Vatikánvárosi Állam térképeVatikánvárosi Állam térképeSokszor még hivatalos fórumokon is bizonytalanság tapasztalható a Szentszék és a Vatikán fogalmak használatában, a közbeszédben pedig általában szinonimaként használják e kettõt. Pedig két külön szervezetrõl, a nemzetközi jog két külön alanyáról van szó, amelyek nem fedik egymást. Magyarország a Szentszékkel nem pedig a Vatikánnal áll diplomáciai kapcsolatban.

 

Vatikánvárosi Állam térképeVatikánvárosi Állam térképeSokszor még hivatalos fórumokon is bizonytalanság tapasztalható a Szentszék és a Vatikán fogalmak használatában, a közbeszédben pedig általában szinonimaként használják e kettõt. Pedig két külön szervezetrõl, a nemzetközi jog két külön alanyáról van szó, amelyek nem fedik egymást. Magyarország a Szentszékkel nem pedig a Vatikánnal áll diplomáciai kapcsolatban.

A Szentszék kifejezés a IV-V. században alakult ki. Eredetileg Apostoli Szék (Sedes Apostolica), majd Apostoli Szentszék alakban. Az ?apostoli", illetve a ?szent" jelzõ Szent Péter apostolra utal, aki Jézus Krisztus döntése nyomán elsõ az apostolok között. Az õ utódja Róma püspöke, aki a püspökök és a hívek egységének örök és látható elve és alapja (vö. Lumen gentium, 23.) A ?szék" hagyományosan a hivatal jelképe, jelen esetben a pápa legfõbb pásztori hivatalát jelenti, ami magába foglalja mind a tanítói, mind az egyházkormányzati joghatóságot.

Pápai jelvényPápai jelvényA Szentszék tehát szûkebb értelemben a római pápa hivatalát jelöli. Tágabb értelemben pedig a pápát és az õt feladatai ellátásában segíteni hivatott apparátust, vagyis a Római Kúria különbözõ intézményeit is (vö. Egyházi törvénykönyv 361. kánon).

A Katolikus Egyház eredeti jogrend, vagyis olyan szerves és egységes valóság, amely jellegénél fogva alkalmas arra, hogy jogok és kötelességek alanya legyen. Ezért a római pápának, aki a katolikus egyházat képviseli, született és szuverén joga részt venni a nemzetközi kapcsolatokban, vagyis teljes értékû kapcsolatokat fenntartani az államokkal és más nemzetközi szereplõkkel. Ezt a jogát mindig is elismerték elvben és gyakorlatban: az államok fogadták a pápa követeit, és maguk is küldtek követeket hozzá. Ennek megfelelõen a nemzetközi jog elismeri a Szentszék jogalanyiságát.

Vatikánvárosi Állam címereVatikánvárosi Állam címereA Szentszék jelenleg 175 állammal áll diplomáciai kapcsolatban. Ugyancsak nagyköveti szintû diplomáciai kapcsolatokat ápol az Európai Közösségekkel (nem az EU-val, mert az nem nemzetközi jogalany) és a Szuverén Máltai Lovagrenddel. Emellett diplomáciai kapcsolatban áll az Orosz Föderációval, valamint a Palesztin Felszabadítási Szervezettel is. A Szentszék továbbá számos nemzetközi kormányzati szervezetben tagsággal, vagy megfigyelõi státusszal rendelkezik.

A Szentszékétõl jogilag különbözik a Vatikánvárosi Állam, ami Róma városának Vatikán nevû részén fekszik. Létének célja, hogy befogadja a Szentszéket, és így biztosítsa a pápa számára az egyetemes küldetése ellátásához szükséges függetlenséget és önállóságot.

A világ legkisebb állama 1929-ben jött létre, a Lateráni Szerzõdés nyomán, amivel Olaszország elismerte a területébe ékelõdõ enkláve államiságát, és felette a pápa szuverenitását. Területe lényegében megegyezik a városfalak ölelte régi Leóvárossal (Citt? Leonina), ami a Szent Péter bazilikát és teret, az Apostoli Paloták komplexumát és a körülöttük elterülõ parkot (Vatikáni Kertek) foglalja magában. Tulajdonképpen ezt a területet nevezik az ókor óta Vatikánnak. Ehhez járulnak még az olasz területen található, de ún. területenkívüli jogokat élvezõ (extraterritoriális) épületek, mint a másik három pápai bazilika, a Castel Gandolfo-i pápai nyaraló és még néhány római palota, amikben szentszéki hivatalok mûködnek.

Pápai zászlóPápai zászlóÁllamformáját tekintve a Vatikánváros választott abszolút monarchia. Uralkodója a római pápa, akit egyszemélyben megillet a törvényhozói, bírói és végrehajtó hatalom. Széküresedéskor mindez a Bíborosi Testületre száll. Az állam nem a kánonjog, hanem a II. János Pál által 2000-ben megújított Alaptörvényre (alkotmányra) épülõ saját világi jogrendje szerint mûködik.

Ennek értelmében a törvényhozói hatalmat a pápa nevében a Vatikánvárosi Állam Pápai Bizottsága (Pontificia Commissione per lo Stato della Citt? del Vaticano) gyakorolja. Ennek bíborosi méltóságú elnöke egyben a végrehajtó hatalom, vagyis a Vatikánvárosi Állam Kormányzóságának elnöke is. A Kormányzóság számos hivatalt irányít, amelyek a mûszaki, távközlési, gazdálkodási, személyzeti, egészségügyi, biztonsági, turisztikai területekért felelõsek. Hozzá tartozik a Vatikáni Múzeum és a Pápai Csendõrség is. Az állami vezetõk egyháziak, a középvezetõk és az alkalmazottak kevés kivétellel világiak. Az igazságszolgáltatást háromszintû rendszer biztosítja: egyedüli bíró, illetve elsõfokú bíróság, fellebbviteli bíróság, valamint legfelsõbb bíróság. Csak ez utóbbiban vannak egyháziak, mégpedig az Apostoli Szignatúra Legfelsõbb Bíróságának elnöke és két tagja személyében.

A Vatikán, noha a Római Fõegyházmegye része, elkülönült egyházi igazgatással bír. A vatikánvárosi általános helynök a Szent Péter bazilika mindenkori fõpapja, akinek joghatósága a Vatikánvárosra és a Castel Gandolfo-i pápai villákra terjed ki, plébániája pedig a Sant'Anna dei Palafrenieri templom. Az egyházmegyeiek mintájára külön egyházi bírósága is van.

A Vatikánváros – noha mint láttuk, saját nemzetközi jogalanyisággal bír – csak korlátozottan vesz részt a nemzetközi kapcsolatokban, hiszen szuverenitása csupán eszközjellegû a pápa és a Szentszék szuverenitásának biztosításához. Nemzetközi képviseletét éppen ezért a Szentszék, azon belül a Pápai Államtitkárság látja el. A Vatikánvárosi Állam mégis saját jogon tagja néhány nemzetközi szervezetnek (pl. Egyetemes Postaegyesület, Nemzetközi Távközlési Egyesület, INTELSAT, EUTELSAT, UNIDROIT, Nemzetközi Csillagászati Unió, Nemzetközi Tûzoltó Szövetség, Orvosok Világszövetsége, Nemzetközi Levéltári Tanács), amelyek elsõsorban az állami léthez kapcsolódó technikai jellegû együttmûködést hangolják össze.

A városállam zászlaja – egyben a pápai zászló – a közismert függõlegesen osztott sárga-fehér, rajta a pápai jelvénnyel (arany- és ezüstkulcs a tiarával). Címerében a pápai jelvény látható vörös mezõben, pecsétjében ugyancsak a pápai jelvény szerepel. A vatikáni pénzek az olasz pénzeket követik: ennek megfelelõen 2002 óta ott is Euró a hivatalos fizetõeszköz, érméinek ?nemzeti oldalát" a pápa képmása díszíti.

www.vatican.va

Érszegi Márk Aurél /MK

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük