Új városok
2009-ben 31 település döntött úgy, hogy eddigi munkáját, eredményeit áttekintve és bizonyára összehasonlítva mások teljesítményével is, kezdeményezi a városi cím elnyerését. Varga Zoltán önkormányzati miniszter előterjesztése alapján Sólyom László köztársasági elnök 22 nagyközség várossá nyilvánításáról döntött 2009. július 1-jei hatállyal. Az új várossá nyilvánítással a magyar városok száma 328-ra növekedett.
2009-ben 31 település döntött úgy, hogy eddigi munkáját, eredményeit áttekintve és bizonyára összehasonlítva mások teljesítményével is, kezdeményezi a városi cím elnyerését. Varga Zoltán önkormányzati miniszter előterjesztése alapján Sólyom László köztársasági elnök 22 nagyközség várossá nyilvánításáról döntött 2009. július 1-jei hatállyal. Az új várossá nyilvánítással a magyar városok száma 328-ra növekedett.
A nagyközség a várossá nyilvánítását kezdeményezheti, ha a városi cím használatát fejlettsége, térségi szerepe indokolja. A jelölteket szakértői csapat vizsgálja meg, hogy megfelelnek-e a jogszabályi feltételeknek. A város fogalom tartalmilag a történelem során jelentős átalakuláson ment keresztül. A korábbi, főleg védelemre és a gazdasági privilégiumokra épülő funkciókat mára már egy új közjogi minőség váltotta fel. Ennek lényege a demokratikus társadalmi működési elveken, az önkormányzatok közötti egyre szorosabb együttműködésen alapuló helyi közhatalom gyakorlás. Gazdasági értelemben a súlypont a várost és a környező településeket egybefogó térség összehangolt fejlődése, a közszolgáltatások egyre magasabb szintű ellátása. Korábban a városi cím főleg infrastrukturális, gazdasági, lakás vagy foglalkoztatási jellegű intézményeket igényelt, mára már ez nem elegendő. Olyan szemléletmódra van szükség, ami a XXI. század igényeihez igazodó városi közösségi szemlélet elvárása polgártól, helyhatóságtól egyaránt és amelynek kisugárzó hatása van a környező térségre is és felelősségvállalást jelent a város valós vonzáskörzetében élőkért is.
Az ország valamennyi régióját érintően, összesen 17 megyéből nyújtottak be kezdeményezéseket, ezek közül 13 ismételt, míg 18 első kezdeményezés volt.
A legtöbb Pest megyéből érkezett, szám szerint öt.
Július 1-jei hatállyal Balatonkenese, Beled, Budakalász, Csanádpalota, Gyönk, Igal, Jászkisér, Mágocs, Medgyesegyháza, Mélykút, Mezőkeresztes, Nagymányok, Nyírmada, Pacsa, Rácalmás, Rákóczifalva, Sajóbábony, Tápiószele, Újkígyós, Vaja, Vép és Zsámbék lett város. A várossá nyilvánított településekre, önkormányzataikra nagy felelősség hárul. Egy világméretű válság által teremtett súlyos gazdasági és társadalmi környezetben kell biztosítaniuk a helyi közszolgáltatások szintjének fenntartását, a demokratikus helyi közhatalmi tevékenységet és tudniuk kell élni a jelentős fejlesztési lehetőségekkel. Be kell tölteniük azt a térségi szerepet, amelyet a várossá nyilvánítási kezdeményezéssel vállaltak, és amelyre saját tevékenységüket, feltételeiket maguk is alkalmasnak tartottak.
A cím adományozása, a már eddig elért fejlődés mellett, a potenciális társadalomszervező képességét ismeri el az új városoknak.
Kép és szöveg Lantai József