Ulpius-ház Kiadó az Ünnepi Könyvhéten
11 perc olvasás
A mai magyar szórakoztató irodalom műfajai, irányai nem sokban különböznek a világ populáris irodalmi trendjeitől. Itt is találunk akció krimit, romantikus világjáró történetet, gasztro-regényt, stb. A stílusuk azonban más. Jellegzetesen magyar. Nem csupán azért, mert magyar szereplőik, helyszíneik vannak, hanem azért is, mert kötődnek a „békebeli" regények tradíciójához, a magyar kultúrához. A 2012-es Ünnepi Könyvhétre napjaink magyar íróinak sorát tehetséges új szerzőkkel gyarapítják. Az Ulpius-ház kiadó úgy gondolja, hogy a magyar szórakoztató irodalom piacképes.
A mai magyar szórakoztató irodalom műfajai, irányai nem sokban különböznek a világ populáris irodalmi trendjeitől. Itt is találunk akció krimit, romantikus világjáró történetet, gasztro-regényt, stb. A stílusuk azonban más. Jellegzetesen magyar. Nem csupán azért, mert magyar szereplőik, helyszíneik vannak, hanem azért is, mert kötődnek a „békebeli" regények tradíciójához, a magyar kultúrához. A 2012-es Ünnepi Könyvhétre napjaink magyar íróinak sorát tehetséges új szerzőkkel gyarapítják. Az Ulpius-ház kiadó úgy gondolja, hogy a magyar szórakoztató irodalom piacképes.
Az Ulpius-ház Kiadó 2012-ben folytatja mai magyar irodalmi portfóliójának fejlesztését. A kiadó eredeti arculatát képviselő színvonalas és olvasmányos külföldi bestsellerek mellett a kiadó egyre tudatosabban építi fel magyar szerzőit. Jelentőségük nemcsak eszmei, hanem üzleti értelemben is egyre nő. Vándor Ágnes, a könyvkiadó kommunikációs vezetője, Csabai Márk és Réti László társaságában mutatta be a 2012-es Ünnepi Könyvhéten megjelenő Ulpius újdonságokat.
A békebeli magyar műfajokat ezúttal két új könyv is idézi.
Fábián Janka 2011. nyarától jelenik meg az Ulpius-ház Kiadónál. XX. századi, történelmi-romantikus családregénye, az Emma-trilógia, rövid idő alatt az eladási listák élbolyába került, és azóta is – igazi klasszikusként – időről-időre felbukkan a toplistákon. Most Lotti öröksége címmel jelenik meg új könyve. A Zemplén vármegyei dúsgazdag Ághfay báró nyughatatlan, lázadó természetű fia – apja akarata ellenére – egy nála idősebb és elvált színésznőt vesz feleségül.
Bálintot a francia forradalom eszméi is vonzzák; belekeveredik a Martinovics-féle összeesküvésbe, és ezért az életével fizet. Elárvult kislányát, Lottit apja egykori házitanítója, Lőrinc mester veszi magához. A lány – akinek sejtelme sincs előkelő származásáról – kiváló oktatásban részesül. Nevelőapja, a nagy tudású kirurgus mellett még komoly orvosi ismereteket is szerez, de nő lévén, és kisebb testi fogyatékossága miatt nem gyakorolhatja a gyógyító hivatást. Azt meg nem is sejti, hogy élete nagy szerelmének beteljesülését nemcsak a fiú elérhetetlen társadalmi helyzete, de múltjának és családjának sötét titkai is akadályozzák. Sok hányattatás után Lotti végre ráeszmél, hogy a boldogság mindvégig karnyújtásra volt tőle.
Jellegzetes humorával Heltait és Rejtőt idézi Csabai Márk regénye, az Egy csibész naplója. A huszonhét éves író pincér és hivatásos világcsavargó. Főhőse a mai Budapesten száll szembe a maffiával és a nemzetbiztonsági hivatal bombázójával. Humorral, mély élettapasztalatokon alapuló bölcsességgel, rezignált nyugalommal és valami igazi, pesti csibészséggel.
Csabai Márk első regénye napjainkban, s többnyire Budapesten játszódik. Izgalmas, humortól sem mentes akcióregény az alvilágról – csibészszemmel. „Néha nézz a dolgok mögé. Ha szar a helyzet, igyál egyet – jobb nem lesz tőle, de legalább nem remeg a kezed. Próbálj meg a maffiával szembeszállni. Humorral mindent elviselhetőbbé lehet tenni, még azt a lőtt sebet is. Tudsz jobbat? Van más választásod? Ha akarnak, legyűrnek, ha akarod, te gyűröd le őket. A kísérőd legyen egy csecsen, a társad egy borotvaéles pesti arc, és a fegyvered egy kilenc milliméteres. Használd az eszed. Küzdj és nevess! Ja, és a legfontosabb. Ne bízz senkiben, főleg a nőkben nem. Mik az esélyek, ha ellenfeleid az iskolában, te pedig az utcán tanultál?"
Az Egy csibész naplója című regény írója, a 27 éves Csabai Márk azért kezdett el írni, mert egy művelt barátnője mindig azzal mondta le a randevúkat (vizsgaidőszakban), hogy inkább otthon maradna és tanulna. Mire Márk elővette a Nokia kommunikátorát, s belepötyögött egy kis „olvasnivalót" a nőnek, hogy magára vonja a figyelmét. Aztán elvitte a novelláit egy kis kiadóhoz, ahol ki is adták őket. Az Ulpius-ház első regényét jelenteti meg 2012 júniusában.
Csabai Márk édesapja vendéglátós, fiatalon elhunyt édesanyja óvónő volt. Márk 14 éves kora óta dolgozik. „Kint van a placcon", pincérkedik a gödi családi étteremben. Régebben bármixerkedett, versenyeken is indult. Nyolc éve nincs egy szabad hétvégéje. Jól ismeri az éjszakát, a könyvben megjelenő csibészeket barátairól mintázta.
A sportoló, ex-karatéka Márk szereti az életet, jókat főz, imádja a jó kávékat és finom bor mellett barátokkal beszélgetni. Újabban a vállalkozói léttel ismerkedik. Elégedett azzal, amije van, s ha úgy alakul, a ma még egyedülálló fiatalember állítása szerint boldogan fogja gyermekeit nevelni.
Az akciókrimi műfajában Frei Tamás után Réti László, egy aktív, magas beosztású rendőrtiszt, Zugló rendőrkapitányának olvasmányos, szórakoztató, a maga műfajában letehetetlen krimijét adják ki Célpont Párizsban címmel. A regény főhőse Victor Jacquard párizsi üzletember, akinek biztonsági cége és magánéleti gondjai vannak. Arab terroristák, a francia elhárítás és az izraeli titkosszolgálat kereszttüzében, ifjúkori szerelme felbukkanásával egyszer csak olyan történések közepette találja magát, amelyekben senki sem az, akinek látszik.
Victor Jacquard párizsi üzletembernek megszaporodtak a teendői. Biztonsági cége jelentős megrendelést kap, amely megszilárdíthatja pozícióját az üzleti életben. Magánéleti gondok is terhelik: házassága válságban van, feleségével egyre gyakoribbak a veszekedések, és feltűnik ifjúkori szerelme, Chantal is, aki a segítségét kéri.
Victor minden energiájával az új feladatra koncentrál, amikor is egy emberrablási ügy kellős közepén találja magát, amelyben senki sem az, akinek látszik.
A francia titkosszolgálatot élénken foglalkoztatja bizonyos mozlim közösségek tevékenysége, mert tudomásukra jutott, hogy arab terroristák akcióra készülnek. Sentenacnak, a tapasztalt elhárítótisztnek azonban nemcsak az idővel kell versenyt futnia, hanem a Párizsban tevékenykedő izraeli ügynökökkel is, akik szintén a potenciális merénylőkre vadásznak.
Réti Lászlónak ez a 8. megjelent könyve, de az első az Ulpius-ház kiadásában. Az eddig Marcus Meadow álnéven író szerző most először vállalja saját névvel könyvét. Az akciódús krimi szakmai hitelességét garantálja, hogy írója Zugló rendőrkapitányaként belülről ismeri a nyomozók és terrorelhárítók munkáját. A könyvben meglehetős hitelességgel vázolt szerelmi háromszög a szerző szerint szintén nem mentes az életrajzi vonatkozásoktól.
A Monoron élő negyvenéves író két kislány – 11 és 8 évesek – édesapja. Szabad idejében szívesen olvassa Nelson DeMille és Frederic Forsyth krimijeit
Az Ulpius-háznál már régi hagyományai vannak a gasztro-regény műfajának. Joanne Harris és Peter Mayle nyomdokain most egy fiatal magyar írónő, Rubin Eszter: Barhesz című könyve fémjelzi a műfajt. Ebben a tipikusan mai és budapesti regényben az érzéki szerelem, a zsidó hagyomány és a konyhaművészet szálai úgy fonódnak össze a lélek, az istenkeresés és a szex örök titkaival, mint a barhesz fonatai.
Az Ulpius-ház talán a magyar könyvkiadásban elsőként kezdte tudatosan építeni mai női szerzőit. Közöttük elsőként Fejős Évát, akinek regényei több mint 300 ezer példányban keltek el. Legújabb regénye A karibi nyár. Egy hajó fedélzetén játszódik, ahol egy ősi legenda újjászületéséről, a rejtélyes boldogságszigetről és a karibi „emlékgyógyító", Carol Santos újbóli felbukkanásáról suttog a hajó személyzete és a kiválasztottak, köztük egy magyar nászutaspár is. Ladányi Niki újságíró azonban nem a boldogságszigetet keresi; egy fájdalmas emlék, egy sorsfordító titok és egy halálosan veszélyes ellenség elől menekül…
A populáris irodalom színvonalas alkotásai mellett az Ulpius két kortárs irodalmi művet is megjelentet a 2012-es Ünnepi Könyvhétre. Két erdélyi szerző – Carbonaro és Böszörményi Zoltán műveit. Mindkettő posztmodern vállalkozás.
A Carbonaro éjszakái közvetítőn keresztül érkezett a kiadóba. Szerzője írói álnév mögé bújik, de hogy még ez se legyen elég: Carbonaro Sahriárt játszik, akinek a sok-sok Seherezádé mesél különféle történeteket. Ugyanakkor a szerző le is leplezi magát. Név szerint is, és a szövegben szereplő műveivel is. Ahogy az egész könyv egy izgalmas játék a szöveggel, jó játék lehet magának a szerző személyének a kitalálása is. A könyv amúgy egy sajátos vendégszöveg-gyűjtemény, rafináltan sokrétegű kötet, amelynek számtalan lehetséges olvasata van. A szövegek többsége humoros vagy groteszk. Néha fekete humor. Ennek ellenére nem könnyű nevetni rajtuk, mert a szerző építkezése – ahogy haladunk a kötetben – egyre erősebben érezteti, hogy a példázatok, viccek és anekdoták magát a magyar történelmet írják körül. Bizonyos értelemben arról számol be, ahogyan az eszmék anekdotává töpörödnek. Minden kisszerűvé, groteszkké, abszurddá válik. A Carbonaro éjszakái a magyar identitás kérdéseit feszegeti. És a kutakodás végeredménye nem éppen örömteli. A kötetet Utisz grafikái teszik még izgalmasabbá.
Böszörményi Zoltán: Füst című kötete is az intertextualitás sajátos értelmezése, hiszen Lénárd Sándor nyomdokain lépked, annak alkotói továbbgondolása. Ahogy Mányoki Endre írja, egy különös könyv és egy különös világ ihlette a József Attila-díjas szerző legújabb kötetének sokszínű és sokrétegű – hol baljósan komor, hol humorosan könnyed – novelláit, amelyekben a természet, az elmúlás, a bűn, a szerelem, a magány örök témái öltenek új formát. Egy bennszülöttek és bevándorlók lakta völgy a világ végén, mindennapi csodákkal, tragikus és felemelő történetekkel. Történetei élvezetes, nemegyszer kifejezetten szórakoztató olvasmányok, miközben az örökkévalóság misztikuma hatja át őket.
Steiner Kristófnak a Könyvhétre megjelenő második novelláskötete, a Hajónaplók, amolyan földközi-tengeri „roadmovie", melyben a hétköznapi kalandok mögött ott húzódik a végtelenített kis karkötő, a kabbala vékony, piros fonala. Ezek a feljegyzések az elmúlt öt év során születtek, hősei azok a lélektársak, akikkel az olvasók már sodródhattak 2009-ben Gumimatraccal a Gangeszen, tavaly pedig velük falatozhattak a szerző Lélekbonbonjaiból.
A Hajónaplókat egy szürreális, ám nagyon is valós kaland köré építette: néhány évvel ezelőtt merészen válaszolt egy meglehetősen szokatlan apróhirdetésre, és hamarosan a nyílt tengeren találta magát egy vadidegennel, s a nagyon is jól ismert démonaival. Miközben rejtélyes útitársával bejárja és végigkóstolgatja Dél-Európa tengerparti városait, hamar kiderül, hogy nem ő az egyetlen a hajókabinjukban, aki puzzle-ként próbálja összeilleszteni a szívét. Kristóf persze személyes hőseitől sem szakad el: a magyar popkultúra kishercegét hol Hollywood aranykorába fújja el a szél, hol pedig a Velencei Filmfesztiválra evez, ahol nem csak Madonnával, de kallódó önmagával is találkozik végre. Bon voyage!
Könyvheti dedikálások az ULPIUS-HÁZ Vörösmarty téri 71. standjánál:
június 9. szombat:
11 óra: Rigó Béla dedikálja Nálatok laknak-e állatok? c. verseskötetét,
Békés Márta dedikálja Iskolabolygó c. verseskötetét
14 óra. Böszörményi Zoltán dedikálja Füst c. novelláskötetét
15 óra: Bíró Szabolcs dedikálja Non nobis, Domine c. regényét
16 óra: Fábián Janka dedikálja Lotti öröksége c. regényét
17 óra: Kepes András dedikálja Tövispuszta c. regényét
18 óra: Steiner Kristóf dedikálja Hajónaplók c. novelláskötetét
Június 10. vasárnap
14 óra: Árpa Attila dedikálja Holtomiglan c. regényét
15 óra: Rubin Eszter dedikálja Barhesz c. regényét
16 óra: Fejős Éva dedikálja Karibi nyár c. regényét
17 óra: Frei Tamás dedikálja A bankár c. regényét
18 óra: Ugron Zsolna és Meskó Zsolt dedikálja Szerelemféltők c. regényét
Lantai József
