáns összefoglalója – ?Stress of Life: from Molecules to Man" – máris megérteti mindenkivel, hogy a Selye János által tudományosan megalkotott és megalapozott Stressz-elmélet nemcsak a természettudományok elméleti és gyakorlati mûvelõinek, hanem a társadalomtudósok – szociológusok, pszichológusok, filozófusok – számára is fontos mérföldkövet adott, és további kérdéseket is felvetett. A stressz jelenségével foglalkozók tehát a sejtek és a molekulák szintjétõl a pszicho-szociális problémák megoldási lehetõségeit keresõkig széles kört ölelnek fel, így közös eszmecserét folytathatnak a látszólag egymástól távol álló tudományterületek mûvelõi is ezen a néhány napon, erõsítve Selye János holisztikus szemléletét. Selye Professzor munkássága azért is egyedülálló tehát, mert korát megelõzve, már a hatvanas években olyan szemléletmódot vezetett be, ami napjainkban vált igazán aktuálissá. A tartósan fennálló káros stressz magyarázatot ad a modern társadalmak jellegzetes megbetegedéseire, gyomorfekélyre, szívbajra, magas vérnyomásra, sõt, mint már azóta biológiai szinten is igazolódni látszik, rámutatott olyan megbetegedések pszichoszomatikus okaira is, mint az allergia, a rosszindulatú daganatok, sõt akár a meddõség. Kutatások nyomán ma már tudjuk, hogy a stressz – mindennapi szóval – öregít, azaz csökkenti az egészségben eltöltött évek számát. Mindezek alapján látható, hogy a káros stressz nemcsak jelentõs népegészségügyi, hanem nemzetgazdasági problémák forrása, hiszen a káros stresszt kezelni tudó emberek nélkül sem a gazdaság, sem a társadalom nem mûködhet egészségesen. Hazánk lakossága, a statisztikák szerint, ráadásul tetézi problémáit azzal is, hogy nem helyes mankókat használ az élet stresszt okozó jelenségeivel szemben, élen járunk az alkoholbetegek és a dohányfogyasztók számában, sõt, a kábítószerek élvezete is egyre nagyobb mértékû, és aggasztó méreteket öltött a férfiak korai elhalálozása. Noha a társadalmi bizalomvesztésrõl, amelytõl a mai magyar társadalom mértéktelenül szenved, egyre többet beszélünk a politikában, ez a konferencia is rámutat arra, hogy nemcsak társadalmi betegségrõl van szó.

Selye János könyveiben nemcsak elméletet alkotott, hanem gyakorlati tanácsokat is adott a káros stressz – distressz – elkerülésére. Az õ munkássága óta kaptak tudományos keretet a stressz leküzdésének technikái, a relaxáció, az autógén tréning, a lelki higiénia. Õ alapozta meg a lelki okú testi megbetegedések megelõzésének irányait is, a lelki beállítódása megváltoztatásának, az emberek közötti bizalom és hit megélésének szükségességét, amit napjainkban pozitív gondolkodásként szoktak emlegetni, és a bevezetõ tudományos elõadások egyike is errõl szól nemsokára.

Sólyom László a Kutató Diákok találkozóján.Hazai kutatók mutatták ki, hogy a bizalom hiánya – magas ellenségességi attitûddel jellemezhetõ személyek mortalitási arányát követve – önmagában gyakrabban vezet korai halálhoz.

A stressz elmélete valóban alkalmas biológiai és társadalmi jelenségek egységes leírására. Rám nagy hatást tett Csermely Péter könyve a rejtett hálózatok erejérõl. Ez a könyv a stresszfehérjék szerepének kutatásából indult ki, és jut el odáig, hogyan stabilizálják a gyenge kölcsönhatások (weak ties) a világ komplex rendszereit – a gazdaságtól, az ökoszisztémán keresztül a mûvészeteikig.

Be kell vallanom, hogy büszke vagyok arra, hogy a kutató diákok (Research Students) small word-jéhez nekem is megvannak a gyenge kapcsolataim, hiszen meghívtak egy nyári táborukba. Hozzájuk illõ feladat, hogy belevágtak egy világkonferencia szervezésének és lebonyolításának kalandjába is. A siker miatt nem is aggódom. Kívánom, hogy maga a konferencia is hozzon legalább olyan eredményeket, mint elõdje. Ha Selye János szellemében mi is abból indulunk ki, hogy Science is Fun,  a konferencia nem fog senkinek stresszt okozni