Advent első vasárnapjával november 30-án megkezdődik az új egyházi év. A katolikus templomokban és családi otthonokban egyaránt elhelyezik az adventi koszorút, és a karácsonyt megelőző négy vasárnap, vagy már előző este, mindig eggyel több gyertyát gyújtanak. A gyertyagyújtást közös énekkel, szentírási szakaszok felolvasásával és közös imádsággal végzik.

Advent első vasárnapjával november 30-án megkezdődik az új egyházi év. A katolikus templomokban és családi otthonokban egyaránt elhelyezik az adventi koszorút, és a karácsonyt megelőző négy vasárnap, vagy már előző este, mindig eggyel több gyertyát gyújtanak. A gyertyagyújtást közös énekkel, szentírási szakaszok felolvasásával és közös imádsággal végzik.

 

  A katolikus templomokban ebben az időszakban nem díszítik virággal az oltárt, az orgona csak az énekek kíséretére szorítkozik, a miséző pap viola színű miseruhát használ (a harmadik, az ún. gaudete – vagy örvendező – vasárnapon lehetséges a rózsaszín). Az advent eredete a 4. századig nyúlik vissza. Régi szokás templomainkban, hogy az adventi hétköznapokon hajnali, úgynevezett roráte misét mondanak.

Az adventben a keresztény ember Krisztus születésének ünnepére készül, de egyben Krisztus világvégi eljövetelére is. A népi jámborság megnyilvánulásai az adventi koszorú mellett a karácsony előtti betlehemezés és a keresztény családok közös Szent Család-járása. Amíg a betlehemezés a karácsony eseményeit mondja el, addig a Szent Család-járás inkább a felkészülés ájtatossága a családi otthonokban.

Ebben az időben sokszor felhangzik a csodálatos gregorián himnusz: Rorate, coeli desuper, et nubes pluant justum – Harmatozzatok, egek onnan felülről, és a felhők hozzák az Igazat.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük