Születésnapi ajándék a Magyar Elektronikus Könyvtárnak
http://mek.oszk.hu/html/15.html
A Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) 15 éve működik, az évforduló alkalmából a Magyar Elektronikus Könyvtár Egyesület programot indított „15 év – 15 könyv" címmel, az interneten elérhető színvonalas, értékes kortárs könyvek számának gyarapítására. A program szervezői 15 hazai és határon túli szerzőt kerestek meg (mint mondják, kapcsolati hálójukra támaszkodva), akik egy-egy kötetüket adományozták a MEK-nek az interneten való közzététel céljára.
http://mek.oszk.hu/html/15.html
A Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) 15 éve működik, az évforduló alkalmából a Magyar Elektronikus Könyvtár Egyesület programot indított „15 év – 15 könyv" címmel, az interneten elérhető színvonalas, értékes kortárs könyvek számának gyarapítására. A program szervezői 15 hazai és határon túli szerzőt kerestek meg (mint mondják, kapcsolati hálójukra támaszkodva), akik egy-egy kötetüket adományozták a MEK-nek az interneten való közzététel céljára.
2010. szeptember 30-án mutatta be a médiának a programot, két megjelent szerzőt és a programot ismertető honlapot Moldován István, a MEK Egyesület ügyvezető elnöke,dr.Horváth Sándor Domonkos, a MEK Egyesület elnöke, dr. Boka László, az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) tudományos igazgatója és dr. Kokas Károly, a MEK Egyesület elnökségi tagja.
Elhangzott, elektronikus könyvtárak kezelői, e-könyvek és e-könyvtárak felhasználói is érzékelik, mily kevéssé jelenik meg a hazai kortárs könyvtermés a neten, különösen bántó ez a helyzet ha összevetjük az európai, vagy tengerentúli állapotokkal. A kibontakozást nehezíti a szerzők és kiadók között a szerzői jogok értelmezése, kezelése, így alakulhatott ki az a nézet, hogy csak a régi, „lejárt jogú" művekkel érdemes foglalkozni a hálózaton.
Sok mű vár pedig erre a „másik nyilvánosságra", s a sikeres előrelépéstől nem állunk messze.
A programban szereplő 15 mű esetében minden különösebb nehézség nélkül találkozott a szerzői és kiadói szándék az elektronikus nyilvánosság kívánatával. Az évfordulós programot a szervezők évente szeretnék megismételni, folyamatosan bővítve a kortárs szerzők, könyvek számát a gyűjteményben. dr.Horváth Sándor Domonkos elnök emlékeztetett, a munkatársak részéről sok szabadidőben végzett munka fekszik ebben a netes megjelenésben, mellyel most maga az e-könyvtár kap ajándékot. A hagyományos könyvtárosok ugyan tartanak néha a digitális kiadványoktól, de a kétfajta világ egymás mellett fog létezni a továbbiakban, kiegészítve egymást.
dr. Boka László igazgató kiemelte, a netes, digitális elérhetőséggel nagyságrendekkel nagyobb számú olvasóval lehet számolni. A digitális megjelenés a határon túliak számára pl. valós hungarológiai eszközt is jelent.
A netes elérésnek kulturális formáló hatása van, ma az elektronikus megjelenés olyan hatású-jelentőségű, mint volt egykor a „modernek" megjelenése, fontos az a szellemiség, melyet megteremt. Nagy jelentőséggel bír mindez a fogyatékkal élők számára is, utalhatunk itt pl. a gyengénlátók elérési lehetőségeire.
Közös érdekünk az értelmes tartalommal való feltöltése az elérhető tárhelyeknek.
dr. Kokas Károly a háromezer éves könyvtár egyeduralmának megszűnéseként, egy másik terjesztő média megjelenéseként értékelte a digitális tartalmak elektronikus könyvtári megjelenését, mely mindenki számára elérhető. Szerzők, kiadók, könyvtárak találnak egymásra.
Méltatta a 15 művet és szerzőit, melyek
-Bartis Attila: Tizenegy novella
-Berg Judit: Mesék a Tejúton túlról
-Bödök Zsigmond: Magyar feltalálók a közlekedés történetében (a szerző időközben elhunyt)
-Csányi Vilmos: Malion és Thea
-Darvasi László: A vonal alatt
-Heller Ágnes: A filozófia radikalizmusa
-Hévizi Ottó: A megfontolás ritusai
-Kenyeres Zoltán: Megtörtént szövegek
-Lőrincz L. László: A kicsik
-Nemeskürty István: Requiem egy hadseregért
-Nyíri Kristóf: A Monarchia szellemi életéről
–Szilágyi Szabolcs: Varsói krónika
A tájékoztatón megjelent, Varsóban élő szerző korábban újságíróként és könyvtárosként is dolgozott, ma már
e-book olvasónak nevezi magát, s arra bíztatja az írókat töltsék meg digitalizált tartalommal a MEK-et, mivel a publicitás nagyon fontos!
-Vajda Mihály: Mesék Napnyugatról
-Vekerdi József: Cigány nyelvjárási népmesék
–Zimányi Vera: Lepanto, 1571
A 80-éves szerző is megjelent a tájékoztatón, s a pályakezdése, valamint a jelenlegi kutatói-szerzői tevékenység között vont párhuzamot, a jelen kor javára. A lepantói csatára utaló műben új megvilágításba helyezi számunkra a török birodalom tengeri hatalomként való megjelenését és bukását.
Naponta 25-30 ezren látogatják a MEK főszerverét, s kb. ugyanennyien keresik fel a tükörszervert is, a MEK új közönséget teremtett magának! Az Euroastra megtudta; a Széchenyi könyvtár szakértői csoportjai is közreműködött a napokban elindult Európai Elektronikus Könyvtár „top 100" listájára kerülő magyar művek kijelölésében. Az uniós projekt még formálódik, végső kiépítésében minden országban egy-egy szerver fogja össze a múzeumi, levéltári és könyvtári metaadatokat, ezeket pedig a hasonló tagolású uniós meta-szerverek összegzik. A keresők ezeket a meta-adatokat hozzák fel és a digitalizált művek maguk mindenütt az eredeti anyakönyvtár szerveréről érhetők majd el.
http://www.elib.hu/ (angol)
http://mek.oszk.hu/html/15.html
http://mek.oszk.hu/html/tamogatas.html
Harmat Lajos