Újabb izgalmas tanulmányokkal megjelent a Hitelintézeti Szemle decemberi száma

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tudományos folyóiratának decemberi számában a mindennapi életünket befolyásoló gazdasági kérdésekről lehet újabb izgalmas tanulmányokat olvasni. Választ kaphatunk az alacsony infláció és kamatszint okaira, megismerhetjük a mérsékelt beruházások magyarázatait, áttekintő képet kaphatunk az európai bankszabályozási gyakorlatról, kiderül, hogy mi befolyásolja leginkább a banki termékek vásárlását és betekinthetünk abba is, hogy a pénzpiaci sokkok milyen hatást váltanak ki a bankközi ügyletekre.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tudományos folyóiratának decemberi számában a mindennapi életünket befolyásoló gazdasági kérdésekről lehet újabb izgalmas tanulmányokat olvasni. Választ kaphatunk az alacsony infláció és kamatszint okaira, megismerhetjük a mérsékelt beruházások magyarázatait, áttekintő képet kaphatunk az európai bankszabályozási gyakorlatról, kiderül, hogy mi befolyásolja leginkább a banki termékek vásárlását és betekinthetünk abba is, hogy a pénzpiaci sokkok milyen hatást váltanak ki a bankközi ügyletekre.

A Hitelintézeti Szemle decemberi száma hat érdekes, a mindennapi életünket közvetlenül is befolyásoló témákról, gazdasági kérdésekről szóló tanulmányt közöl:

Szentmihályi Szabolcs és Világi Balázs írása az egyik legismertebb és legtöbbet vitatott összefüggéssel, az infláció és a munkanélküliség szintje közötti kapcsolattal foglalkozik, és összefoglalja az ezzel kapcsolatos legújabb empirikus kutatások eredményeit.

Csortos Orsolya és Szalai Zoltán az alacsony inflációs környezet és a visszafogott beruházási aktivitás lehetséges okait keresi. A dolgozat összefoglalja, hogy milyen rövid, közép, illetve hosszú távú tényezők húzódhatnak meg a jelenleg is tapasztalható folyamatok mögött. A szerzők rámutatnak arra, hogy a pénzügyi szektor működésének és szereplőinek alapvető jelentősége van a makrogazdasági folyamatokban.

Madarász Annamária és Novák Zsuzsanna az MNB kilencven éves története során kialakult alapkamatszinteket elemzi és bemutatja, hogy hogyan juthatott el a jegybanki alapkamat a történelmi távlatban is példanélküli alacsony szintre. A szerzők rávilágítanak a kamatpolitika antiinflációs politikában betöltött szerepének lehetőségeire és korlátaira az egyes monetáris rezsimek keretében.

Seregdi László, Szakács János és Tőrös Ágnes az európai uniós országok bankszabályozási gyakorlatát hasonlítja össze külön vizsgálva a mikroprudenciális és a makroprudenciális szabályozói eszközök körét. Az elemzés áttekinti a nemzeti eltérések alkalmazásának okait, formáját, valamint értékeli a vizsgált országok kockázati profilját. Következtetésként megállapítást nyer, hogy Magyarország a szabályozás területén jelentős aktivitást mutatott, amit a rendszerkockázatok magas száma is indokolt.

Kalmár Péter, Zéman Zoltán és Lukács János a banki termékek vásárlását befolyásoló tényezőket és azok súlyát veszik górcső alá. A külföldi tapasztalatokra épített saját modellel igazolják azt, hogy az üzleti elemzőknek érdemes, hasznos a vásárlási hajlandóságot vizsgálniuk.   

Bodnár László, Luspay Miklós és Pintér Cecília pénzforgalmi szempontból azt vizsgálják, hogy milyen tényezők befolyásolják a fedezetlen bankközi ügyletek időzítését és futamidejét a VIBER-ben.

Mindezek mellett, a kiadványban olvasható Csillik Péter esszéje, amelyben újszerű javaslatokat fogalmaz meg az egyre nagyobb világproblémát jelentő államadósságokkal kapcsolatban, valamint találhatunk benne öt népszerű könyvről ismertetést, továbbá tartalmaz egy összefoglalót is a bankrendszer jövőjéről rendezett nemzetközi konferenciáról.