Tinik és természetesség – A Fanta TrendRiport kutatás negyedik kiadása a magyar fiatalokról

 

A negyedik Fanta TrendRiport kutatás szerint a mai fiatalok csaknem fele már szelektíven gyűjti a hulladékot, törekszik az energiatakarékosságra és belátja, hogy a Föld erőforrásai végesek. A természetesség a megjelenés és testkultúra szempontjából is fontos számukra, aminek azonban ellentmond, hogy a tetoválások, testékszerek és plasztikai műtétek egyre elfogadottabbá válnak körükben. A magyar tinik negyede soha nem sportol, egy komoly csoport azonban éppen a versenysportban kíván bizonyítani. A fiatalok szerint az a természetes, aki harmóniában van önmagával. A tinik harmada iszik és/vagy dohányzik, imádja a csokoládét, ugyanakkor többségük rendszeresen fogyaszt zöldséget és főleg gyümölcsöt – legtöbben azért, mert édesanyjuk főztjét fogyasztják.

 

A negyedik Fanta TrendRiport kutatás szerint a mai fiatalok csaknem fele már szelektíven gyűjti a hulladékot, törekszik az energiatakarékosságra és belátja, hogy a Föld erőforrásai végesek. A természetesség a megjelenés és testkultúra szempontjából is fontos számukra, aminek azonban ellentmond, hogy a tetoválások, testékszerek és plasztikai műtétek egyre elfogadottabbá válnak körükben. A magyar tinik negyede soha nem sportol, egy komoly csoport azonban éppen a versenysportban kíván bizonyítani. A fiatalok szerint az a természetes, aki harmóniában van önmagával. A tinik harmada iszik és/vagy dohányzik, imádja a csokoládét, ugyanakkor többségük rendszeresen fogyaszt zöldséget és főleg gyümölcsöt – legtöbben azért, mert édesanyjuk főztjét fogyasztják.

Szelektív tinik?

A 21. századi fiatalok a környezeti kockázatoktól és az ezzel kapcsolatos veszélyektől hangos világban nőnek fel. Nehéz ma úgy élni a mindennapokat, hogy az embert ne figyelmeztessék minduntalan a pazarló fogyasztási szokásokra. A társadalmi szemléletváltozáshoz jó alapot szolgáltathat az a tény, mely szerint a magyar fiatalok csaknem fele – saját bevallása szerint – szelektíven gyűjti a hulladékot, illetve hasonló arányban törekednek a vízzel és az árammal való takarékoskodásra is.

Természetesség és harmónia

Nem csak a természettel való harmónia, de a saját magukról alkotott kép is fontos a fiatalok számára. Alakjukkal és testsúlyukkal azonban sokan elégedetlenek: a lányok közel fele tartozik ebbe a csoportba. Ezzel párhuzamosan széles körben elfogadottá váltak a plasztikai beavatkozások. Így a vélt vagy valós megoldást nyújtó mellműtétet a fiatalok több mint 40%-a tartja elfogadhatónak.

A női szőrtelenítés teljes elfogadottságára már senki sem kapja fel a fejét. Új jelenség viszont a fiúk szőrtelenítése, bár ennek természetességével kapcsolatban még jócskán megoszlanak a vélemények. Nem általános jelenségről van szó, azonban a fiatalokkal folytatott beszélgetések során többször szóba került a fiúk külsőségekben tetten érhető elnőiesedése.

 A sajtóbeszélgetésen György Ábel stylist hozzáfűzte: nem szabad összekeverni az igényes férfi és a metroszexualitás fogalmát, s úgy tűnik, a tinik is különbséget tesznek az ápoltság és a túlzott külsőségek között.

Meglepő módon a tetoválás viszont már nem csak a férfiak kiváltsága – legalábbis a fiatalok körében. Míg a lányok 8, addig a fiúk csak 6 százalékának van tetoválása. A 14-19 éves lányok közel fele (44%), míg a 20-25 évesek bő kétharmada (67%) festi a haját, s mindkét korosztály legalább a harmada napi rendszerességgel sminkel.

 

Divat-e a természetes viselkedés?

A "természetes" viselkedés mindig is „divatosnak" számított – nincs másképp a mai fiatalok körében sem. Gyakorlatilag minden válaszadó egyetértett azzal a kijelentéssel, hogy az a legjobb, ha önmagunkat adjuk, és hasonló az egyetértés abban is, hogy a természetesség a legjobb stílus. Természetesen ilyen és ehhez hasonló kérdések feltételekor azt sem lehet figyelmen kívül hagynunk, hogy ezek a válaszok maguk is a divatot, vagy a közmegegyezésének való megfelelést követték.

A fókuszcsoport résztvevői szerint a természetes viselkedés elsősorban őszinte, felszabadult és az adott illető belső személyiségjegyeivel megegyező viselkedést takar: vagyis mindenekelőtt összhangot és harmóniát önmagunkkal és a környezetünkkel. Ugyanakkor persze elfogadható, ha valaki fiatal korában sok mindent kipróbál, akár kinézetben, akár viselkedésben. A természetes viselkedés „akkor jön el, ha valaki már megtalálta a maga hangját" – ez az út pedig az esetek egy részében igencsak rögös lehet.

Dr. Kunsay Gyula pszichológus elmondta, a fiatalok nehéz helyzetben vannak, mert ma nincsenek valódi példaképek, akiket követni lehet. A természetesség kérdése pedig mindig szubjektív, ugyanakkor sokban a közösségi normák határozzák meg, mit tartunk annak. Vagyis, ha valaki, akkor a többi tini, a többség akarata lehet példakép.

Életmód, egészség

A kutatás szerint a rossz szokások begyűrűztek a fiatalok hétköznapjaiba. A 15-19 évesek 35, míg a 20-25 évesek 44 százaléka dohányzik és a rendszeres alkoholfogyasztók aránya 28 százalék. A 14-19 évesek negyede, míg a 20-25 évesek több mint 40%-a saját elmondása szerint soha sem sportol.

Ugyanakkor – talán a nemzetközi sportsikerek hatására – a középiskolások élen járnak a versenysportban: míg e korosztály 13 százaléka sportol versenyszerűen, a valamivel idősebbek között csupán elvétve találkozhatunk ilyen fiatalokkal. A legnépszerűbb sportok a kerékpározás, a futás-kocogás és a foci. A testépítés értelemszerűen a fiúk, míg a fitness és az aerobik a lányok körében elterjedt. A hagyományos sportok mellett új mozgásformák is divatba jönnek: bár jóval kevésbé elterjedtek, több olyan fiatallal is találkoztunk, akik jógáznak, táncolnak, vagy éppen squasholnak.

A fiatalok harmada rendszeresen, vagyis legalább hetente egyszer fogyaszt valamilyen alkoholos italt: a legnépszerűbb a sör, de nem sokkal maradnak le a bor és a különböző röviditalok sem. A fiatalabbak 35, míg az idősebbek 44 százaléka dohányzik. Az előző csoportban 9, míg az utóbbiban 15 százalék azok aránya, akik már (legalábbis egyelőre) felhagytak e szokásukkal.

A ma már hagyományosnak számító gyorséttermek mellett egyre népszerűbbek az urbánus gasztrokultúra ma már sztenderd kellékei, a török és olasz gyorséttermek is: ezt jelzi a pizza népszerűsége, amihez lassan a gyros is felzárkózik. Míg gyakori vagy rendszeres pizza-evőnek a fiatalok összesen 41 százaléka számít, addig a gyros esetében ez az arány 19 százalék.

Ami az egyéb ételeket illeti, a kép vegyes. Némiképpen ellentmondva a kólán és pizzán élő fiatal sztereotip képének, a megkérdezettek 70 százaléka legalább hetente eszik gyümölcsöt és csupán 7 százaléknyian vannak azok, akiknek életéből ez teljes mértékben hiányzik. Zöldséget is 50 százalék gyakran, míg további 34 százalék rendszeresen eszik. Ezen kívül népszerűek még a sajtok és a különböző tésztából készült ételek is.

A teljes riportot letöltheti a cikk végéről vagy pedig a

 http://www.fanta.hu/fantatrendriport4

 címről.

 Fanta TrendRiport a magyar fiatalok szokásait, értékrendjét vizsgáló sorozat, melyet Ságvári Bence, szociológus szerkeszt. A Fanta TrendRiport első, 2008. április 23-án nyilvánosságra hozott jelentése a digitális technológiák, a digitális kultúra és a tinédzserek viszonyát vizsgálta. A sorozat második része szemügyre vette, hogy milyen a fiatalok kapcsolata a divattal és a legújabb öltözködési trendekkel, foglalkozott a zenehallgatás, illetve a zenélés, zenekészítés szerepével a tinik életében, valamint röviden kitekintett a nyári (zenei) fesztiválokra is. A harmadik TrendRiport a fiatalok jövőképét és hosszú távú terveit vizsgálta.