Tovább csökkentette a kamatot a jegybank
5 perc olvasás
A 2016. április 26-án tartott ülésén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az alapkamat további csökkentéséről döntött. A mérséklés egyik legfontosabb indoka az, hogy az infláció az elmúlt időszakban továbbra is jelentősen elmaradt a jegybank célsávjától, így a lazítás eredményeként e mutató növekedhet. Mivel azonban a jegybank az alapkamatot kis lépésekben mérsékli, ezért a kamatcsökkentés hatására nem kell attól tartani, hogy az infláció ennek hatására elszabadulna: a kamatcsökkentés eszközével inkább a célsáv alja válik elérhetővé.
A 2016. április 26-án tartott ülésén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az alapkamat további csökkentéséről döntött. A mérséklés egyik legfontosabb indoka az, hogy az infláció az elmúlt időszakban továbbra is jelentősen elmaradt a jegybank célsávjától, így a lazítás eredményeként e mutató növekedhet. Mivel azonban a jegybank az alapkamatot kis lépésekben mérsékli, ezért a kamatcsökkentés hatására nem kell attól tartani, hogy az infláció ennek hatására elszabadulna: a kamatcsökkentés eszközével inkább a célsáv alja válik elérhetővé.
A Magyar Nemzeti Bank 2001 óta alkalmazza az inflációs célkövetés rendszerét. 2005 augusztusa óta az inflációs cél 3 százalék, ezt a jegybank tavaly úgy módosította, hogy a célérték helyett egy célsávot (2-4 százalék) határozott meg, amelyben az inflációnak tartózkodnia kell, bár kommunikációjában továbbra is gyakran használja a 3 százalékos célt. A magyar inflációs cél nem tér el jelentősen a környező országokétól, de kismértékben magasabb annál: a célsáv Csehországban 1-3, Romániában és Lengyelországban 1,5-3,5 százalék.
A kamatcsökkentés legfontosabb indoka a tartósan alacsony infláció: a fogyasztói árak 2014-ben és 2015-ben is csökkentek, majd egy mérsékelt növekedés után márciusban ismét deflációt mért a Statisztikai Hivatal. Ezzel a Magyar Nemzeti Bank folytatta az elmúlt években konvencionális és nem konvencionális eszközökkel véghezvitt lazításainak sorát. Magyarországon a nem konvencionális eszközök alkalmazása újdonságnak számít: a jegybank 2013-tól alkalmazza ezeket, a Fed és az EKB hasonló lépései után.
A tartósan alacsony inflációs környezetet többek között az olajárak mélyrepülése, valamint az alacsony importált infláció okozza. Ennek eredményeként a jegybanknak célja elérése érdekében monetáris lazítást kell eszközölnie, tehát csökkentenie kell az alapkamatot. Fontos azonban azt is hangsúlyozni, hogy bár a jegybank elsődleges célja az árstabilitás fenntartása, emellett figyelembe vesz más szempontokat: ilyen például a pénzügyi stabilitás, illetve a gazdasági növekedés. A pénzügyi stabilitás tekintetében Magyarország egyre kedvezőbb kockázati megítélése is lehetővé tette az alapkamat csökkentését, hiszen a befektetők alacsonyabb kamat mellett is hajlandóak finanszírozni az államadósságot. Azt is ki kell emelni, hogy a mostani kamatcsökkentést már egyre kevésbé indokolja a gazdasági növekedés elősegítése, hiszen a kibocsátási rés fokozatosan bezárul, tehát a csökkentésre leginkább inflációs okok miatt kerül sor.
A kamatcsökkentés eredményeként a forint más valutákhoz viszonyítva kismértékben gyengül (vagy kevésbé erősödik). A csökkentés hatása az árfolyamra közvetlenül nem jelentős: egy 15 bázispontos csökkentés a közgazdasági törvényszerűségek alapján mindössze fél forinttal tenne drágábbá egy eurót. Jelentősebb azonban a piaci szereplők gondolkodására gyakorolt hatás, amely további néhány forinttal drágíthat egy eurót. A gyengébb forint drágább importhoz és így magasabb inflációhoz vezet, ugyanakkor kedvezőbb feltételeket teremt az exporthoz, így hozzájárulhat a gazdasági növekedés dinamizálásához. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az infláció növekedése egy ilyen döntés hatására csupán néhány tized százalékpont lehet, a mutató megugrásától nem kell tartani. A kamatcsökkentés hatására kismértékű csökkenés következhet be a hitelek kamatainál és az államadósság kamatterhében, ám a betéti kamatok is tovább mérséklődhetnek.
Kérdés, hogy meddig tartható fenn Magyarországon a történelmileg is nagyon alacsony alapkamat? A kamatcsökkentési ciklus lezárását és egy kamatemelési ciklus indítását okozhatja a pénzügyi stabilitás megingása, a megugró infláció vagy más, a magyar gazdaság szempontjából fontos országok jegybankjának kamatemelése. Az előbbire láthattunk példát Magyarországon, például 2008-ban a válság miatt, de ennek veszélye most nem áll fenn. Az infláció megugrását elsősorban az olajárak hirtelen növekedése okozhatná, ennek azonban egyelőre nincs jele a világpiacon. Jelenleg nem kell attól sem tartanunk, hogy az Európai Központi Bank kamatemelési ciklusba kezdene, hiszen márciusi ülésén a monetáris kondíciók lazításáról döntött. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed által korábban beharangozott kamatemelési hullám pedig a vártnál sokkal lassabb lesz. Figyelemmel kell kísérni ugyanakkor a környező országok alapkamatainak és állampapírhozamainak alakulását is, hiszen az állampapírok piacán elsősorban velük kell versenyeznünk. Míg Lengyelország és Románia esetén az alapkamat a magyarnál magasabb, addig Csehország esetén alacsonyabb, de szigorítás ezen országokban sem várható.
Összességében arra számíthatunk, hogy Magyarországon továbbra is alacsony lesz a jegybanki alapkamat, és 2016-ban az infláció elmarad a jegybank célsávjától, de 2017 második felében elérheti annak alját, tehát jelentős drágulásra nem számíthatunk.
