A repülőjegy-vásárlóknak joguk van tudni, pontosan mennyibe is kerül a jegyük. A meghirdetett viteldíjaknak a jövőben tartalmazniuk kell az összes adót és díjat is, miután az EP szerdán második olvasatban is megszavazta az erről szóló uniós rendeletet. 

 

A repülőjegy-vásárlóknak joguk van tudni, pontosan mennyibe is kerül a jegyük. A meghirdetett viteldíjaknak a jövőben tartalmazniuk kell az összes adót és díjat is, miután az EP szerdán második olvasatban is megszavazta az erről szóló uniós rendeletet. 

Repülőjegy egy forintért? Aha.

Az ehhez hasonló, félrevezető hirdetéseknek vetne véget az Európai Parlament. A képviselők július 9-én, Strasbourgban Arūnas Degutis (liberális, litván) jelentésének elfogadásával jóváhagyták az erről szóló, a tagállamokkal már egyeztetett jogszabály-tervezetet.

A jövőben eszerint „az utazóközönséget közvetlenül célzó" információban feltüntetett repülőjegyáraknak az alap-viteldíjon túl tartalmazniuk kell minden adót, el nem kerülhető díjat, pótdíjat, költséget, amely ismert a megjelenés idején. A szöveg külön kiemeli, hogy az információk átláthatóságának követelménye az internetre is vonatkozik.

A választható szolgáltatásokat világosan, átláthatóan, félre nem érthetően kell bemutatni a foglalási folyamat elején. Ezeket az opciókat – ha akarja – a vásárlónak kifejezetten meg kell jelölnie, nem lehet tehát automatikusnak venni a választást.

A reptéri, illetve fedélzeti biztonsághoz kapcsolódó költségeket – ha vannak ilyenek – külön fel kell majd tüntetni a jegyen, vagy más módon jelezni kell az utasnak.

Az új rendelet várhatóan az év végén, vagy a jövő év elején lép hatályba.

Sajtóközlemény az első olvasatról

Jelentéstevő: Arūnas Degutis (ALDE, LV)

Jelentés: (A6- /2008) – a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályok (átdolgozott változat)

Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, második olvasat

Vita: 2008. július 8., kedd

Jogalkotási figyelő

Arūnas Degutis

Támogatja a gázpiaci liberalizációt az EP

A gáztermelési és -szállítási tevékenység teljes tulajdonosi szétválasztása mellett a független szállításirendszer-üzemeltető modellt is elfogadhatónak tartaná az EP. A képviselők számos, a független üzemeltetést biztosító, valamint fogyasztóvédelmi intézkedést fűztek a jogszabályhoz.

Az Európai Bizottság eredeti javaslata két lehetőséget adott volna a tagállamoknak: vagy a termelési és szolgáltatási, illetve a hálózatüzemeltetési tevékenység teljes tulajdonosi szétválasztása, vagy az integrált vállalatok fenntartása úgy, hogy a szállító hálózatot átadják egy független rendszerirányítónak (independent system operator – ISO).

Az uniós miniszterek június 6-ai tanácsi ülésén egy újabb lehetőségként a független szállításirendszer-üzemeltető modellt (independent transmission operator – ITO) határozták meg. Ez utóbbi szerint a cégek megtarthatnák tulajdonukban a vezetékeket, de biztosítani kellene, hogy ezek a gyakorlatban függetlenül működnek.

Az EP-képviselők a július 9-ei, strasbourgi szavazáson elfogadták Romano La Russa (UEN, olasz) és Atanasz Paparizov (szocialista, bolgár) jelentését. Ezek szerint az Európai Parlament elvetette az ISO-t de támogatta az ITO-modellt. (Júniusban a képviselők az árampiaci liberalizációnál a teljes tulajdonosi szétválasztás kizárólagosságára voksoltak.)

Az EP az ITO-t is kiegészítette azonban bizonyos biztosítékokkal. Így:

  • független vagyonkezelőt neveznek ki, amely „kizárólag a vertikálisan integrált vállalkozás jogos érdekében jár el a szállításirendszer-üzemeltető eszközei értékének megóvásában, és egyúttal megőrzi a szállításirendszer-üzemeltető vertikálisan integrált vállalkozástól való függetlenségét".
  • felügyeleti szervet kell létrehozni, vállalkozás, a harmadik személy részvényesek és a a szállításirendszer-üzemeltető képviselői, a vagyonkezelő és egyéb érdekelt felek képviselőiből. A vagyonkezelő bizonyos esetekben megvétózhatja a felügyeleti szerv döntéseit.
  • megfelelőségi programot hoznak létre és hajtanak végre, amely intézkedéseket határoz meg a megkülönböztető magatartás kizárása érdekében
  • a felügyeleti szerv a megfelelésért felelős tisztviselőt jelöl ki

Felülvizsgálat

Az irányelv hatályba lépését követő 5 éven belül az új energiaipari szabályozó ügynökségnek jelentést kell tennie arról, hogy ezek a követelmények képesek voltak-e biztosítani a szállításirendszer-üzemeltetők függetlenségét. Ha nem ez a helyzet, a Bizottságnak javaslatokkal kell előállnia. A Bizottságnak azt is meg kell vizsgálnia, megvalósítható-e egy egységes európai szállításirendszer-üzemeltető rendszer.

Fogyasztóvédelem

A képviselők számos fogyasztóvédelmi rendelkezéssel is kiegészítették a szöveget.

Eszerint a fogyasztónak joga lesz külön díj nélkül felmondania a gázszolgáltatóval kötött szerződést; kompenzációt kaphat, ha a szolgáltatás minősége nem megfelelő (pl. késedelmes vagy pontatlan számlák); legalább negyedévente tájékoztatni kell áramfogyasztásáról és annak díjáról; két héten belül szolgáltatót válthat; tájékoztatni kell jogairól; az irányelv hatályba lépését követő tíz éven belül pedig hozzáférést kell biztosítani számára az „intelligens fogyasztásmérőkhöz".

A képviselők felszólítják a tagállamokat, jelentősen csökkentsék az „energia-szegénységben" élők, vagyis az olyanok számát, akik anyagi okokból nem tudják megfelelően felfűteni az otthonukat.

Nemzeti szabályozó hatóságok

A jogszabály rendelkezik a nemzeti szabályozó hatóságok jogköreiről is. Így ezek felelnek többek között az energiahatékonyság biztosításáért, a megújuló energiák integrálásáért, a piacra újonnan belépőknek a hálózathoz való hozzáféréséért, a szállításirendszer-üzemeltetők éves beruházási terveinek elfogadásáért és a hálózati hozzáférési díjak megállapításáért.

A szabályozó hatóságok „eredményes, célszerű és elrettentő szankciókat szabhatnak ki azokra a földgázipari vállalkozásokra, amelyek nem teljesítik az ezen irányelv szerinti kötelezettségeiket". A szállításirendszer-üzemeltetőre, illetve a vertikálisan integrált vállalkozásra a szállításirendszer-üzemeltető éves forgalmának legfeljebb 10 százalékáig pénzbüntetést róhatnak ki.

Regionális együttműködés

Az EP a kapacitások megfelelő elosztása és a hálózat biztonságának fokozása érdekében támogatná, hogy a szállításirányítóknak regionális szintű, több tagállamot lefedő integrált rendszereket kelljen létrehozniuk.

Jelentéstevő: Atanas Paparizov (PES, BG)

Jelentés (A6-0253/2008) – A földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételei

Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről szóló 1775/2005/EK rendelet módosításáról

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, első olvasat

Vita: 2008. július 8., kedd

Jogalkotási figyelő

Atanas Paparizov

Jelentéstevő: Romano Maria La Russa (UEN, IT)

Jelentés (A6-0257/2008) – A földgáz belső piaca

Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács irányelve a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2003/55/EK irányelv módosításáról

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság 

Közös vita vége

Eljárás: együttdöntés, első olvasat

Vita: 2008. július 8., kedd

Jogalkotási figyelő

Romano Maria La Russa

EP-reform: több képviselő kell a frakcióalapításhoz

A parlament szerdán elfogadta azt a javaslatot, amely szerint a 2009. júniusi európai választások után az EP-frakciók létrehozásához legalább 25, legalább 7 tagországból való képviselő kell majd. Most 20 és 6 a két kulcsszám.

Jelenleg az EP-ben a frakcióalakítást legalább 20 fő kezdeményezheti, úgy, hogy legalább a tagállamok ötödét képviseljék. (Vagyis a 27 tagállamot figyelembe véve legalább 6 országból kell verbuválni a frakciótagokat.)

A parlament Strasbourgban 481 igen, 203 nem, 26 tartózkodó vokssal fogadta el Richard Corbett (szocialista, brit) jelentését, amely 25 képviselőre, és a tagállamok legalább negyedére (vagyis jelenleg 7 országra) emeli a küszöböt.

Egy elfogadott módosítás értelmében a küszöb alá csúszó frakciók – az EP elnöke és a frakcióvezetők értekezletének egyetértésével – folytathatják működésüket, feltéve, hogy a csoport továbbra is képviseli a tagállamok egyötödét, és a frakciót legalább egy éve létrehozták.

Eljárási reformok

Az EP plenáris üléseinek munkájával és a saját kezdeményezésű jelentésekkel kapcsolatos parlamenti reformmal foglalkozó munkacsoport javaslatairól készített másik Corbett-jelentést még kedden, 516-143-36 arányban szavazták meg a képviselők.

A szöveg rendelkezik többek között a Tanácsnak vagy a Bizottságnak címzett, írásbeli kérdésekkel kapcsolatos eljárásokról, valamint a saját kezdeményezésű jelentésekkel kapcsolatos eljárások módosításáról.

Szájer: magasabb küszöb, erősebb parlament

A vitában az Európai Néppárt vezérszónokaként szólalt fel Szájer József. A képviselő szólt arról, hogy támogatja a frakcióalakításhoz szükséges minimális képviselői létszám felemelését, az ugyanis szerinte „erősebb parlamenthez vezet". A politikus hozzátette: a minimumlétszámot helyesebb lenne százalékos arányként meghatározni.

Szájer a saját kezdeményezésű jelentésekkel kapcsolatban megemlítette, hogy az EP a plenáris ülésen eltöltött vitaidőnek mindössze 17,4 százalékát tölti jogalkotással. Az egyéb tevékenységek, például a saját kezdeményezésű jelentések „hatása lényegesen kisebb annál, mint amit a jogalkotással el tudunk érni" – vélte a képviselő.

„Amikor jogot alkotunk, akkor 500 millió ember számára már a következő években az életükre közvetlen hatással lévő változásokat hozunk létre, míg a saját kezdeményezésű jelentéseknél ez az áttétel jóval hosszabb, jóval kisebb, ennek következtében ennek a parlamentnek jóval többet kell foglalkoznia a jogalkotással és ez a jelentés ezt teszi lehetővé" – mondta Szájer József.

Jelentéstevő: Richard Corbett (PES, UK)

Jelentés (A6-0197/2008) – A Parlament eljárási szabályzatának módosítása a parlamenti reformmal foglalkozó munkacsoport a plenáris ülés munkájára vonatkozó javaslatai fényében

Alkotmányügyi Bizottság 

Eljárás:

Vita: 2008. július 7., hétfő

Jogalkotási figyelő

Richard Corbett

Jelentéstevő: Richard Corbett (PES, UK)

Jelentés (A6-0206/2008) a Parlament eljárási szabályzatának a képviselőcsoportok megalakításáról szóló 29. cikke módosításáról

Alkotmányügyi Bizottság

Eljárás: az EP eljárási szabályzata

Vita: 2008. július 7., hétfő – Strassbourg

Jogalkotási figyelő

Richard Corbett

Aláírták a Galileo-rendeletet Strasbourgban

Az Európai Parlamentben, július 9-én írta alá az EP elnöke és a Tanács képviselője az európai műholdas navigációs rendszer, a Galileo létrehozásáról szóló uniós jogszabályt. A teljes programra 2013-ig 3,4 milliárd euró jut az EU költségvetéséből. A rendelet EP-s témafelelőse Barsiné Pataky Etelka.

Az Európai Parlament 2008. április 23-án, 607 igen, 36 nem, 8 tartózkodó szavazattal fogadta el Barsiné Pataky Etelka (néppárti) jelentését az európai műholdas rádiónavigációs programokról.

Az erről szóló jogszabályt július 9-én Strasbourgban, ünnepélyes körülmények között írta alá Hans-Gert Pöttering EP-elnök, a Tanács részéről pedig Jean-Pierre Jouyet, francia Európa-ügyi miniszter. Az Európai Bizottságot a ceremónián Benita Ferrero-Waldner biztos képviselte. A házelnök a jogszabály elkészítéséért rövid beszédben mondott köszönetet többek között a szlovén elnökségnek és a jelen lévő Barsiné Pataly Etelkának.

Az európai globális navigációs műholdrendszer (GNSS) két programból áll: az Egnos-ból és a Galileóból. Az Egnos (European Geostationary Navigation Overlay Service) egy regionális rendszer, amely a GPS-jeleket használja újra és további jelekkel javítja a műholdas navigáció teljesítményét. A Galileo pedig 30 műhold és az ehhez kapcsolódó földi irányító infrastruktúra összessége. A polgári célokra tervezett, és anyagi haszonnal is kecsegtető projekt a tervek szerint alternatívát jelenthet az amerikai GPS-nek és az orosz Glonass-nak is.

A Galileo fejlesztési szakasza során építik meg és lövik fel az első műholdakat, és ekkor hozzák létre az első földi infrastruktúrákat is. Az összes űrbeli és földi infrastruktúra a kiépítési szakaszban készül el. Ez a fázis 2013-ra érhet véget. Ez után következhet a hasznosítási szakasz. A teljes programra 2013-ig 3,4 milliárd eurót szán az EU.

Korábbi sajtóanyagok:

Elfogadták Barsiné Pataky Etelka jelentését a Galileo-programról

Barsiné Pataky Etelka: Magyarország számára a jövőt a magas szintű technológiai fejlesztések jelentik

Vasúti járművek engedélyezése – második olvasatban az EP-ben

Áldását adta az EP a Tanáccsal előzetesen egyeztetett javaslatra, amely értelmében az EU valamely tagállamában engedélyezett vasúti gördülőállományt minden más tagállamban is el kell fogadni.

Az EP két jogszabályról szavazott szerdán. Az egyik a vasutak biztonságáról szóló irányelv, a másik az Európai Vasúti Ügynökség létrehozásáról szóló rendelet módosítása. Mindkettő parlamenti témafelelőse Paolo Costa (liberális, olasz). A képviselők mindkét jelentésnél nagy többséggel támogatták a Tanáccsal egyeztetett javaslatot.

A jelenlegi szabályok szerint az egyik országban engedélyezett vasúti járművek nem feltétlenül működhetnek egy másik tagállamban is. A nemzetközi forgalomban pedig minden egyes érintett országban engedélyeztetni kell a szerelvényeket.

Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy vezessék be a kölcsönös elismerés elvét. Eszerint az egyik országban elfogadott vasúti járművet a másikban is engedélyezni kell. A tagállami hatóságok ugyanakkor bizonyos esetekben (helyi rendszerspecifikációk) kiegészítő nemzeti biztonsági szabályokat alkalmazhatnak. Hogy ezzel a tagállamok ne élhessenek vissza, a jogszabály pontosan definiálja, mik számítanak nemzeti biztonsági szabályoknak.

Az EP-képviselők javaslatára kötelező lesz igazolást készíteni a vonatok karbantartásáról. (A Tanács és a Bizottság az önkéntesség mellett kardoskodott.) A tehervagonokra az irányelv hatályba lépését követő kettő, a többi járműnél tíz éven belül kell alkalmazni ezt az előírást.

A jogszabály hatálya alól az EP kérésére kivették a muzeális, illetve turistavonatokat.

Az új előírásoknak megfelelően módosítják az Európai Vasúti Ügynökség hatásköreit is.

Közös vita – Közösségi vasutak

Jelentéstevő: Paolo Costa (ALDE, IT)

Paolo Costa

Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, második olvasat

Vita: 2008. július 8., kedd

Jelentés (A6-0223/2008) – A közösségi vasutak biztonságáról szóló 2004/49/EK irányelv módosítása

Jogalkotási figyelő

Jelentés (A6-0210/2008) – Az Európai Vasúti Ügynökség létrehozásáról szóló 881/2004/EK rendelet módosítása

Jogalkotási figyelő

EP: kiváló munkát végzett az Európai Központi Bank

Megerősödött a hitelválságban az Európai Központi Bank – vélik a képviselők, akik szerint az euró befolyása a világban immár a dolláréval vetekszik. Az EP az állami befektetési alapokról is vitázott.

Az Európai Központi Bank (EKB) 2007-es éves jelentését véleményezte az EP az Olle Schmidt (liberális, svéd) által készített jelentésben. Ezt a képviselők szerdán, 501-83-78 arányban fogadták el. A parlamenti vitában felszólal Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke is.

A képviselők elismerik az EKB kiváló munkáját a másodlagos jelzálogpiaci válság által kiváltott pénzügyi zavarok kezelésében. Ez a jelentés szerint megerősítette a jegybankot, hitele és nemzetközi elismertsége javult.

A szövegben az áll, hogy „az euróövezeten belüli aszimmetrikus gazdasági fejlődés kockázata a kibővített tagsággal megnövekedhet, ahogy a taggazdaságok mérete és fejlettsége közötti különbségek növekednek". Az EP ezért „felhívást intéz valamennyi, az euróövezetben részt vevő és az azon kívül maradó tagállamhoz, valamint a jelentkező tagállamokhoz, hogy vegyék figyelembe ezeket a kihívásokat, teljes mértékben tartsák tiszteletben a stabilitási és növekedés paktum kritériumait, és teljesítsék a maastrichti kritériumokat".

A képviselők szerint „a növekedési kilátások közelmúltbéli korrekcióját figyelembe véve az esetleges kamatemeléseket óvatosan, a gazdasági növekedés veszélyeztetése nélkül kell végrehajtani".

Szinte dollár

A jelentés szerint az euró olyan globális valutává vált, amelynek befolyása szinte megegyezik az amerikai dolláréval.

A képviselők úgy vélik, „a nemzetközi fórumokon a gazdasági és pénzügyek tekintetében az Európai Unió képviselete csak gyengén tükrözi az euróövezet valós gazdasági súlyát, és ez a nemzetközi pénzügyek növekvő befolyását illetően akadálynak tekinthető". Az EP konkrét lépéseket sürget annak érdekében, hogy az euróövezet a nemzetközi pénzintézetekben egységesen képviseltesse magát.

EP-vita az állami befektetési alapokról

Az EP „az EU válasza az állami befektetési alapok jelentette kihívásra" címmel tartott vitát kedden. Ebben felszólalt Becsey Zsolt (néppárti). A képviselő szerint főleg az új tagállamok tőkeszegények, állami szektoruk kiszolgáltatott, és a nagyon szerencsétlen múlt „imperialisztikus visszajövetele" fenyegeti őket.

Becsey szerint „a szuverén állami alapok igenis sokszor imperialisztikus célokat is szolgáltak, és nemcsak a középtávú befektetésben, hanem a világ erőforrásaiban is, lásd Kína afrikai bevásárlásai". A képviselő úgy vélte, ezért nem biztos, hogy egy nemzetközi egyeztetés elegendő. Becsey hozzátette: végig kellene gondolni, hogy az egyes tagállamok tehetnek-e olyan nemzetbiztonsági intézkedéseket, amelyek a stratégiai ágazatokban történő külföldi, „haramiacélú" befektetéseket megakadályoznák.

Jelentéstevő: Olle Schmidt (ALDE, SE)

Jelentés (A6-0241/2008) – Az EKB 2007. évi jelentése

Gazdasági és Monetáris Bizottság

Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke részt vesz a vitán

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2008. július 9., szerda

Eljárás: saját kezdeményezés

Jogalkotási figyelő

Olle Schmidt

EP-jelentés a városi közlekedésről

Az Európai Parlament jelentése szerint csökkenteni kell a gépkocsihasználatot, és ösztönözni az intelligens közlekedési rendszerek használatát. A képviselők uniós szinten hangolnák össze a közlekedés biztonságosabbá és környezetbarátabbá tétele érdekében tett intézkedéseket.

Az EP szerdán 558-100-33 arányban fogadta el „A városi mobilitás új kultúrája felé" című bizottsági zöld könyvre reagáló jelentését.

A képviselők szerint ésszerűsíteni kell a személygépkocsik használatát, és elő kell segíteni a környezetbarátabb közlekedési módokra történő átállást.

A parlament a városi mobilitásról szóló integrált európai összkoncepció kidolgozását szeretné. Ehhez igazodhatnának „a nemzeti, regionális és helyi szereplők (önkormányzatok, polgárok, a gazdasági élet szereplői és az ipar képviselői)".

A képviselők emellett többek között jegyzékbe foglalnák és egyszerűsítenék a városi mobilitást közvetlenül vagy közvetetten érintő, jelenleg érvényes közösségi szabályokat.

Az EP szabványosítaná vagy harmonizálná a következőket:

  • zöld zónák és útdíjak kialakítása és működtetése
  • a különböző személy- és áruszállítási módok interoperabilitásának technikai és szervezési követelményei
  • a fogyatékkal élők, az idősek, a kisgyermekesek és a kevésbé jómódúak mobilitása
  • a közlekedésbiztonság javítása a közösségi és a nemzeti szabályozás alapján
  • az uniós szintű alkalmazásokra érvényes intelligens közlekedési rendszerek (ITS) hozzáférhetősége és interoperabilitása

Az Európai Parlament szerint „az EU-nak szerepet kell játszania az intelligens közlekedési rendszerek fejlesztésében és előmozdításában, valamint az innovatív technológiák finanszírozásában, mivel azok nagy mértékben hozzájárulhatnak többek között a közlekedésbiztonság, a forgalomáramlás, valamint a logisztikai hatékonyság növeléséhez".

Jelentéstevő: Reinhard Rack (EPP-ED, AT)

Jelentés: A6-0252/2008 „A városi mobilitás új kultúrája felé" című témáról

Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság

Eljárás: saját kezdeményezés

Szavazás: 2007., július 8., kedd

Jogalkotási figyelő

Reinhard Rack

Perger István/ Eu Parlament Sajtószolgálat

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük