rudolf_abel.jpg Rudolf Abel 5-kopejkás szovjet bélyegen  

Rudolf Abel a Szovjetunió leghíresebb és legsikeresebb hírszerzője. Weiss főhadnagyként lett 1941-ben a  Német Birodalmi Biztonsági Főhivatal VI. osztályának, vagyis a hírszerző szolgálatának munkatársa. Walter Schellenberg, a katonai hírszerzés vezetője kedvelte, sokra tartotta tehetségét. Abel, akiről nem is sejtették, hogy a KGB, a szovjet titkosszolgálat tagja, többek között megszerezte azoknak az SS-tiszteknek névsorát, akikre katonai objektumok, bányák, hadianyag gyárak, haditechnikai kutatóintézetek felügyeletét bízták. A háború utolsó hónapjaiban adatokat szerzett a németek átmenteni szándékozott titkos ügynökhálózatáról.

   Nem egy kém volt a többiek közül. James B. Donovan, a későbbiekben Abel amerikai védőügyvédje szerint nemcsak hivatásának művésze, kivételes intelligenciájú és jellemű, hanem minden tekintetben zseniális ember. Fest, fényképez, öt nyelven beszél kifogástalanul. Művészien gitározik, kiváló elektromérnök és megélne akár biokémikusként, vagy jogászként is.

   A háború után visszatért a Szovjetunióba. Következett az amerikai „kiküldetés”. Persze előtte három éven át tökéletesen elsajátította az amerikai viselkedés mintáit. Kanadában landol, ahol egy ideig Andrew Kayois néven él, majd az Egyesült Államokba utazik. Immár Emil Goldgus-ként, valódi papírokkal. New Yorkban hálózatot épít ki a már korábban kiküldött ügynökökből és baloldali érzelmű helyiekből, akiktől információkat szerez és továbbít. 1949-től egy manhattani hotelben bérel szobát, illetve Brooklynban egy stúdiót, így éldegél látszólag egyszerű fotósként, ami legitimálja a szokatlan életvitelét is.

   Többször is a Szovjetunióba utazik jelentéstételre. Máig rejtély, hogy maradhatott ez titokban a CIA előtt. A titkos anyagok elhelyezésére Abel számos önálló eljárást dolgozott ki. Saját maga esztergált üreges mandzsettagombokat, veteránjelvényeket. Nyomós-ceruza belsejében alakított ki rejteket, bútordarabokat munkált meg, pénzdarabokat vágott ketté és illesztett össze, mikrofilmet helyezve bele. Beszervezett két mérnököt, akik a Los Alamos-i nukleáris kísérleti telepen dolgoztak, így folyamatos tájékoztatást kapott az ottani kutatásokról.

   1957-ben az amerikai kémelhárítás látókörébe került, elfogták és kémkedésért 30 év börtönre ítélték.

*

 powers.jpgGary Powers az USA 50-centes légiposta bélyegén

   Francis Gary Powers százados az Egyesült Államok légierejének kiváló pilótája a koreai háborúban kiemelkedő tapasztalatot szerzett az egy hajtóműves sugárhajtású repülőgépek vezetésében. A CIA felfigyelt rá és megfelelő kiképzés után 1956-ban az úgynevezett Lockheed U-2 programjában való részvételre osztotta be. Az U–2 pilóták feladata kémrepülések végrehajtása volt kijelölt katonai és más, a hírszerzés számára fontos jelentőségű objektumok lefényképezésére, Elsősorban a Szovjetunió felett, 20.000 kilométer magasságban. Ekkor a szovjet légelhárítás radarjai még csak 10.000 kilométerre fogtak fel jeleket.

 . Powers a törökországi Incirlik légibázisról indult 1960. május 1-jén sokadik bevetésére Szverdlovszk (ma Jekatyerinburg) városa felé. Ekkor a szovjet légelhárítás már „messzebbre látott” és észrevette a gépet.  A hír pillanatok alatt eljutott a vezérkari főnökhöz, onnan Hruscsovhoz. A válasz rövid volt. Lelőni! A légelhárító rakétát kilőtték, eltalálták a gépet. Powers katapultált, a földet éréskor elfogták. A Szovjetunió elleni kémkedés miatt letartóztatták, majd rövid tárgyalást követően három évi börtönbüntetésre és hét évi munkatáborra(?) ítélték.

*

hid_belyeg.jpgAz NSZK 110-pfenninges bélyege a Glienicke-híddal

    1962-ben Rudolf Abel ezredes már 5 éve, Gary Powers százados már 2 éve ült börtönben. Ekkor már egy éve folyt a tárgyalás a szovjet és amerikai titkosszolgálatok és igazságügyi minisztériumok között. (Közben 1961. augusztus 13-án megépült a Berlini Fal.) A tárgyalások eredményre vezettek. 1962. február 10-én a két személyt (foglyot) „kicserélték”. A helyszín a Havel-folyó felett átívelő Glienicke-híd közepe volt. A híd Potsdamot (NDK) és Nyugat-Berlint kötötte össze. A forgalom természetesen szünetelt, a hídon is „fal” választotta el a két Németországot.

   Steven Spielberg filmet készített a történetről „Kémek hídja” (Bridge of Spies) címmel 2015-ben. Óriási siker lett, Magyarországon még nem mutatták be.

  Láng Róbert

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük