Magyarország kockázati megítélésének romlása következtében Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője szerint idén már nem változik a magyar alapkamat, vagyis a jelenlegi 5,25 százalékos szinten marad.

 

Magyarország kockázati megítélésének romlása következtében Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője szerint idén már nem változik a magyar alapkamat, vagyis a jelenlegi 5,25 százalékos szinten marad.

 

A kormány által bejelentett és elfogadott intézkedések tükrében úgy tűnik, hogy a 3,8 százalékos idei hiánycél tartható, 2011-re vonatkozóan azonban az eddig elfogadott intézkedésekkel a magyar konvergenciaprogramban vállalt 2,8 százalékos cél nem tűnik teljesíthetőnek.

Az Erste elemzője szerint a 2011-es deficit 3,5 százalék lesz felfelé ható kockázatok mellett.  

A reál-GDP tavaly bekövetkezett 6,3 százalékos visszaesése után a magyar gazdaság lassan elkezdett kilábalni a recesszióból. Az idei esztendő első negyedévében a reálgazdaságban 0,1 százalékos növekedés jelentkezett az előző év hasonló időszakához viszonyítva, ami pozitív meglepetést okozott. A legfrissebb, második negyedéves adatok alapján az éves bázisú növekedés ugyan tovább folyatódott és elérte az 1 százalékot, azonban a szezonálisan és naptárhatással igazított adatok stagnálást mutattak a KSH adatai szerint.

Továbbra is az export-vezérelt iparágak jelentik a talpra állás motorját, amihez a hajtóerőt a magyar exporttermékek iránt az előző évinél nagyobb kereslet biztosítja.

"Az első fé?lévben az ipari termelés 9 százalékkal bővült az előző év hasonló időszakához képest, ám a világgazdaság növekedési kilátásait övező bizonytalanság és a második félévben már eltünedező bázishatás miatt azzal számolunk, hogy 2010 egészére nézve az ipari termelés már csak 6 százalékkal nő" — emelte ki Árokszállási Zoltán.

 Az export-orientált iparágak javuló teljesítménye miatt a kivitel volumene jelentős mértékben nőtt éves viszonylatban, ugyanakkor az import növekedése elmaradt az export dinamikájától. Az importot az export-orientált iparágak részéről jelentkező kereslet vezérli, ám a behozatal volumene még az export mögött kullog. Ez komoly külkereskedelmi többletet jelent, ami jelentős mértékben támogatja a gazdaságot, így a várakozások szerint a GDP növekedéséhez is pozitív mértékben járul hozzá 2010-ben.

A belföldi kereslet továbbra is visszahúzza a gazdaságot a hitelezés visszaesése és magas munkanélküliség miatt. A háztartások éves fogyasztása 1,5 százalékkal esik vissza idén. A rendelkezésre álló legfrissebb információk alapján ugyanakkor az is látható, hogy az építőipar továbbra is meglehetősen rosszul teljesít, míg a mezőgazdaság is erőteljesen lefelé ható tényezőként jelentkezik.  

"Mindent összevetve a reál-GDP 2010-ben várhatóan 0,9 százalékkal, 2011-ben pedig 3,1 százalékkal nő, bár előrejelzésünket bizonytalansági tényezők és lefelé mutató kockázatok teszik kétségessé. Jóllehet a háztartások fogyasztásánál enyhe (+1,8 százalékos) növekedésre számítunk jövőre, egyelőre nem gondoljuk azt, hogy a gazdaság motorjává a belső fogyasztás válna 2011-ben. A gazdaság talpra állását jövőre is az export vezérli majd" — hangsúlyozta az elemző.  

A világgazdaság növekedésével kapcsolatos bizonytalanság következtében azonban fennáll a veszély, hogy a növekedési előrejelzés lefelé módosul, valamint a közelmúltban bejelentett bankadó szintén lassíthatja a gazdaság talpra állását a pénzügyi szektor hitelezési képességére kifejtett potenciálisan negatív hatás miatt. 2009-ben, a válság ideje alatt a magyar gazdaság külső egyensúlyi helyzete komoly mértékben javult.

A külkereskedelmi egyenleg a GDP négy százalékát meghaladó mértékben bővült, ugyanakkor a nettó jövedelemkiáramlás visszaesett (jórészt a külföldi kézben lévő vállalatok nyereségének zsugorodása miatt).

"–2010-ben a külkereskedelmi többlet várhatóan akár a GDP 5 százaléka fölé is emelkedhet, ugyanakkor a nettó jövedelemkiáramlás kis mértékben szintén nő 2009-hez viszonyítva, aminek következtében a folyó fizetési mérleg többlete a GDP 0,8 százalékán alakul. Jövőre a külkereskedelmi többlet már szűkül, de még mindig a GDP 4 százaléka fölött marad. A folyó fizetési mérleg a prognózisunk szerint a GDP 0,1 százalékára rúgó, csekély mértékű hiányt mutat majd. Az Európai Unió által folyósított összegeket figyelembe véve a nettó finanszírozási pozíció a várakozásaink szerint 2010-ben és 2011-ben is pozitív marad" — emelte ki az elemző.  

2010 elején az infláció 6 százalék fölé nőtt éves összehasonlításban, míg az első félév további hónapjaiban a deflációs folyamat a vártnál enyhébbnek bizonyult. Az előrejelzéseket meghaladó januári pénzromlást követően a lakossági energia- és az üzemanyagárak emelkedése helyezte nyomás alá a fogyasztói árindexet, ráadásul az élelmiszerárak is fölfelé húzták az inflációt. Közben azonban a maginfláció folyamatosan tovább csökkent a januárban mért 5,1 százalékos éves szintről egészen 3,5 százalékig, amit júniusban ért el. A szolgáltatások árában az idei első félévben jelentkező szerény emelkedés és az enyhe bérnövekedés szintén arra utal, hogy az alapvető inflációs folyamatok összességében rendben vannak Magyarországon. A júliusi adatok szerint a maginflációs mutató tovább csökkent 1,3 százalékra, miközben a teljes fogyasztói árindex 4 százalékra esett.

Az éves indexben látható mérséklődést elsősorban a 2009-es adóváltozások bázisból történt kikerülése okozta. Az Erste elemzője év végére 3,8 százalékos fogyasztói árindexre számít, az idei átlagos infláció pedig 4,7 százalékon állhat, azonban az élelmiszerárak és az energiaárak felől továbbra is felfelé mutató kockázatokat látni.  

A munkanélküliség 2008-ban kezdett emelkedni látványosan. A világgazdaság visszaesésének jelenleg is tartó negatív hatásai következtében a magyarországi munkanélküliségi ráta 10,5 százalékra emelkedett az elmúlt esztendő végére, az idei első negyedévben pedig még tovább nőtt, 11,8 százalékra. Azóta ? főként szezonnális hatások nyomán ? ez lecsökkent, a foglalkoztattottság bővülésének egy része azonban az élénkülő gazdasági tevékenységnek köszönhető.

"2010. egészére 11,1 százalékos átlagra várjuk a munkanélküliségi rátát. Összességében az elmúlt pár hónapban a munkaerőpiacon jelentkező biztató jelek ellenére az igazi trendforduló még várat magára ezen a területen" — hangsúlyozza az elemző.

   Magyarország helyi önkormányzatok nélkül számolt államháztartási pénzforgalmi egyenlege 36,1 milliárd forint többletet mutatott idén júliusban. A január-júliusi egyenleg 997,5 milliárd forint hiányról tanúskodik, ami viszont az egész éves előirányzat 114,6 százalékára rúg. Az előző év hasonló időszakában a vonatkozó számadat 88,1 százalék volt. Összességében a túlzott deficit alapvető okaival kapcsolatos információk meglehetősen bizonytalannak tűnnek, ám a 2009 első félévével történő összehasonlításból valamivel 200 milliárd forint alatti eltérés látszik az előző évhez képest. Még ha azt is feltételezzük, hogy a különbség nőni fog a második félévben, az idei évre a bankadóból előirányzott 187 milliárd forintos pluszbevétel, valamint a közszférabeli takarékossági intézkedéscsomag elvileg elegendő lehet arra, hogy a költségvetési hiány a GDP 3,8 százalékán maradjon (a célkitűzéseknek megfelelően).

2011-re az előző kormány 2,8 százalékos hiánycélt jelölt meg, ami meglehetősen optimista feltételezésnek tűnik a jelenlegi fejlemények tükrében.  

"Feltételezésünk szerint az említett hiánycél nem tartható még a 200 milliárd forintra rúgó bankadó és érdemi SZJA-csökkentés mellett sem. Prognózisunkba beépítettük a társasági adó már elfogadott változását is, amelynek nyomán 2011-től csökken a vállalkozások adóterhelése. Mindent összevetve úgy véljük, hogy a költségvetési hiány a GDP 3,5 százaléka körül alakul a következő esztendőben, igaz, felfelé mutató kockázatok mellett. Ha 4,5-5,0 százalékos nominális GDP-növekedést feltételezünk 2011-re, akkor a 3,5 százalékos hiány elegendő lehet arra, hogy jövőre az államadósságnak a GDP-hez viszonyított aránya a 2010-es szintet ne haladja meg" – mondta Árokszállási Zoltán.

"Mindezek ellenére a fenntartható növekedést biztosító intézkedések hiánya újra felszínre kerülhet majd a későbbiekben, és strukturális reformokat lehet kénytelen bevezetni a kormány annak érdekében, hogy kezelni tudja a költségvetést, valamint segítse a tempós, fenntartható gazdasági növekedést" – tette hozzá.  

2009 nyara és 2010 áprilisa között a Magyar Nemzeti Bank összesen 425 bázispontot faragott le az alapkamatból. A magyar eszközökre vonatkozó kockázati felár emelkedése miatt azonban a Monetáris Tanács nem folytathatta tovább a kamatcsökkentési ciklust. Június eleje óta Magyarország ötéves CDS-felára stabilan 300 bázispont fölött maradt, és az IMF-fel folyatott tárgyalások megszakadása szintén rontott az ország kockázati megítélésén.

Legutóbbi kamatdöntő ülése után a Monetáris Tanács hangsúlyozta, hogy ha a kockázati felár hosszabb ideig magas szinten marad, akkor kamatemelés következhet. Árokszállási Zoltán szerint idén a kamat már nem csökken tovább, de még minden bizonnyal kamatemelésre sem kerül sor idén.  

A forint árfolyama nagymértékben függ a nemzetközi befektetői hangulattól. Idén május óta a nemzetközi piaci hangulat borúsabbá vált, jóllehet az elmúlt hetekben a regionális devizák némi erősödést mutattak. Az európai adóssággondok valamelyest csillapodni látszanak május óta, ugyanakkor az államadósság fenntarthatósága a befektetők által alaposan megvizsgált, komoly kérdés maradt. Mindeközben a világpiacokon továbbra is illékony a hangulat. Szerkezeti gyengeség még Magyarország változatlanul nagyfokú és jelentős részben svájci frankban nyilvántartott devizaadóssága, aminek következtében az ország még inkább kiszolgáltatott a nemzetközi kockázati étvágy hullámzásának. Az IMF-megállapodás jelentette "védőháló" nélkül a forint még érzékenyebben reagálhat a nemzetközi hangulat romlására.  

Fontos megemlíteni ugyanakkor, hogy Magyarország adósság-lejárati szerkezete, jegybankjának devizatartalékai, a kormány által a jegybanknál tartott devizabetétek, valamint a költségvetési hiány alakulása tompíthatja a fenti tényezők hatását. Mindent összevetve azonban a negatív szempontok még így is a forint gyengülésének irányába ható kockázatot jelentenek.

A következő hetekben így a jelenlegi, 280 forint körüli szinteken maradhat a hazai fizetőeszköz árfolyama az euróval szemben. Amennyiben azonban a jelenleg látszódó globális kockázatok nem materializálódnak, hazánk adósságmegújításával kapcsolatban továbbra sem merülnek fel komoly aggodalmak, valamint tisztább elképzeléseket láthatunk a kormány részéről a 2011-es költségvetéssel és az azt követő fiskális pályával kapcsolatban, úgy a forint erősödésnek indulhat, és 270 körül lehet év végére az euró ellenében.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük