Szerkezetkész az MTA új, korszerű kutatóháza

Az egyes tudományterületek speciális igényeinek is megfelel majd a Magyar Tudományos Akadémia új Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kutatóháza, amely egy évvel a tavaly szeptemberi munkakezdés után szerkezetkész állapotban van. A három tömbből álló épületegyüttes körülbelül 700 ember munkahelye lesz. A kutatóház bokrétaünnepén Pálinkás Gábor akadémikus, elnöki biztos mutatta be az épületet Lovász Lászlónak, az MTA elnökének és a jelen lévő vezetőknek.

Az egyes tudományterületek speciális igényeinek is megfelel majd a Magyar Tudományos Akadémia új Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kutatóháza, amely egy évvel a tavaly szeptemberi munkakezdés után szerkezetkész állapotban van. A három tömbből álló épületegyüttes körülbelül 700 ember munkahelye lesz. A kutatóház bokrétaünnepén Pálinkás Gábor akadémikus, elnöki biztos mutatta be az épületet Lovász Lászlónak, az MTA elnökének és a jelen lévő vezetőknek.

Várhatóan a jövő év III. negyedévében adják át az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, valamint az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont munkatársainak a 21. századi igényeknek megfelelő, a humán tudományterületek együttműködését erősítő, hatékonyabban üzemeltethető, nyolc-, hat- és négyemeletes kutatóközponti épületeket. Az épületek tartószerkezetének elkészültekor tartott hagyományos bokrétaünnep – amelyen Lovász László elnök és Török Ádám főtitkár mellett az Akadémia korábbi elnöke, a projektet elindító Pálinkás József, valamint az új kutatóházba költöző kutatóközpontok vezetői is részt vettek – után július végére végeznek a kivitelezők a külső munkálatokkal. Ekkorra készülnek el a külső nyílászárókkal, a homlokzattal, a hőszigeteléssel és a tetővel. Ezt követően indul meg a belsőépítészet, az épületgépészet és a villamos hálózatok kiépítése.

Az új kutatóházban körülbelül hétszázan dolgoznak majd. A nyolcemeletes bölcsészettudományi tömbben a régészet, az irodalom, a néprajz, a művészettörténet, a történelem és a filozófia művelői kapnak helyet. A négyemeletes társadalomtudományi tömbben a politikai és jogtudományi, a szociológiai, kisebbségkutatási, valamint a közgazdaságtani szakterületek kutatói dolgoznak majd. A hatemeletes épülettömb ad helyet a könyvtárnak, valamint a szemináriumi termeknek.  

Az épületegyüttes nem messze található a lágymányosi egyetemi campustól, ahol 2013 végén adták át a magyar természettudomány legmodernebb technológiával felszerelt, 9,5 milliárd forintból felépült kutatóközpontját. Az akadémiai intézetek és az egyetemek földrajzi közelségének fontosságát hangsúlyozta Lovász László, az MTA elnöke is, amikor az Akadémia idei, 186. közgyűlésén bejelentette: az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet várhatóan nem az új kutatóházba, hanem a Zeneakadémiától alig egy saroknyira, a Teréz körúton található Batthyány-palotába költözik.

A bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpontok jelenlegi, nem tudományos célokra épült, elavult és gazdaságtalanul üzemeltethető épületeivel szemben a mintegy 21 000 m² hasznos alapterületű új kutatóház korszerű, energiatakarékos épület, amely könnyen és költséghatékonyan üzemeltethető, és a korábbi egyeztetések során beérkezett és figyelembe vett speciális kutatói igényeknek is megfelel majd. Az építészek a benyújtott igények és helyszíni egyeztetések alapján tervezték meg a kutatószobákat, irodákat, a 150 fős tanácstermet, az olvasótermet, a szemináriumi termeket, valamint az egyes kutatóintézetek tevékenységéhez szükséges speciális helyiségeket, laboratóriumokat. A könyvtári szinteken a három kutatóközpont könyvállományának döntő többsége elérhető lesz szabadpolcos rendszerben.

Az egy-, két- és négyszemélyes dolgozószobákon, valamint nagyobb területű irodákon kívül egyebek mellett a multidiszciplináris módszerek használatát lehetővé tévő, a régészeti vizsgálatokat segítő DNS-laboratórium és korszerű szerverhelyiség kap helyet az épületegyüttesben nagy sebességű internetkapcsolattal. A három épületrészt aulatömb köti majd össze, amelynek tetején tavasztól őszig zöld terasz kínál lehetőséget az eszmecserékre és a munka közbeni feltöltődésre.

A szerkezetépítési megbízást közbeszerzési pályázaton a Kalotherm Zrt. nyerte el. Ez a cég végezte korábban az MTA 2013 végén átadott Természettudományi Kutatóközpontjának hasonló építési munkálatait, amely Európában egyedülálló feltételeket biztosít az egészség- és környezetvédelmet, valamint a gyógyítást szolgáló alapkutatásoknak.

Az építkezésről további videók itt és itt tekinthetők meg.