Steve Ballmer a Parlamentben: a hazai TITAN Keretprogram
10 perc olvasás 
1.
2008. május 19-én a Parlamentben az Informatikai Albizottság rendkívüli ülésén bejelentették, széleskörű iparági összefogás jött létre a hazai informatikai képességek fejlesztése érdekében; a Magyar EU Fejlesztési Igazgatótanács (MEFIT), a magyar kormány, a parlamenti pártok képviselői és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ünnepélyes keretek között közösen útjára indította a TITAN ("Tréning-keretprogram az Információs Társadalom Alkalmazkodóképességének Növelésére") elnevezésű kezdeményezést. (Korábbi cikkünkben annak a napnak további eseményei: Tojással fogadva: Steve Ballmer )
1.
2008. május 19-én a Parlamentben az Informatikai Albizottság rendkívüli ülésén bejelentették, széleskörű iparági összefogás jött létre a hazai informatikai képességek fejlesztése érdekében; a Magyar EU Fejlesztési Igazgatótanács (MEFIT), a magyar kormány, a parlamenti pártok képviselői és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ünnepélyes keretek között közösen útjára indította a TITAN ("Tréning-keretprogram az Információs Társadalom Alkalmazkodóképességének Növelésére") elnevezésű kezdeményezést. (Korábbi cikkünkben annak a napnak további eseményei: Tojással fogadva: Steve Ballmer )
2.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök találkozott Steve Ballmerrel, a Microsoft Corporation vezérigazgatójával és megbeszélést folytatott vele, majd a kormányfő és a vendég részvett és nyilvános beszédet mondott a Parlament Delegációs termében a Gazdasági és Informatikai Bizottság Informatikai és távközlési albizottságának fentemlített ülésén.
Bejelentették; milliárd Ft értékű középtávú szerződést írt alá a magyar kormány az olcsó „Campus-licencekről".
3.A miniszterelnök beszédében emlékeztetett, 100-150 éve Magyarország sikeresen válaszolt a kihívásra, hogyan lehet az írás-olvasás képességét sikeresen alkalmazni. Hangsúlyozta, ma hasonlóan fontos feladat a digitális írástudás terjesztése, kiváltképp a kis- és közepes méretű vállalatok (KKV-k) körében. Náluk tapasztalható a legnagyobb lemaradás, a gazdaság felfelé indulása pedig tőlük várható elsősorban. Az informatika fejlődése ütemét az iskolai képzésben is követni kell, átadása legyen mindinkább az iskolai oktatás szerves része, bármely képzési megoldás mellett legyen egy informatikai képzéssel foglalkozó rész is. Ennek kapcsán emlékezett meg méltató szavakkal a kormányfő a TITAN kezdeményezésről, s benne a Microsoft szerepéről.
4.A parlamenti helyszínen Steve Ballmer maga is az informatikai képességek fejlesztésének fontosságát hangsúlyozta. Nyilatkozata szerint; a Microsoft számára kötelességet jelent a különböző országokkal és szervezetekkel való együttműködés a digitális írástudás és az informatikai készségek oktatása, elterjesztése érdekében.
5.A magyar TITAN program céljai közül fontosnak tartja, hogy évi több mint 200 ezer emberhez juthat el az informatikai alaptudás, a KKV vállalatok vezetői informatikai képzésben részesülhetnek, az IT szakemberek professzionális továbbképzést kapnak.Mindezek eredményeként Magyarország versenyképessége növekszik, új piaci és társadalmi esély-lehetőségek jönnek létre.
6.Bajnai Gordon, gazdasági és fejlesztési miniszter elmondta, a most ismertetett kezdeményezés révén fejlődik a KKV-vezetők informatikai képzettsége, bővülnek az informatikai szakemberek ismeretei.
A miniszter ismertette, a most alakuló TITAN program teljeskörű beindulása 2009. január 1-jétől esedékes.Sort került az együttműködési megállapodás ünnepélyes aláírására, majd a sajtó tehette fel kérdéseit.
7.Bajnai Gordon egy válaszában hangsúlyozta, nem kívánnak egyetlen szoftver-rendszernek sem kizárólagosságot biztosítani, a megállapodásra szánt összeg helyet hagy nyílt forráskódú szoftverek beszerzési lehetőségének is, ezeket egyenrangúan kezelik a MS megoldásaival. A választás lehetőségét a miniszter az illetékes minisztériumok választási lehetőségeként jelölte meg. Fontos feladatnak tartja Bajnai Gordon, hogy a TITAN keretprogramban szereplő cégek és minden egyéni résztvevő egyaránt érdekelt legyen a megvalósításban, siker így várható.
8.A keretprogram a 2009-2010-es időszakra mintegy 1-10 milliárd Ft anyagiakat igényel. Az Új magyarország Tervebne erre a célra már ma is vannak allokált összegek errre, az idei feladatok könnyen finanszírozhatók, a további évek idevágó pénzügyi kezelése sem fog gondot jelenteni, ígérte a miniszter. A képzés során, az eredeti elképzelések szerint, tíz vállalati felsővezetőt, 25 ezer üzleti vezetőt és mintegy 100 ezer munkavállalót kívánnak informatikai oktatásban részesíteni.
9.Márfai Péter, a Gazdasági és Informatikai Bizottság Informatikai és Távközlési Albizottságának elnöke méltatta a Magyar EU Fejlesztési Igazgatótanács segítő szándékát és szakértelmét, kiemelve, hogy az albizottságban dolgozó öt parlamenti párt mindegyike támogatja a magyarországi e-Befogadás ügyét, és azt az összefogást, ami az e-képzettségeknek a tudáspiramis szintjeihez való igazodását segíti elő.
10.Kifejezte, a TITAN Program sikerekkel kecsegtet a magyar gazdaság és társadalom felzárkóztatására, eléréséhez elengedhetetlen a legszélesebb körű szakmai és politikai támogatás, ebben minden érdekelt számíthat a mögötte álló szervezet partnerségére.
Mit fed közelebbről a TITAN kezdeményezés?
11.A TITAN Keretprogram létrejöttét a világ legnagyobb szoftvergyártó vállalata, a Microsoft kezdeményezte. Kialakításában résztvett a Microsoft Magyarország, a Cisco Magyarország, a HP Magyarország, az Intel Magyarország, a Magyar Telekom, a Revolution Software, az Xapt, a FreeSoft, valamint az Inforum, az IVSZ, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság és az Enterprise Europe Network-ből álló állandó szervezet, valamint a MEFIT (Magyar EU Fejlesztési Igazgatótanács), a program hosszú távú menedzselésével pedig a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványt bízták meg.
12.Az EU a lisszaboni stratégia 2010-ig megvalósítandó növekedési és foglalkoztatási céljaként a tudást és az innovációt nevezte meg, ez lehet az Európai Információs Társadalom elérésének hajtóereje.
13.Az unióban a GDP-növekedés negyedét, a termelékenységi növekedés 40-50%-át az információ- és kommunikáció-technológiai szektor (IKT) adja. A kormányok, s a tudományos körök egyetértenek abban, hogy az IKT oktatás kivételesen fontos szerepet játszik a foglalkoztatás növekedésében és a munkahely-teremtésben, a versenyképes és befogadó Európa megteremtésében.
14.Az elmúlt években számos jelentés szólt arról, hogy az európai munkavállalók IKT képzettségében komoly mennyiségi és minőségi hiányosságok mutatkoznak. A GKIeNet legfrissebb tanulmányát a MEFIT megbízásából készítette, ebben rámutat, a vázolt tendencia hazánkban is érvényesül, így elmondható, hogy ez a gond mind a hazai, mind az európai növekedés egyik legerősebb akadályát jelenti.Felismerve mindezt, az EU az európai munkavállalók, a kormányzatok, az oktatási szereplők és az IKT iparág minden eddiginél erősebb, összefogottabb és hatékonyabb együttműködését szorgalmazza.
15.A magyar viszonyokat felmérve, a GKI-Microsoft Versenyképességi Évkönyv 2007-es kiadása meglepő magyar jelenségre világít rá, mely szerint; a piac úgy értékeli, hogy a felsőoktatásból kilépők felkészültsége az EU átlag feleletti, megfelel az elvárásoknak, (különösen műszaki szakemberek vonatkozásában) s ezzel az EU élvonalába tartozunk, viszont a folyamatos továbbképzésben, az élethosszig tartó tanulásban hátul kullogunk, csak Romániát, Bulgáriát és Görögországot előzzük meg. A magyar embert munkavállalóként már semmi sem ösztönzi a tanulásra, nincs is lehetősége tovább fejlődni!
16.Az International Data Corporation (IDC) és a Microsoft 2007. októberi kutatási eredményeiből fény derül rá, milyen hatást is gyakorol az informatikai ágazat a munkahelyteremtésre, a cégalapításra, valamint a helyi IT-kiadásokra és az adóbevétel alakulására:a nyugat-európai IKT-piac mindössze 6,1 %-os növekedési előrejelzésével szemben Közép-Kelet Európára a prognózis 13,2%-os fejlődést jósol.
17.A közös európai gondokon túl, a növekedést korlátozó tényezők régiónkban, különösen hazánkban a következők:
1. A piacon kevés a megfelelő minőségű szakember, a fellelhető munkavállalók képzettség szerinti megoszlása nem megfelelő, az oktatási programok nem kapcsolódnak a piac és a gyakorlat igényeihez.
18.2. A KKV-szektorban a döntéshozók nem tartják fontosnak az IT képzettséget, azt költségesnek és időigényesnek tartják, ezért mindössze az árbevétel 0,5 %-át, az összes munkaerőköltség 3,1%-át fordítják képzésre.
3. Hiányzik az intézményesített párbeszéd, az e-képzésekre összpontosító együtt-gondolkodás (a nemzetgazdasági prioritások tudatosítása), nem kellő hatékonyságú a rendelkezésre álló EU-források felhasználása.
19.4. Nincs kellően kiemelve az e-befogadás foglalkoztatást befolyásoló jelentősége, sem annak konkrét megvalósítása.
20.Magyarországon már 2005 óta sikeresen működik az EUGA konzorcium által megjelenített hosszú távú iparági partnerség, ez nyújtott biztos alapot a Magyar EU Fejlesztési Igazgatótanács megalakításához, amely egyben a páneurópai E-skills Industry Leadership Board (E-képzettségek Iparági Igazgatótanácsa) és a European Alliance on Skills for Employability (Európai Szövetség a Foglalkoztatási Célú Képzettségekért) magyar munkacsoportjaként is működik.
21.A MEFIT és az általa képviselt informatikai iparág részéről számos ötlet és elvárás merült fel a szakemberhiány csökkentésére, az EU forrásokból megvalósuló e-képzettségi képzések hatékonyabbá tételére. Megfogalmazódott az igény egy, a célokat minél tökéletesebben szolgáló képzési keretprogram lefektetésére és gyakorlatba való átültetésére.
22.A MEFIT által körvonalazott, most életre hívott TITAN Keretprogram elsődleges és legfontosabb célja az IKT-képzettségek foglalkoztatás-központú fejlesztése Magyarországon. Nagy jelentőséggel bír ebben a magyar vállalatok európai és nemzetközi versenyképességének növelése, a digitális gazdaság követelményrendszerének elsajátítása. Ebbe beleértendő a KKV-k technológiaváltásának felgyorsítása, a munkáltatók képzési követelmény-rendszerének a piaci elvárásokhoz való igazítása, az egységesített akkreditációs és igazolási (certifit) elvárások megfogalmazása, illetve a képzésre pályázók adminisztrációs- és önrészt illető terheinek lehető legkisebb szintre csökkentése.
 23. |
 24. |
 25. |
 26. |
 27. |
 28. |
A TITAN keretprogram három tartóoszlopa:
–PROTEUS Program (Professional Tech-Expert Training from EU Sources, 2009-2012): az IKT-szektor sokrétű szakemberhiányának mérséklése megfelelően magas szinten és sokrétűen képzett IT-Pro szakemberek révén, hogy a magyar IKT-irányultságú gazdaság rövid idő alatt növelhesse versenyképességét.
–DIG-IT Program 2009-2012 a digitális gazdaság és a KKV-szektor megerősítésére. A magyar KKV-szektor globális versenyképességének fokozása, a döntéshozók és menedzserek IKT irányú üzleti továbbképzése és e-business ismereteik korszerűsítése.
–DIG-IT-ALL Program 2009-2012: a digitálisan írástudatlan, informatikai alapkészséggel rendelkező munkavállalók és potenciális munkavállalók képzése, jobb munkakörhöz-munkahelyhez juttatása, a kezdő e-business vállalkozások ösztönzése.
Az európai nemzeti programok a megvalósulás különböző szintjén állanak, a magyar TITAN Keretprogram célkitűzései ebben a mezőnyben kívánnak példaértékű magyar eredményeket felmutatni a 2008-2011 közötti időszakra vonatkozóan. A Keretprogram és alprogramjai (PROTEUS, DIG-IT, DIG-IT-ALL) belső munkacsoportok és külső szakértők bevonásával megfelelő pályára álltak. A vonatkozó legmagasabb szintű döntéshozói egyeztetések megkezdődtek azzal a célkitűzéssel, hogy a TITAN Keretprogram 2008 végére, az Új Magyarország Fejlesztési Terv célkitűzéseinek megfelelően, kiemelt fontosságú, EU-forrásokból finanszírozott program formájában kerüljön elfogadásra és támogatásra.
Harmat Lajos
