TERMÉSZETES EREDETŰ HATÓANYAGOK A MODERN ORVOSLÁSBAN

A gyógy- és aromanövények napjainkban egyre fontosabb szerepet játszanak a világ népességének egészségmegőrzésében. Mindezek ellenére sokszor nem vagyunk tisztában e készítmények kívánatos és nemkívánatos hatásaival, kevésbé ismertek a mellékhatások, a gyógynövény-gyógyszer interakciók. A ,,Természetes eredetű hatóanyagok a modern orvoslásban" Országos Konferencia szervezői éppen ezért összefoglalják a legmodernebb ismereteket, hogy e készítmények a modern orvoslás sikeres kiegészítő eszközei lehessenek, és elkerülhessük a veszélyeket.

Kultúrtörténeti források és ásatások leletei alapján az emberiség már a neolitikumban megtapasztalta bizonyos növények gyógyító vagy mérgező hatását. Egy babiloni ékírásos emlék szerint Kr.e. 3000 körül már tudatosan foglalkoztak őseink a gyógynövények termesztésével is, Konfucius (Kr.e. 551-470.) tudományos munkáiban már 44 kultúrnövény neve szerepelt.

Bár a növényi eredetű hatóanyagokkal történő gyógyítás több évezredes múlttal rendelkezik, a gyógynövények gyógyhatásának nem megfelelő ismerete azonban még mindig súlyos egészségkárosodásokat okozhat. Kevésbé ismertek a mellékhatások, a gyógynövény-gyógyszer interakciók. Például ma már mindenki számára ismert az életminőséget javító „mediterrán diéta" vagy az északabbra termő „berry"-k étrendbe iktatása, de csak kevesen ismerik például e növények bioaktív anyagainak molekuláris biológiai hatásait és jelentőségüket különböző betegségek terápiájában.

A természetes eredetű hatóanyagok kutatásával foglalkozó szakemberek egyik nagy félelme az, hogy a médiából áradó marketing szellemiség miatt a köztudatban tévesen az rögzül, hogy a vitaminok, az antioxidáns vegyületek és a nyomelemek bőséges fogyasztása az egészségmegőrzés alapja. Ez a feltételezés azért helytelen, mert a szervezet redox-homeosztázisától (az emberi szervezet belső védelmi rendszere, amely az állandóan jelenlévő szabadgyökök keletkezését kontrollálja és megakadályozza, vagy kijavítja az általuk okozott károsodásokat) bármely irányban történő jelentős eltérés súlyos következményeket vonhat maga után.

A Janus-arcú antioxidánsok, ill. antioxidáns vitaminok, nyomelemek megváltoztathatják a sejtek közötti kommunikációt szolgáló jelátviteli utakat, befolyásolhatják a sejtek szaporodását, vagy apoptózisát (a programozott sejthalál vagy apoptózis a többsejtű élőlényekben lévő fölöslegessé vált sejt „öngyilkossága"), illetve apoptózis hiányában tumoros folyamatokat indukálhatnak. Megfelelő ismeretek hiányában, a napi szükségleteket jelentősen meghaladó mennyiségben felvett bioaktív tápanyagkomponensek, ill. az aktív komponensek arányaiban történő durva eltolódások súlyos, életveszélyes károsodásokat okozhatnak, különösen az életminőséget rontó, hosszantartó betegségekben és a rákos folyamatokban.

A reklámszövegek gyakran tartalmaznak olyan állításokat, melyeket a termékek egyes összetevőivel kapcsolatos tudományos publikációkból emelnek ki, de ezeknek gyakorlatilag semmi köze a forgalmazott termék hatásához. Szerencsés esetben a termék hatástalan, azonban az utóbbi években egyre több közlemény számol be halálesettel is végződő randomizált vizsgálatokról.

NÖVÉNYI EREDETŰ KÉSZÍTMÉNYEK TERMÉKKATEGÓRIÁI

Európai Uniós csatlakozásunkig a növényi gyógykészítmények gyógytermékek és gyógyszerek formájában voltak forgalomban, de mára a helyzet gyökeresen megváltozott. Új kategóriaként jelentek meg a hagyományos növényi gyógyszerek. Ezeknél nem szükséges bizonyítani a hatásosságot, engedélyezésük az adott összetétel hagyományos alkalmazásának bizonyításán alapul. Hazánkban ez a termékcsoport volt hivatott felváltani a gyógytermékek kategóriáját, de a jogértelmezés változása folytán végül mindkét csoport fennmaradt.

Az EU-s jogharmonizációval drasztikusan megnőtt az étrend-kiegészítők száma, mivel a korábban elfogadott összetevők (vitaminok, ásványi anyagok) mellett egyéb komponensek, így növényi kivonatok is megjelenhettek a termékekben.

Átalakult a korábbi gyógyászati segédeszköz kategória is, amely mára az orvostechnikai eszközök csoportjának részévé vált. Az orvostechnikai eszközök között egyre több gyógynövény-alapúval találkozhatunk, meglepő módon egy részüket belsőleges alkalmazásra szánják.

Jelentős számú termék tartozik a homeopátiás gyógyszerek csoportjába, amelyek zöme növényekből készül. Bár csekély a hagyományos orvoslásban használt növényi gyógyszerek száma, ezek között több, a bizonyítékokon alapuló orvoslás számára nélkülözhetetlen termék található. (Mindazonáltal a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben – hasonlóan az érvényben levő Európai Gyógyszerkönyvhöz – több mint 200 növényi drogcikkely szerepel, mintegy 80-nal több, mint az előző Magyar Gyógyszerkönyvben.)

Természetes, tehát biztonságos?

A gyógyszertudományban van egy örökéletű igazság: aminek hatása van, annak mellékhatása is van. Ez minden aktív hatóanyagra igaz függetlenül annak eredetétől (természetes vagy szintetikus), így ha egy vegyületről azt állítják, hogy garantáltan nincs mellékhatása, akkor nyugodtak lehetünk, hogy hatása se nagyon lesz.

Az elmúlt évtizedekben reneszánszát élő „zöld hullám" az ismert környezeti allergének mellett a gyógynövényi extraktumok mindennapi életben történő megjelenésével új allergének hatását tette lehetővé. A növényi anyagok allergizáló tulajdonsága az elmúlt évszázadokban sem volt ismeretlen, csupán a vegy- és gyógyszeripar fejlődésével a XX. század utolsó évtizedéig háttérbe szorult. Ráadásul az allergiás reakciók bizonyítása, a „természetes anyagok" okozta szenzibilizáció vizsgálata, csak a komponensek pontos ismeretében lehetséges. Mivel azonban a növényi kivonatok nem egységes felépítésűek, így a nem kívánatos hatásért felelős allergén megtalálása, azonosítása nem egyszerű feladat.

Az allergiás hatás tesztelésére már az 1930-as évektől összetett, több allergént tartalmazó keverékekkel történnek próbálkozások. A túlérzékenység gyakorisága viszonylag magas, az ismert illatkeverék tesztallergének közül pl. 1998-1999-ben az ún. Fragrance mix I. illatkeverékkel történő tesztelés bőrtünetekkel jelentkező hazai betegeken 8,2% szenzibilizációs gyakoriságot mutatott.

A hazánkban forgalmazott növényi eredetű gyógyszerek, gyógytermékek, étrend-kiegészítők és orvostechnikai eszközök száma több ezerre tehető. A termékcsoportok minőség-ellenőrzési garanciái jogilag nagyon eltérőek, és ez a készítmények minőségében is tükröződik. A gyógyszerek, hagyományos növényi gyógyszerek minőségét szigorú jogszabályok garantálják, ezekre a termékekre – a hamisítási eseteken túl – nem jellemző a minőségi problémák előfordulása.

A szintén gyógyszerek közé tartozó homeopátiás szerek esetén nem a jogszabályok be nem tartása, hanem a törvényi szabályozás ellentmondásossága okozhat meglepetéseket – előfordulhat például, hogy ugyanazon növényből készített homeopátiás és klasszikus orvosi gyógyszer azonos mennyiségű hatóanyagot tartalmaz!

A legtöbb minőségi probléma az étrend-kiegészítők esetén fordul elő. Ez a termékcsoport napjainkra már több mint 13.000 tagot számlál, és a termékminőséget garantáló jogszabályi elemek hiánya miatt Európa-szerte gyakoriak a nem megfelelő termékekkel kapcsolatos hírek. Előfordul, hogy nem a deklarált mennyiségű (kevesebb) hatóanyagot tartalmazza a termék, de az sem ritka, hogy a növényi komponensek mellett a hatásosság fokozására a csomagoláson fel nem tüntetett szintetikus gyógyszer-hatóanyag is található a készítményben. A leginkább érintett termékek jól azonosíthatóak a nemzetközi szakirodalomban megjelent közlemények alapján: a férfi szexuális teljesítményfokozók és a fogyasztószerek körében a leggyakoribbak a hamis termékek.

Nem ütközik jogszabályba, de arra is van példa, hogy egy termék (deklaráltan) nem tartalmazza a várt hatás kialakításához szükséges növényi anyagot. Arra is találhatunk precedenst, hogy egy készítmény ugyan rendelkezik a feltüntetett (pl. antioxidáns) hatással, de annak mértéke jócskán elmarad attól, ami valódi előnyt jelentene az alkalmazónak.

Összességében tehát elmondható, hogy az utóbbi években, a nem megfelelő gyógynövényismeret miatt előfordult halálesetek, valamint a hamisítási botrányok szükségessé teszik, hogy a témára vonatkozó tudásunkat a modern kutatások eredményeivel gyarapítsuk. Ebben kívántak segítséget nyújtani a konferencia előadói, akik az alapkutatásoktól a klinikai alkalmazásig széles spektrumban mutatták be a legkorszerűbb ismereteket.