Szép és elfeledett

Egy valódi szlovák zenekar műsorával kezdődött a budapesti Szlovák Intézetben Szlovákia egyik legszebb tájegysége, Zsolna és környéke bemutatása. Szomszédunknál ez az a terület, ami a magyar turistáknál szinte egészen feledésbe merült, keveseknek jut eszébe, ha valami rövid, néhány napos kiruccanást terveznek. Pedig van ott bőven látnivaló a híres Árva várán kívül is!

Marta Zimanova, a Zsolnai Régió képviselője elmondta róluk, hogy a hangulatot megalapozó Janoštin család – azon kívül, hogy remek muzsikusok – a Zubereci Falumúzeum fenntartói, igazgatói, a múzeumi programok szereplői is egyben. A terület, amit képviselnek, három határ: Szlovákia, Lengyelország és Csehország találkozásánál fekszik. A régión belül pedig ide több – a történelemben is szerepet játszott – vidék tartozik. Ott van a Vág völgye, Liptó, Turóc, Árva. A természeti környezet is csodálatos. Szlovákiában kilenc nemzeti park van, azok közül öt ezen a tájon található. Itt van például a Kis- és a Nagy-Fátra, no meg az Alacsony-Tátra is. Errefelé is egyre jobban terjed a kerékpározás, a Zsolnai Régióban 3060 kilométer kerékpárút várja az utazókat. Jelzett turistaútból is van hetven kilométernyi, gyaloglás közben a Deményfalvi sziklabarlang és a jégbarlang is látogatható. Sokan szeretik úgy tervezni a túrát, hogy sorra felkeresik a régióban épült mind az öt kilátót. Ugyancsak öt itteni hely szerepel az UNESCO Világörökség listáján, mint például Leštiny (Lestin) és Tvrdošin (Turdossin) fatemplomai. Ez utóbbi Árva vármegye legértékesebb, legszebb szakrális műemléke. Gyönyörűen felújítva, a lengyel határhoz vezető út mentén áll. Gótikus stílusban, 1390-ben épült, de a későbbi átalakítások során reneszánsz elemeket is kapott. A templom belsejében különleges, színes világ fogadja a látogatót. A virágmintás, kazettás mennyezet, a Sárkányölő Szent Györgyöt ábrázoló freskó és a barokk oltár látványától nehéz elszakadni. Egy másik érdekesség az ugyancsak errefelé található Farkasd. Ebben a faluban összesen nyolc ember él, hárman a falu rendben-, karbantartásán dolgoznak.

Árva váráról külön is szólni kell. Magyarországról is ezt a várat keresik fel a legtöbben, és a filmesek is szeretik, méltán. Festői környezete önmagáért beszél. A középkorban fontos szerepet játszott Magyarország északi határa és a Lengyelországba vezető kereskedelmi utak védelmében. Mikszáth Kálmán – szóhagyományokra alapozva – azt állította, hogy templomos lovagok építették. Az biztos, hogy 1267-ben már állt. Számtalan tulajdonosa volt, Károly Róbert és Mátyás király, még Thököly Imre is közéjük sorolható. Végül 1606-tól egészen az államosításig a Thurzó család birtokolta. Egy hatalmas tűzvész 1800-ban a vár minden fából épült részét elpusztította. A restaurálás, felújítás sokáig tartott. Miután a terület Csehszlovákiához került, a vár is állami tulajdon lett. Folytatódott a helyreállítás, jelenleg emlékhely és múzeum.  Bár meleg vizű fürdőkből Magyarországon lényegesen több található, a Zsolnai Régióban járva érdemes eltölteni egy napot Turčianske Teplice, magyarul Stubnyafürdő meglátogatásával. Itt már a kőkorszakban is éltek emberek, bizonyára nem véletlenül. Eredeti neve Lehota volt, csak később, amikor fürdőhellyé vált kapta ezt a nevet, teplice ugyanis hévíz szlovákul. Aki ott jár, a medencék mellett keresse fel a kádas részleget. Találhat ott olyan kádakat, amiket arannyal vontak be, mert az évszázados tapasztalatok szerint az aranynak is gyógyhatása van. De két másik fürdőhely is van a vidéken. Az egyik Rajecfürő (Rajecké Teplice), vize a mozgásszervi betegségeket és a központi idegrendszer gyulladásos betegségeit gyógyítja. A másik, Lúčky gyógyfürdő pedig a nőgyógyászati, idegrendszeri ártalmak ellen jó.  Bizonyára csak nagyon kevesen tudják, hogy nem kell Rio de Janeiróba utazni egy monumentális Krisztus szobor meglátogatására. Van ennél sokkal közelebb is, Szlovákiában, a Zsolnai Régióban, egészen pontosan Klin falu fölött a Grapa dombon. Ez a szobor az éppen kilencven évvel ezelőtt felavatott rióinak másolata, bár valamivel kisebb, így is Szlovákia legmagasabb Megváltó szobra. Tíz méter magas, a karok fesztávolsága hét és fél méter, súlya 23 tonna. A helyi mester által alkotott emlékmű a brazil szobor harmadik példánya világon, a második Portugáliában, Lisszabonban áll. Itt, Klinben, a keze Árva felé mutat, melyet meg kell védenie. A szobor környéke szépen parkosított és a kilátás innen szép időben szinte hihetetlen. Nemcsak az Árvai gát és a környező települések láthatók, de Zakopane és a lengyelországi Giewont csúcs is.  Még tavaly, a járvány tombolásának idején jelent meg a Kornétás Kiadónál Pusztay Sándor túrakalauznak szánt könyve, „A Kis- és a Nagy-Fátra” címmel. Megtudja belőle az olvasó, hogy Zsolna, Árva, Turóc és Liptó vidéke nem csupán összetartozik, hanem turisztikai érdekességeikkel, gyalogos és kerékpárútjaikkal, történelmi látnivalóikkal szinte kínálják magukat. Kifejezetten azoknak való, akik ezt a fenyvesekkel, csipkés hegyekkel, zúgó patakokkal, sziklaszeriteken álló várakkal tarkított vidéket akarják felkeresni. Érdemes kicsit a népszokásokkal is megismerkedni, mert a történelmi sajátosságok folytán öt népcsoport, a német, a cseh, a szlovák, a lengyel és a magyar él itt évszázadok óta, a mai napig egyetértésben, egymás kultúráját megbecsülve. Tizenöt vár áll a hegycsúcsokon és átépítéseik jól tükrözik a különböző kultúrák hatását. Ráadásul a kirándulókat – ha kívánják – színes szertartás keretében itt lovaggá is avatják, az erről szóló díszes oklevelet hazahozhatják, érdemes tehát útba ejteni ezt a vidéket!