Tábori lelkész

A Magyar Honvédség tábori lelkésze zászlót szentel fel.

  Mi jut eszébe először az embernek a tábori lelkészről? Otto Katz, a Svejk-ből, Agárdy Gábor briliáns alakítása. De most nem róla lesz szól. Hanem az igazi tábori lelkészekről.

   Mindenekelőtt egy tévhit. Bár a Rákosi-korszakban, Farkas Mihály honvédelmi minisztersége alatt az ideológia ateista, antiklerikális volt, tábori lelkészek akkor is léteztek a Néphadseregben. A többi között dr. Buzelka Mihály lelkész (1885-1961) haláláig aktívan tevékenykedett, afféle összekötő szerepet vállalva a katonaság és az Egyház között. Én Bata István, a szóbeszéd szerint villamoskalauzból lett honvédelmi miniszter alatt voltam katona. Persze a kalauz (is) szóbeszéd volt. A vezérezredes valóban a BESZKÁRT-nál dolgozott, de nem volt soha villamoskalauz. Hanem az egyik remíz (jármű garázs) vezetője. A „szakszervezeti mozgalomból” érkezett az államapparátusba. A háború után elvégezte a hároméves moszkvai katonai akadémiát, majd a Néphadsereg légvédelmi parancsnoka, később vezérkar főnöke lett. Ilyen előzmények után Nagy Imre miniszterelnök (első) kormányának honvédelmi minisztere 1953-ban. Hát ilyenek ezek a villamoskalauzok.

   Tábori lelkésznek nevezzük a magyar katonai szervezethez tartozó papot. Két úr szolgája. Munkáját egyrészt a Honvédelmi Minisztérium Tábori Lelkészi Szolgálat keretei közt végzi, másrészt a Tábori Püspökséghez tartozik, amely önálló egyházmegyei szervezet.

   Fő feladata a csapatok erkölcsi erejének fenntartása, vallásgyakorlás biztosítása, istentiszteletek tartása, halottak végtisztességben részesítése és a szentségek kiszolgáltatása kereszteléskor, házasságkötéskor. Katonai rendezvényeken beszédet tart, imát, áldást mond. Lélektani jellegű feladata az esetleges sebesültek és csapattársaik lelki gondozása, a katonák családjaival való kapcsolattartás. A szolgálati hierarchiában közvetlenül a honvédelmi államtitkárhoz tartoznak. Rendfokozatuk is van, a püspök dandártábornok, a lelkészek őrnagyok, vagy alezredesek.

   A tábori lelkész szervezet Magyarországon a XVIII. században, a Habsburg Birodalom fennállása idején jelent meg először, Mária Terézia hozta létre. Az első világháborúban már 2400 tábori lelkész szolgált. Katonai értelemben mindannyian a sebesültszállítókhoz tartoztak és elsődlegesen a kötözőhelyeken tevékenykedtek.

   A második világháborúban megnőtt a jelentőségük és a létszámuk, ám a háborút követően évről-évre kevesebben lettek, a csapatokkal nem volt kapcsolatuk. A rendszerváltás hozta meg a fordulatot. Az 1990. évi IV. törvény a lelkiismereti és vallásszabadságról úgy rendelkezett, hogy mindenkinek, így a katonáknak is, joguk van vallásukat gyakorolni. Ennek alapján jött létre a Tábori Lelkészi Szolgálat. Ezután minden történelmi egyházzal külön-külön megállapodást kötöttek.

2004. novembertől eltörölték a sorkötelezettséget. Ettől kezdve a katonák jelentős hányada családos ember, akik idejük jó részét családjuk körében, sok esetben nem is a laktanyában töltik. Ez nem érinti a tábori lelkészet létjogosultságát, hiszen a NATO-ban egységesen minden tagállamnak biztosítania kell a hadseregen belül a vallás szabad gyakorlását. A megváltozott körülmények új és egyedi lelkigondozói feladat elé állítja a tábori lelkészeket.

  Láng Róbert