Van még potenciál az almatermesztésben
Három napon át tartó eseménysorozattal igyekszik felhívni a hazai almatermelésre, almakultúrára az emberek figyelmét a Telekom. Az október 31-ig tartó Első Magyar Almanapok kapcsán van miről beszélni, hiszen a legendás magyar almatermesztés komoly gondokkal küzd, ugyanakkor új virágkor előtt is állhat.
Három napon át tartó eseménysorozattal igyekszik felhívni a hazai almatermelésre, almakultúrára az emberek figyelmét a Telekom. Az október 31-ig tartó Első Magyar Almanapok kapcsán van miről beszélni, hiszen a legendás magyar almatermesztés komoly gondokkal küzd, ugyanakkor új virágkor előtt is állhat.
A világ almatermelése jelenleg 60-65 millió tonna között mozog. A termés döntő része, több mint fele Ázsiából származik, a második helyen Európa áll. Az almatermesztés világviszonylatban dinamikusan fejlődő ágazat, a világ összes almatermése az utóbbi időszakban átlagosan évi 2-4 százalékkal nőtt. E fejlődési tendenciák tekintetében azonban fontos tényező, hogy a növekedés elsősorban a fejlődő országoknak (Kína, India, Irán, Törökország, Dél-Amerika) köszönhető, a fejlett országokban, így Európa legtöbb országában is stagnál vagy csökken a termelés. A globális piaci folyamatok azt mutatják, hogy a termelés bővülése meghaladja a kereslet emelkedését, így a túltermelés várhatóan világviszonylatban is jellemző lesz.
Bár az 1980-as évek közel 50 ezer hektárnyi területén megtermelt 1 millió tonna körüli almamennyiség helyett ma már 27 ezer hektáron évente csak 500-700 ezer tonna alma terem, az alma még mindig Magyarország gyümölcstermesztésének legjelentősebb ágazata, az összes gyümölcstermésnek több mint felét adja. Magyarországon a megtermett alma 20-30 százaléka kerül frisspiaci felhasználásra, a többi a hűtőházak és egyéb infrastrukturális eszközök hiánya miatt léüzemekbe kerül. A termelési tendenciák alakulása a fogyasztási szokások változásával is összefüggésben lehet. Jelenleg egy magyar ember évente kb. 12-15 kg almát fogyaszt el, míg a nyolcvanas években ennek még közel dupláját (30 kg/fő/év) fogyasztottuk, ami a külföldi importalma és a többi gyümölcs – főként déligyümölcs – megnövekedett fogyasztásának tudható be.
„Az eddigi kedvezőtlen tendenciák ellenére kijelenthető, hogy a magyar almatermesztés fejlődőképes és fejleszthető. Termékeinkre komoly igény van Magyarországon és külföldön is, problémát sokkal inkább a korszerűtlen ültetvények magas aránya és a piac heterogenitása, letisztulatlansága okozza." – állítja Dr. Takács Ferenc, az Alma Terméktanács elnöke.
„Az idei enyhe tavasz rekordtermést hozott, amely megnehezíti a gazdák dolgát: az alma felvásárlási ára csökkent, a fogyasztás pedig nem nőtt. Az alma Magyarország szimbolikus gyümölcse, az almahelyzetre felelős vállalatként szeretnénk ráirányítani az emberek figyelmét. Az október 31-ig tartó eseménysorozatunk keretében Budapesten az Erzsébet téren felépítettük a világ legnagyobb ingyenes almaadagolója címre pályázó szerkezetet, továbbá a mai napon Győrben, Szegeden, Debrecenben és Pécsett tartunk ingyenes almaosztást. Ehhez magyar termelőktől mintegy 6 tonna almát vásárolt meg társaságunk" – mondta Rózsa Iván, a Magyar Telekom vállalati kommunikációs igazgatója.