Új élelmiszer-címkézési Szabályokat Javasolt Brüsszel

Újabb frontot nyitott a Bizottság az elhízás elleni küzdelemben. Szerdán nyilvánosságra hozott javaslatában a testület egyebek között azt írná elő, hogy a jövőben minden előre csomagolt élelmiszernél már a csomagolás elején fel kell tüntetni a tápanyag-összetételre vonatkozó legfontosabb információkat.

Sok fogyasztó érzi úgy: a modern élelmiszercímkék összezavarják, vagy túl sok adattal árasztják el, s nehezére esik a lényeges információ kiszűrése – derül ki a felmérésekből. A Bizottság szerdai javaslata éppen azt tenné lehetővé, hogy a fogyasztók könnyen hozzájussanak az élelmiszerek címkéin található legfontosabb információkhoz, valamint hogy a címkézéssel kapcsolatban egységesebbé váljék a tagállamok gyakorlata. A testület emellett újabb frontot nyitott az elhízás elleni harcban, amikor is azt javasolta, hogy a csomagolás elülső részén a jövőben világosan fel kell tüntetni a termék egy adagra, illetve 100 ml/g mennyiségre számolt energia-, zsír- és telített zsírsavtartalmát, szénhidráttartalmát, külön jelölve a cukor- és sótartalmat. Emellett ezen elemek referenciaértékhez (vagyis az ajánlott napi mennyiséghez) viszonyított arányát is jelölni kell.

A rendelettervezet ismertetésekor Markosz Kyprianu egészségügyi biztos úgy vélte: a javaslat hozzájárul ahhoz, hogy az uniós állampolgárok az egészséges táplálkozás szempontját szem előtt tartva választhassanak az élelmiszerek közül. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a nyolcvanas évek óta az EU országaiban megháromszorozódott az elhízottak aránya, s míg a kövér vagy túlsúlyos gyerekek száma 2005-ben 14 millió körül mozgott, két év alatt számuk 22 millióra nőtt.

A jogszabály-tervezet értelmében továbbra is választható lesz, hogy az élelmiszerek csomagolásán megjelölik-e a származási országot. Ha igen, akkor a gyártó ország mellett az adott termék főbb összetevőinek származási helyét is fel kell majd tüntetni, feltéve, hogy más országokból származó alapanyagokat is igénybe vettek a gyártók.

Fókuszban az allergiások

A javaslat leszögezi azt is, hogy a táplálkozási információkat jól olvashatóan, egyértelműen és pontosan kell megadni, ráadásul úgy, hogy – miként a bizottsági közlemény fogalmaz – „az önkéntes információ ne vonja el a figyelmet a kötelező információktól". A szigorítás oka, hogy a fogyasztók gyakran panaszkodtak arra: nem tudják megtalálni, illetve elolvasni az általuk keresett információt. A lényegi információ pedig gyakran nagyon apró betűkkel íródott, el volt rejtve, illetve háttérbe szorították a reklámfeliratok.

Az allergének jelentette komoly egészségügyi kockázat miatt a rendelettervezet azt is javasolja, hogy minden allergén hatású anyagot (ezek közé tartozik például a mogyoró, a tej, a mustár vagy a hal) tartalmazó élelmiszert címkézni kell, illetve az allergén hatású anyag előfordulását más módon, egyértelműen jelölni kell. Ez továbblépés az allergénekre vonatkozó jelenlegi címkézési követelményekhez képest, amelyek csupán az előre csomagolt élelmiszerekre vonatkoznak. Az új szabályok alapján a nem előre csomagolt élelmiszereken és az éttermek vagy vendéglátóipari egységek által felszolgált ételeken is fel kell tüntetni az allergének jelenlétét.

Sikeres alkohollobbi

A Reuters értesülései szerint a javaslat közzététele előtt az alkoholgyártók – valamint egyes tagállamok – részéről óriási nyomás nehezedett Kyprianu biztosra, hogy még a bizottsági szavazás előtt lazítson a szabályozáson. Az étel- és italgyártók szövetsége (CIAA) – amely olyan cégeket képvisel, mint a Nestlé, a Kraft vagy a Coca-Cola – a nagyobb önszabályozás mellett kardoskodott, és különösen a csomagolás elején feltüntetendő értékek miatt fejezte ki nemtetszését. Az egészségügyi biztosnak írt levelében a szövetség „túl soknak" találta, hogy legalább öt táplálkozási információt kell majd feltüntetni a csomagolás elején.

Honlapján a Bizottság úgy fogalmaz, hogy az alkoholos italokat sem zárták ki a jogszabály hatálya alól, csak az összetevők felsorolása és a táplálkozási értékek címkézése tekintetében adtak néhány esetben felmentést. Igaz, a főként a fiatalok körében népszerű, csökkentett alkoholtartalmú úgynevezett alkopop-italok esetében fel kell majd tüntetni az összetevőket. „Bár megnyertük a csatát, de még nagyon sok teendőnk van. A háború folytatódik" – idézett a Reuters egy ágazati szereplőt, aki hozzátette: mindez csak a kezdet, és a dolgok nagyon gyorsan megváltozhatnak. Ez utóbbi feltételezést támaszthatja alá az egészségügyi biztos azon kijelentése is, mely nem zárta ki, hogy a Bizottság a jövőben visszatérhet a témára, és javaslatokat tehet az alkoholok címkézésére is.

Kivételek

A címkézési követelmények alól egy sor termék mentességet élvez. Ezek közé tartoznak az olyan feldolgozatlan élelmiszerek, amelyek úgymond egyetlen összetevőből állnak (például a friss hús vagy az alma). De ebbe a kategóriába sorolták a többi között a vizet, a teát, kávét, a fűszereket, a sót, a különféle eceteket, ételízesítőket, színezékeket. Az új szabályozás egyébként kiterjed az importtermékekre is.

A fogyasztóvédők még javítanának

Az európai fogyasztóvédőket tömörítő szervezet, a BEUC azonban korántsem elégedett a tervezettel. Közleményében a szövetség emlékeztet arra, hogy az általa képviselt szervezetek egész Európában egyhangúlag követelik: a termékeken kötelezően tüntessék fel a „nagy 8"-at (fehérje, zsír, telített zsír, cukor, só, szénhidrát, rost és energia), valamint a transzzsírokat. Monique Goyens főigazgató szerint a feltüntetett információnak átfogónak és könnyen érthetőnek kell lennie, és ezen a téren még van javítanivaló. A BEUC emellett sajnálkozásának adott hangot azért is, hogy a Bizottság nem vezeti be azt a több színnel operáló rendszert, melynél a vásárló már egyetlen pillantásra meg tudná ítélni az adott élelmiszer táplálkozási értékeit.

Hogyan tovább?

A bizottsági javaslat ezek után a Tanács és a Parlament elé kerül (együttdöntési eljárás). Ha mindkét intézmény elfogadta az új szabályozást, akkor az 20 nappal azt követően lép hatályba, hogy megjelent az EU hivatalos lapjában. Ezután három év áll az érintettek rendelkezésére, hogy eleget tegyenek a rendeletben foglalt kötelezettségeknek – a 10 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozásoknak azonban még ennél is több, összesen öt évük lesz arra, hogy alkalmazkodjanak az új helyzethez.

BRUXINFO