Új szabályok
5 perc olvasásFürjesi Csaba: Új szabályok című kiállításának megnyitójára látogattam a múlt hét egyik késő délutáni szürkületi napján, a Bródy Sándor utcai Ari Kupsus galériába. A galéria elé érve a hatalmas üvegportálon benézve egy óriási méretű, misztikusnak tűnő festményt pillantottam meg, ami szinte vonzotta a tekintetet. Egész biztos, hogy akkor is bemegyek, ha nem az lett volna a célom.
Fürjesi Csaba: Új szabályok című kiállításának megnyitójára látogattam a múlt hét egyik késő délutáni szürkületi napján, a Bródy Sándor utcai Ari Kupsus galériába. A galéria elé érve a hatalmas üvegportálon benézve egy óriási méretű, misztikusnak tűnő festményt pillantottam meg, ami szinte vonzotta a tekintetet. Egész biztos, hogy akkor is bemegyek, ha nem az lett volna a célom.
A kép elhelyezése – melynek címe Rebeka – nem véletlen, hanem tudatos munka eredménye volt, amit néhány perc múlva Jeff Taylor művészettörténész a megnyitó beszédében is kiemelt. Néhány gondolat az elhangzott beszédből:
„Lukács György filozófus és esztéta éppen körülbelül száz éve jelentette ki, hogy "az utak elváltak", és a 20.század megindult a technikai fejlődés végtelen, szédítő útján.
Különös örömömre szolgál, hogy Csaba festményeiről beszélhetek ma, mert számomra művei pontosan annak a pillanatnak a szülöttei, mielőtt az utak elváltak. Amikor egy festmény egyszerre tud szép, technikájában innovatív és jelentéssel teli lenni.
A Rebeka című festményt arra a falra helyeztük, hogy a járókelők is láthassák az utcáról, akik megállnak megnézni és azt látjuk, hogy úgy nézik, mintha kissé összezavart, ellentmondásos kulturális tudásuk mélyéről előhúzott halvány emlék vagy kusza archetípus lenne. Az Ószövetségi Rebeka-történetben valójában tevék szerepelnek, de a cím éppen azért olyan találó, mert a természetfölötti szamár megtestesíti mindazokat a töredékes eposzokat, amelyek tudatalattink mélyén ülnek.
A másik szobában Csaba Új szabályok c. sorozata alternatív univerzumokba helyez sportágakat, ovális pingpongasztallal, kifordított golfpályával és hullahoppos rúdugróval. Ami viszont ebben az univerzumban is ugyanolyan marad, az a sportolók teljes lényét átható koncentrálás. Mindenki, aki űzött már valamiféle sportot, tudja, hogy még ha egy narancs fölött is kell távolugrania, a verseny közben csakis ott van és semmi másra nem gondol. És ezek a képek a versenyző magányos, elszigetelt lényében, mélyen gyökereznek.
A 20. sz. elején, Lukács kijelentése előtt a domináns művészeti irányzat a szimbolizmus volt. És nekem Csaba művei is szimbolisták. Ő egy 21. századi szimbolista. Műveinek jelentése van – nem egyszerű, közhelyes jelentései, hanem igen összetettek: tünékenyek és értelmezésünk elől ki-ki siklók. És mint egy jó szimbolista, pl. az Egész úton hazafelé c. festményen Csaba megmutatja, hogy bátor művész: szembe megy az összes 20. századi áramlattal és megmutatja, hogy fél széppé tenni alkotásait."
Fürjesi Csaba Nyíregyházán a Tanárképző Főiskola rajz szakán, majd az Iparművészeti Egyetem vizuális kommunikáció szakán végzett. 1996-tól a Ceredi Nemzetközi Művésztelep művészeti vezetője és az Ars Longa Művészeti Egyesület alapítója.
Festő és grafikus, műveiben általában az emberiség problémái foglalkoztatják, célja a gondolatok közvetítése. Figurális képei többnyire megélt dolgok vetületei. Nagyon fontosak számára a színek, saját megfogalmazásában is koloristának nevezi önmagát. Korábbi munkáira is néhány hangsúlyos vonallal megszakított harsány színek voltak jellemzők, egyiptomi tanulmányai után képei még tovább színesedtek. Alkotói fázisában gondolatilag hosszú ideig érleli, előrajzolja, részlet-gazdagon kidolgozza elképzeléseit és így a fizikai kivitelezés szinte órák alatt elkészül. 15 év óta vezeti, nem véletlenül a Ceredi Művésztelepet, mert számára tökéletes alkotási erőforrás, mikor az ember csak a munkájának tud élni és azzal foglalkozni, mi történik a keze alatt.
Fürjesi Csaba ars poeticája, amit nemrégiben megfogalmazott: „Amikor alkotok, olyankor nincsenek határok, korlátok, múlt vagy jövő. Kalandozok a mélységekben és a magasságokban. Feltárom a rétegeket, a felszínre hozom az összefüggéseket, érdekel a belső világ, a titok. Ez egy alkotási kényszer. Csak így tudom megismerni a világot, az összefüggéseit, az embereket és egymás közötti viszonyukat. Alapvető szabadságérzetem van, nem feszélyez a megfelelni akarás. Bizonyos értelemben magányos vagyok az alkotás hosszú és szabad utazása közben."
A kiállítás 2010. április 30-ig látogatható a már említett Bródy Sándor u. 23. alatti Ari Kupsus galériában.
(a megnyitó képen balról: Fürjesi Csaba, Ari Kupsus galéria tulajdonos, Jeff Taylor és Megyes Andrea művészettörténész)
http://www.arikupsusgallery.com/
http://furjesicsaba.hu/index.html
Lantai József