100 éves a Vajdahunyadvára2007.június 8-án ünnepi megemlékezésre gyûlt a közönség a Mezõgazdasági Múzeumnak otthon adó Vajdahunyadvárba.  A centenáriumi ünnepre idõzítették a Fotomûvész Szövetség szervezésében az építmény megalkotójának, Alpár Ignácnak életmûvét bemutató kiállítást, Hommage Alpár Ignác  címmel, ill. a 100 éves a Vajdahunyadvár  elnevezésû építészet- és múzeumöréneti kiállítást. 

 

100 éves a Vajdahunyadvára2007.június 8-án ünnepi megemlékezésre gyûlt a közönség a Mezõgazdasági Múzeumnak otthon adó Vajdahunyadvárba.  A centenáriumi ünnepre idõzítették a Fotomûvész Szövetség szervezésében az építmény megalkotójának, Alpár Ignácnak életmûvét bemutató kiállítást, Hommage Alpár Ignác  címmel, ill. a 100 éves a Vajdahunyadvár  elnevezésû építészet- és múzeumöréneti kiállítást. 

A kiállításon láthatók az építmény milleniumi elõzményei, Alpár Ignác építészeti tervei, rajzai, fényképei.  

Bemutatták az alkalomra három nyelven (magyar, angol, orosz) megjelent,  A városligeti Vajdahunyadvár c.  albumot is.

Tóth József, a Magyar Alkotómûvészek Szövetsége Fotomûvész Tagozatának elnöke méltatta a kiállítást a megnyitón.  Annak idején Klösz György fotomûvész örökítette meg az építkezés részleteit, most a mindannyiunk gyönyörködtetésére és épülésére szolgáló épületrõl készültek mai fotók.

Dr.Szatmári Sarolta, a múzeum fõigazgató-helyettese így ír az épület történetérõl:

Maga az alapítás már 111. éve történt, az építmény elõdje ugyanis már korábban megépült, elsõre ideiglenes anyagokból,  az ezredéves állami ünnepségek tiszteletére. A honfoglalás ezeréves évfordulójára 1896-ra szánták,  kiállítása csarnokként. Tervezését pályázaton nyerte el Alpár Ignác.  A belsõ terek kialakításában Schikedanz Albert, a Szépmûvészeti Múzeum tervezõje is részt vett. 

Eredetileg három részre tagolódott az épület-együttes, a román épületszárny az Árpádházi  királyok,  a gótikus rész az Anjou-Hunyadi,  a reneszánsz-barokk pedig a Habsburgok korát jelenítette meg, összefoglalót nyújtva így a magyar építészet legfõbb stílusirányzataiból, bennük a történelmi Magyarország múzeumi kincseivel. 

Megjelenítésre került itt az akkori modern Magyarország.  A Jáki-kápolna épülete szimbolizálta Magyarországnak és a magyarságnak a keresztény kultúrkörhöz való tartozását.  Az épületeken a történeti Magyarország, benne Erdély és a szász városok, ill. Nagyenyed, Nagyvárad, Kolozsvár, ill a felvidéki neves városok építészeti részei jelentek meg, belül pedig mintegy száz festmény volt található.

Az épület és a kiállítás nagy sikert aratott a látogatók és az építész szakemberek körében is.  Az ezredéves kiállítás után Darányi Ignác mezõgazdasági miniszter még 1896-ban megalapította a Magyar Királyi Mezõgazdasági Múzeumot, melyet itt helyeztek el.  A favázas építmény azonban gyorsan romlásnak indult, s a múzeumot ki kellett költöztetni.  Az együttes korábbi  sikere, s a határozott igények arra indították a kormányzatot, hogy támogatást nyújtson a maradandó anyagokból való újraépítésre, ezt a képviselõház meg is szavazta. Ismét Alpár Ignácot bízták meg a tervezéssel és a kivitelezéssel. Néhány alapvetõ változtatást eszközölt, így alakult ki az összekötött gótikus és barokk épületcsoport, az üvegtetõs udvar, mint kiállítóterem. Az igényes külsõ-belsõ kivitelezést ide tervezett bútorok és Róth Miksa üvegablakai fémjelezték.  Az új épületegyüttes ünnepélyes megnyitója 1907. június 9-én volt,  Darányi Ignác és maga Ferenc József részvételével.

Az épület és benne a múzeum a múlt század csodált és értékelt intézményévé vált, kiállításai agrártudományi és múzeológiai szempontból is kiemelkedõek voltak. 

1944-45-ben több bombatalálat és belövés érte az épületet, a károk helyreállítása Hajós Alfréd közremûködésével folyt.  1956-ban ismét érték sérülések, melyeket a teljes felújítás során, 1978-85 között sikerült eltüntetni. Ma mûemlékként nyilvántartott értékként tartjuk számon.

Az építmény a történelmi Magyarországnak a Kárpát-medencében fellehetõ kiemelkedõ építészeti emlékeit kívánta megidézni, sikerrel, miközben kiállításaival, gyûjteményeivel Európa egyedülálló méretû mezõgazdasági múzeumaként funkcionál. 

Az építményrõl idézte a múzeumi vezetõ:

?Tárháza a múltnak,  tükre a jelennek, mutatója a jövõnek."

A megemlékezés során emléktáblát avattak az épületben, majd mûsor következett táncegyüttes, neves prózamondó mûvészek és a Divertimento kamarazenekar felléptével.

Dr. Fehér György fõigazgató visszatekintõ és az ünnep jelentõségét méltató szavai után 

Gráf József  földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, fõvédnök szólt a megjelentekhez.  Megemlékezett az egykori mezõgazdasági miniszter, Darányi érdemeirõl, aki a tetteket helyezte tevékenysége elõterébe, a halogatás helyett  a múzeum ügyeiben.  Az egykori kiállítás anyagát az elsõ idõktõl kezdve folyamatosan újították fel, a magyar mezõgazdaság legújabb eredményeit, de a megújuló eszközöket is bemutatva. A bemutatás nem csak  a termelõknek szólt, de a fogyasztók is tájékozódhattak, hogy a mit termelnek, milyen minõségben és hol az országban.

A miniszter az ünnepségen ígéretet tett, úgy ahogy eddig, továbbra is támogatja a Múzeum ügyét, beleértve az anyagi támogatás szinten tartásában való segítséget.  A továbbiakban a múzeum egykori és mai vezetõit köszöntötte és tüntette ki a miniszter.  A szervezõk a megemlékezésre a korábbi mezõgazdasági minisztereket is meghívták, akik a mindenkori felettes szerv szerepében elõmozdították a múzeum ügyét.

http://www.mmgm.hu/

Harmat Lajos

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük