Minden uniós állampolgárnak joga lesz egészségügyi ellátás igénybe vételére egy másik EU-tagállamban, sőt a költségek utólagos visszatérítésére is, ugyanolyan mértékben, mintha saját hazájában részesült volna ellátásban. Többek között ez áll abban az irányelv-javaslatban, amit július 2-án fogadott el az Európai Bizottság a határokon átnyúló ellátásra vonatkozó betegjogokról.

 Minden uniós állampolgárnak joga lesz egészségügyi ellátás igénybe vételére egy másik EU-tagállamban, sőt a költségek utólagos visszatérítésére is, ugyanolyan mértékben, mintha saját hazájában részesült volna ellátásban. Többek között ez áll abban az irányelv-javaslatban, amit július 2-án fogadott el az Európai Bizottság a határokon átnyúló ellátásra vonatkozó betegjogokról.

A betegek EU-n belüli szabad mozgására vonatkozó bizottsági javaslatnak az az előzménye, hogy az Európai Bíróság több ítéletében is megerősítette: a közösségi alapszerződés értelmében a pácienseknek jogukban áll az egészségügyi ellátást más tagállamokban igénybe venni és a külföldi kezelés költségeit otthon megtéríttetni. Az Európai Bizottság szerdán (2008. július 2.) elfogadott javaslata megerősíti ezt a jogot, kiegészítve azzal, hogy a külföldön orvosi ellátásban részesülő személyek költségeit csak olyan mértékben térítik meg, mintha odahaza részesültek volna egészségügyi ellátásban. Utóbbi kikötésére az egyes tagországok egészségügyi ellátási költségei közötti időnként nagy különbségek miatt volt szükség, ami ösztönzést adhat a betegturizmusnak, jelentős költségeket róva mind a fogadó, mind a kibocsátó ország költségvetésére.

Brüsszelben ugyanakkor emlékeztetnek arra, hogy a külföldi kezelésben részesülő állampolgárok száma jelentéktelen, és a kezeléshez kapcsolódó költségek összesen a nemzeti egészségbiztosítási kiadások 1 százalékát teszik ki. Mivel azonban hatalmas szektorról van szó, még ez a csekély arány is évente tízmilliárd eurót tesz ki az Unióban.

Andrula Vasziliu, az EU egészségügyi biztosa sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy a Bizottság javaslatai nem érintik a tagállamok egészségügyi és társadalombiztosítási rendszereit. Biztosítják azonban minden egyes uniós állampolgár számára azt a jogot, hogy egy másik, általa választott tagországban minőségi és biztonságos egészségügyi ellátást kapjon. A betegek alapesetben külön engedély nélkül részesülhetnek majd orvosi ellátásban egy másik uniós tagállamban. A kórházi ápolást magába foglaló esetekben ugyanakkor a tagállamok bizonyos feltételek mellett olyan rendszert alkalmazhatnak, amely előzetes jóváhagyástól teszi függővé az egészségügyi ellátás nyújtását.

A jogszabály-tervezet azt is kimondja, hogy a külföldieknek az adott ország lakóival teljesen megegyező jogokat kell biztosítani az orvosi ellátás igénybe vétele során. A direktíva a nemzeti egészségügyi rendszerek közötti együttműködést is szorosabbá teszi, és előírja, hogy az EU minden állampolgára számára kielégítő információ álljon rendelkezésre a többi tagállamban nyújtott egészségügyi ellátásról.

A megoldások

  • Az irányelv-javaslat alapelvként mondja ki, hogy minden uniós állampolgárnak joga lesz egészségügyi ellátás igénybe vételére egy másik EU-tagállamban, illetve a költségek utólagos visszatérítésére ugyanolyan mértékben, mintha saját hazájában részesült volna ellátásban. Ehhez főszabályként nem kell előzetes engedély a saját országa hatóságaitól.
  • Ha egy állampolgár valamely országban jogosult például kórházi ellátásra, akkor bármely másik tagállamban is jogosult lesz arra. Ha azonban emiatt kiszámíthatatlanul megugranának a nemzeti egészségbiztosítás költségei valamely tagállamban, akkor az az ország igénybe veheti az e célra létrehozandó védzáradékot. Ilyen esetekben visszaállíthatja az előzetes engedély kötelezettségét, de csak a saját egészségügyi rendszerének megóvása érdekében szükséges mértékig.
  • A Bizottság nemzeti kontaktpontok létrehozását is kezdeményezi a többi tagállamban elérhető kezelésekkel kapcsolatos információk beszerzésére. Brüsszel így kívánja növelni a polgárok bizalmát a külföldi ellátás iránt. Emellett európai referenciahálózatok kialakítását is szorgalmazza.

Mindezen túl az e-egészségügy szélesebb körű hasznosítását is javasolja Brüsszel. A híres szakorvosok tanácsai vagy a krónikus betegek folyamatos megfigyelése során már most is elterjedt a távgyógyászat, ám ennek hiányoznak a közös platformjai és eljárási standardjai – ezeket is igyekszik pótolni most az előterjesztés.

BRUXINFO

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük