A fogyasztók megtévesztése, az áruk hamis megjelölése címmel folytatódott a szakmai műhelymunka sorozatunk november 21-én az MTI Székházban.

 

A fogyasztók megtévesztése, az áruk hamis megjelölése címmel folytatódott a szakmai műhelymunka sorozatunk november 21-én az MTI Székházban.

A témafelvetés, annak körüljárása nagy számban vonzotta az újságíró, és szerkesztő kollégákat, valamint a fogyasztóvédelemben, társadalmi tudatformálásban érintett szakmai szervezetek kommunikációs munkatárasait, szakértőit.

A kerekasztal-beszélgetést a Társadalmi Unió – MÚOSZ Fogyasztóvédelmi Újságírói Klub és a Nonprofit és Fogyasztóvédelmi Szakosztály a Győr-Moson-Sopron megyei Kereskedelmi Kamarával, a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara Innovációs és K+F kollégiumával, valamint a Felkínálom Marketing Menedzser Centerrel együttműködésben rendezte meg.

Védd magad!" gondolat jegyében a felkért előadó, Török Antal műszaki- és iparjogvédelmi igazságügyi szakértő, szabadalmi ügyvivő egy izgalmas világot tárt fel. Bevezette a résztvevőket a védjegyek – logók, emblémák, iparjogvédelem – világába, fogyasztói és újságírói szemmel is körüljárta a témát. A közelgő év végi ünnepek közeledtével még időszerűbb volt mindezekről tájékozódni, és a fogyasztókat tájékoztatni arról, hogy mi a védjegy és a tanúsító védjegy, hol a helye, milyen fajtái, funkciói vannak a gazdaságban. Miért van kiemelt jelentősége a földrajzi árujelző és eredet-megjelölésnek, hogyan ismerhetők fel a hamis áruk a fogyasztókat megtévesztő hasonló emblémák, logók a vásárlás során…

A szakértő kiemelte a média szerepét a fogyasztói tudatosság kialakításában, hangsúlyozta, hogy az e területen tevékenykedő civilszervezetek már azzal is nagyon sokat tesznek, ha elősegítik a média és a szakemberek találkozását, amikor az egyes felvetések megvitathatók, továbbá biztosíthatják a felek együttgondolkodását. Köztudottan nélkülözhetetlen a média szerepe a tájékoztatásban, az ismeretek bővítésében, a fogyasztókat megkárosító, hiteltelen gyártók, forgalmazók kiszűrésében.

Véleménye szerint éppen ezért nemcsak a vásárlókat súlyosan károsító "botrányok" bemutatásával lehet (jog)tudatossá tenni a fogyasztót, hanem a folyamatos, az olvasók, tévénézők, rádióhallgatók számára közérthető és tanulságos tájékoztató cikkek, ismeretek, előadásanyagok közlésével.

A védjegy az árujelzők legfontosabb fajtája, az egyes áruk és szolgáltatások azonosítására, egymástól való megkülönböztetésére szolgál és a fogyasztók tájékozódását segítő jogi oltalom, valamint a gazdasági verseny alapvető eszköze – folytatta előadását ezzel a definícióval Török Antal.

A szerteágazó, teljességre törekvő előadásában kifejtette, hogy az ismert védjegyek az áru minőségét, a gyártó jó hírnevét is jelzik, kapcsolatot építenek a fogyasztóval. Márkahűségre ösztönzik a vásárlót azzal, hogy „vakon" megbízhat a bevezetett védjeggyel ellátott termékekben, biztos lehet benne, hogy azok minősége mindig a megszokott. A védjegy az áruk megkülönböztetésén túl csökkenti a fogyasztók megtévesztésének lehetőségét, véd az utánzatok, hamisítványok ellen.

A védjegy további funkciói

Eredetjelző funkciójából következik, hogy utal az áru és a földrajzi származás közötti kapcsolatra (pl. Soproni Ászok, Tokaji Aszú, Pannónia sajt). Minőségjelző szerepet tölt be, garancia a fogyasztó számára. Fontos szerepe van továbbá a marketingben, és a reklámban, a vállalkozás arculatának kialakításában, a piac befolyásolásában.

Védőfunkciójából ered, hogy a jogosultnak kizárólagos jogot biztosít a használatra, védelmi eszköz a bitorlók ellen. Forgalomképes vagyoni jog lévén gazdasági tőkét is képvisel, licencia-adás, franchise hálózat építését teszi lehetővé.

A szellemi tulajdonvédelem, két ágát mutatta be, a szerzői jogi védelem és az iparjogvédelem területeit, mely utóbbinak egyik eszköze a védjegy.

SZERZŐI JOGI VÉDELEM alá tartoznak az irodalmi és zenei művek, a képző-, ipar-, fotóművészeti alkotások, a film- és színházművészeti alkotások, építészeti alkotások műszaki tervei, a szoftverek és dokumentációi, a multimédiás alkotások, adatbázisok.

IPARJOGVÉDELEM alá tartozik minden szabadalom, növényfajta oltalom, használati mintaoltalom, formatervezési mintaoltalom, valamint a védjegyek, és a földrajzi árujelzők.

Egy ábrával illusztrálta, hogy a védjegy szellemi tulajdonként részt vesz az innovációs folyamatban, aminek kiindulópontja az ötlet – az „isteni szikra" -, és a kutatási eredmény, az új lehetőség felismerése, valamint a végpontja a sikeres megvalósítást követő vevői, felhasználói kör általi visszajelzés, az elismerés.

Mi részesülhet védjegyoltalomban?

Minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól. Ilyenek:

  • a szó, a szóösszetétel, beleértve a személyneveket és jelmondatokat. (pl. adidas, puma, budmil, levi's, beckham), a betű, szám (pl. 501 – Levi Strauss & Co., 205 – Peugeot modell)
  • az ábra, kép (pl. adidas három ferde csíkja, Nike pipája, valamint a védjegyként is lajstromozott rajzfilmfigurák (pl. Walt Disney)
  • a sík és térbeli alakzatok, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját is, mint pl. a traubis üveg, a cola-s üveg, a Győri keksz csomagolásai
  • a színek, színösszetételek, fényjelek, mint a MILKA csokik lila színe, a Kodak-sárga, és a Benetton-zöld
  • a hangok közt pl. a jól ismert vasúti szignál

A védjegyoltalom sajátos formái

Együttes védjegy: társadalmi szervezet, köztestület vagy egyesülés tagjainak áruit vagy szolgáltatásait (pl. COOP, IPOSZ) minősége, származása alapján különbözteti meg másokétól.

Tanúsító védjegy: meghatározott minőségű, tulajdonságú árukat vagy szolgáltatásokat különböztet meg másokétól azzal, hogy e minőségüket vagy jellemző tulajdonságukat tanúsítja. (pl. „Kiváló Magyar Élelmiszer", a „Biokontroll", a „Környezetbarát termék" stb.)

Kiváló Magyar Élelmiszer védjegyet kapott az idei Foodapest Szakkiállításon 16 cég, 47 új étel, ital, így ma már mintegy 350 kiváló magyar áru közül választhat a tudatos fogyasztó.

Az oltalomból való kizárások okai

Feltétlen kizáró okok közé tartoznak

  • a grafikailag nem ábrázolható (pl. állandóan változó fényjelzés)
  • a megkülönböztetésre nem alkalmas (mindenki használ(hat)ja
  • a közrendbe-, közerkölcsbe ütközik (önkényuralmi jelképek)
  • a fogyasztók megtévesztésére alkalmas
  • a felségjelek, hatóságok vagy nemzetközi szervezetek jelzése
  • a kitüntetések, jelvények, címerek, szavatossági és hitelességi jegyek
  • a vallási meggyőződést kifejező jelképek
  • a rosszhiszeműen lajstromozott megjelölések

Viszonylagos kizáró okok

  • korábbi védjeggyel azonos, azonos árujegyzék
  • korábbi védjeggyel összetéveszthető (milka – ilka, mile – nile)
  • belföldön jó hírnevet élvező védjeggyel való ütközés
  • más személyiségi jogait sérti (név, képmás)
  • más ténylegesen használt, de nem lajstromozott megjelölésével azonos
  • megszűnt védjeggyel azonos (megszűnés után 2 év)

A védjegyoltalmi bejelentés kötelező eleme az árujegyzék megadása, ez azon áruk és szolgáltatások körét jelzi, amelyekre igénylik a védelmet és a megszerzett oltalom csak azok vonatkozásában lesz érvényes.

Áruosztályok ismérvei

  • Nizzai osztályozás" szerint 35 áruosztály és 10 szolgáltatási osztály van
  • Bécsi osztályozás" az ábrás elemeket sorolja 29 kategóriába, 144 fejezetbe és 1634 osztályba

Védjegylajstromozás lépései itthon

  • védjegybejelentés (bejelentési kérelem, megjelölés, árujegyzék, bejelentési díj -első áruosztály 74.800 Ft, továbbiak 32.000 Ft)
  • alaki vizsgálat
  • kutatás korábbi jogokra
  • meghirdetése a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő adatbázisban (SzKV)
  • észrevétel feltétlen kizáró okokra (bárki teheti)
  • felszólalás viszonylagos kizáró okok miatt (jogosult)
  • érdemi vizsgálat (feltétlen kizáró okok, viszonylagos okok csak felszólalás esetén)
  • lajstromozás (12-13 hónap)
  • oltalmi idő 10 év, 10 évenként hosszabbítható
  • lajstromozással forgalomképes jog keletkezik (eladás-licencia)

Védjegyoltalom megszerzése külföldön

  1.  
    • a megcélzott ország(ok) iparjogvédelmi hivatalához benyújtott közvetlen védjegybejelentés
    • magyar védjegyek területi kiterjesztése, nemzetközi bejelentés: a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodás és a Madridi Jegyzőkönyv alapján történik (WIPO, Genf, Svájc, egy bejelentés francia nyelven – választott országokra, 20 év oltalom)
    • közösségi védjegybejelentés (OHIM-hoz, Alicante, Spanyolország, EU egész területére, 10 év oltalom)

A védjegytulajdonos jogainak megsértése a bitorlás. A Védjegytörvény szerint elköveti a védjegybitorlást, aki más védjegyét jogosulatlanul használja. A védjegyjogosult a bitorlóval szemben a polgári-, büntetőjogi és vámjogi igényeket is támaszthat. Ilyen lehet a közérdekű munka-, pénzbüntetés-, és akár 2-3-5-8 év börtönbüntetés, ami a vagyoni hátrány- és az elkövetés mértékétől függ.

Földrajzi árujelző

A földrajzi jelzést és az eredet-megjelölést is szolgálja egyben.

A földrajzi jelzést egy adott földrajzi terület, táj, helység, kivételes esetben ország neve, az e helyről származó, ott termelt, feldolgozott vagy előállított termék megjelölésére használják. A termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője lényegileg ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható. Jellemzően mezőgazdasági termékeket jelöl, amelyek minőségét a termelés helye, a speciális helyi tényezők, mint pl. a helyi klíma vagy a termőföld különlegessége befolyásolja. (pl. szegedi paprika, roquefort sajt, óvári sajt, makói hagyma, gyulai kolbász, villányi cabernet sauvignon, egri bikavér)

Az eredet-megjelölést a táj, helység, kivételes esetben ország neve, az e földrajzi helyről származó, e területen termelt, feldolgozott, vagy előállított termék megjelölésére használják.

Az áruk különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője lényegében az adott földrajzi környezet, az arra jellemző természeti és emberi tényezők következménye.

Miért fontos a földrajzi árujelző védelme?

  • mert a termék eredetéről ad felvilágosítást, ami orientáló hatású a fogyasztók számára (Győri keksz)
  • ha egy már értékes hírnevet szerzett termék nincs védve, akkor az mások által is feltüntethető
  • jogtalan használatuk megtéveszti a fogyasztót
  • a jó hírnév károsodik
  • a termék veszít piacképességéből, elmarad a haszon

Mitől különbözik a fogyasztó a tudatos fogyasztótól?

Az EU irányelv értelmében a fogyasztó az áru és szolgáltatás vevője, közvetlen vagy közvetett használója, valamennyi személy, akik az árut bármilyen jogcímen használják. Közülük kerül ki a tudatos fogyasztó, aki tisztában van jogaival és kötelezettségein túlmenően a vásárlói döntése hatásával. Számára nem csak a termék vagy szolgáltatás ára dominál, hanem fontos szempont a minőség, az összetevők, a megbízhatóság is, így az általa megismert márka jellegzetességét felismeri.

Tudatos fogyasztó, a védjegy és a fogyasztóvédelem

A Védjegytörvény egyértelmű célja a fogyasztók védelme, tájékoztatásuk elősegítése, a megtévesztés megakadályozása.

Ennek értelmében egy megjelölés oltalmat sem kaphat, ha az áru vagy a szolgáltatás fajtája, minősége, földrajzi származása, egyéb tulajdonsága tekintetében alkalmas a fogyasztók megtévesztésére.

Megtévesztésre alkalmas

  • fajta (tiszta gyapjú helyett műszálas anyag – ásványvíz helyett szódavíz)
  • minőség (házilagos előállítású vagy környezetbarát, és ez nem igaz)
  • földrajzi származás (Las Vegas, Manhattan – amerikai származás a görög és osztrák terméken, a Cognac elnevezés magyar terméken)
  • összetéveszthetőség egy korábbi védjeggyel, a gondolati képzettársítás is elegendő

Szellemi tulajdon-, a védjegy jog megsértése a gyakorlatban

Az EU-ban felértékelődött a szellemi tulajdonjog védelme, ezért kiemelten kezelik a védjegyekkel való visszaélést. Hazánkban is fellépnek a márkahamisítók ellen. A hamisított termékek listája szinte végtelen, mértéktartó becslések szerint is több milliárd forintra tehető éves forgalmuk.

Törvényi felhatalmazás alapján a VPOP feladata a felderítés, a piacok, kereskedelmi egységek, akciók fokozott ellenőrzése, a védjegyekre vonatkozó szabályok betartatása a hazai termelők, a hazai piac, a fogyasztók védelme céljából. A hamisítók elleni hathatósabb, koordináltabb fellépés érdekében megalakult a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) aminek kiemelt célja a hamisítás elleni hatékony fellépés, a jogvédő, rendvédő és jogalkotó szervezetek összefogásával.

A védjegyek hamísítására számos példát sorakoztatott fel, köztük bemutatta a TRAUBI ügyet, a Gyermely – Korona tészta csomagolásának megtévesztő egyezőségét, a FOX bőröv, a Kit-Kat és a King Tat, a Nestlé, DERRICK – D'erik, a Minnie – Mickey ügyet, a Snoopy és a Spiderman pólók, a Walt Disney és más rajzfilm figurák ügyeit, valamint az öko- gazdaság élelmiszertermékei megjelölésének hamisítását.

VÉDD MAGAD

Török Antal szabadalmi ügyvivő, védjegyoltalmi szakértő a miértre is felsorakoztatott érveket köztük, hogy a nem tudatos fogyasztóknak a vásárlás bosszúságot, kárt okoz, míg védelem hiányában a vállalkozások számára elmarad, vagy csökken a haszon.

A bosszúságok, üzleti károk elkerülése érdekében fogyasztói tudatossággal, vállalkozásként a termék nevének, arculatának, a csomagolás megtervezését követő azonnali bejelentésével léphetünk fel.

Ebben a tevékenységben az érintett piaci szereplők, fogyasztók, a fogyasztóvédelem állami-, önkormányzati hatóságai, valamint a civil- és szakmai szervezetek a Magyar Szabadalmi Hivatal megyei ügyfélszolgálataitól, az egyes területi Kereskedelmi Kamaráknál működő információs pontok iparjogvédelmi szakembereitől térítésmentesen kaphatnak segítséget.

Az oktatás jelentősége

A Nemzeti Alap Tanterv a meglévő tantárgyakba épített fogyasztóvédelmi oktatással a tudatos, kritikus fogyasztói kultúra és magatartás kialakítását, fejlesztést célozta.

Véleménye szerint az iparjogvédelem fogalmát, annak egyes elemeit az egyes korosztályokhoz igazítva, már az általános iskolák felsőstagozataiban – akár játékosan -, de érthetően tanítani kellene, ugyanis a jövő vásárlóinak, a leendő ügyvezetőknek mindenképpen ismerniük kell, hogy az általuk vagy munkatársaik által kialakított termékek, szolgáltatások védelme milyen jelentőséggel bír a saját vagy vállalkozásuk számára, és a gazdaság fejlődésére.

A teljességre törekvő, sok területet bemutató előadásból – a felsorakoztatott példákon keresztül – jól látható volt, hogy a védjegyoltalom, és az általa biztosított kizárólagos jog megszerzése nagyon fontos, mert kihat az egyén, a vállalkozás és az export révén a gazdaság egészére.

A helyszínen megválaszolt kérdéseken túl Török Antal vállalta, hogy térítésmentes tanácsadással áll rendelkezésre az olvasók, érdeklődő újságírók, szerkesztők, valamint a fogyasztóvédelmi civil szervezetek képviselői, a Társadalmi Unió tanácsadói számára. (Tel: 96/413-688, e-mail: iparjog@fmmc.hu és az iparjog@gymskik.hu)    

A témához kapcsolódó weboldal: Magyar Szabadalmi Hivatal, ahol többek között a PIPACS – Magyar Iparjogvédelmi adatbázis, e-lajstrom, közlöny, szemle és számos hasznos információ található. www.mszh.hu

Az együttműködés és a szakmai kerek-asztal sorozat jövőre is folytatódik, hiszen a fogyasztók tájékoztatására, az információszolgáltatásra, az oktatás és a média szerepére a jövőben még nagyobb hangsúlyt kell helyezni. 

Ezt a célt szolgálja a Társadalmi Unió fogyasztóvédelmi intézményeivel közös szervezésben, két éve indított rendezvénysorozatunk is, mivel a média tudatformáló és ismeretterjesztő lehetősége folytán komoly eszköz van az újságírók kezében, ezért első kézből, és megfelelő időben történő tájékoztatásuk fontos, a fogyasztók hiteles felvilágosítását szolgálja. 

A program összefoglalója megjelenik a decemberi „A Kontroll" fogyasztóvédelmi újságban és a Civilkomp honlapon is.

Vajda Márta

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük