1.1.A nyílt forráskódból való építkezésnek megvan a maga varázsa. Például az is, hogy az ember gyereke hiba esetén meg tudja nézni, hogy mi lehet a hiba oka. De az is, hogy könnyebben ellenőrizhető az, hogy a funkció megvalósításakor a program tulajdonképpen mit is csinál. Milyen eljárásokat, milyen paraméterrel hív meg. A két lehetőség olykor találkozik, s ilyenkor erősödnek azok a statisztikák, hogy a hibák felezési üteme a nyílt kódú projektekben rövidebb, mint a hasonló funkciókat megvalósító zárt, ezernyi ügyvéddel körbebástyázott rokonokban.

1.1.A nyílt forráskódból való építkezésnek megvan a maga varázsa. Például az is, hogy az ember gyereke hiba esetén meg tudja nézni, hogy mi lehet a hiba oka. De az is, hogy könnyebben ellenőrizhető az, hogy a funkció megvalósításakor a program tulajdonképpen mit is csinál. Milyen eljárásokat, milyen paraméterrel hív meg. A két lehetőség olykor találkozik, s ilyenkor erősödnek azok a statisztikák, hogy a hibák felezési üteme a nyílt kódú projektekben rövidebb, mint a hasonló funkciókat megvalósító zárt, ezernyi ügyvéddel körbebástyázott rokonokban.

2.2.A nyílt kóddal dolgozó, azt fejlesztő, tesztelő, használó informatikai közösség nagy amerikai találkozóját idén július 21 és 25 között szervezték meg Portlandban (Oregon). S talán az sem véletlen, hogy az OSCON (Open Source Convention) 10., jubileumi összejövetelének információit az O'Reilly, az informatikai kiadványok ismert gazdájának szerveréről lehet elérni (http://en.oreilly.com/oscon2008). A résztvevőkben sem volt hiány, mivel a hivatalos adatok szerint 2500-nál több fejlesztő, szakértő illetve tesztelő, hekker regisztrálta magát a rendezvényre. De változatos volt azon témák köre is, melyet a mintegy négyszáz előadás felölelt a rendszeradminisztrációtól az adatbázisokon át a különböző szkriptnyelvek használatáig és a biztonságig.

3.3.Ha pedig azokat a rendszereket nézzük, amelyek otthont adhatnak ezeknek a nyílt forráskódú megoldásoknak, aligha meglepő, hogy első helyen a Linux jut eszünkbe. Nem csak nekünk, hanem a fejlesztőknek is, amiről bármikor meggyőződhetünk akkor, ha „belelapozunk" a web nagy tudástárába. Ami persze azt is jelenti, hogy a nagy disztribúciók is képviseltették magukat.

4.4.Ez az amerikai helyszint figyelembe véve nem meglepő módon elsősorban a Red Hat -et jelentette a FedoraProject-tel, illetve az openSUSE-t, mely nem kis részben élvezi a Novell tulajdonában levő nagy testvér a SUSE segítő támogatását. De maguk a linux-os fejlesztések többsége természetesen nem csak ezeken a disztribúciókon életképes. Éppen azért, mert teljes forráskóddal elérhetőek a nagyközönség számára. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy más platformokra nem lenne elérhető nyílt forráskódú alkalmazás. Ilyen a Windows-ra is szép számmal található a nagyvilágban. Nem egy esetben a keresztplatformos fejlesztések megjelenéseként. De mert ebben az esetben maga az operációs rendszer és a nagy alkalmazások jelenleg dobozos és zárt termékek, a nyílt kóddal dolgozó közösség számára más szinten megközelíthető platformot jelent, mint a kernel-szinten nyílt és áttekinthető Linux.

5.5.Az OSCON 2008-on az idei év újdonsága volt a mobil informatika külön megjelenése. Az Open Mobile Exchange egy külön egynapos rendezvényként került megrendezésre július 21-én a mobil megoldások és a nyílt forráskódú világ találkozásának jegyében. Ha belegondolunk abba, hogy a mobil készülékek képességei miként bővültek az utóbbi időben, ez nem is annyira meglepő. Az internetes, webes technológiák, illetve a Java-s fejlesztések szinte kínálják magukat a nyílt forráskódú fejlesztések megvalósításakor. Manapság pedig a legtöbb mobil eszköz, például a mobil telefonok legtöbbje is képes valamilyen formában a web-használatra. S a Java szintén nem tartozik a ritkán támogatott környezetek közé ezeken az eszközökön.

Andrew_s

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük