2024.március.28. csütörtök.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Véres történet nyelvrokonainkról, a hantikról

4 perc olvasás
<!--[if gte mso 9]><xml> Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 </xml><![endif]--> <p><span class="inline inline-left"><a href="/node/107888"><img class="image image-preview" src="/files/images/hanti-.preview.jpg" border="0" width="494" height="609" /></a></span>Az Uránia Nemzeti Filmszínház Transzszibéria Expressz című vetítéssorozatában december 14-én, legközelebbi nyelvrokonaink, a hantik történetéből elevenítenek fel egy-egy kevéssé ismert, ám annál megrázóbb epizódot az 1930-as évekből. Mese a hantikról címmel mutatja be Oleg Feszenko filmjét, valamint Alekszej Fedorcsenko A forradalom angyalai című alkotását az Uránia Nemzeti Filmszínház a Transzszibériai Expressz sorozatban. Az este vendége Nagy Katalin műfordító.</p> <p> 

hanti .previewAz Uránia Nemzeti Filmszínház Transzszibéria Expressz című vetítéssorozatában december 14-én, legközelebbi nyelvrokonaink, a hantik történetéből elevenítenek fel egy-egy kevéssé ismert, ám annál megrázóbb epizódot az 1930-as évekből. Mese a hantikról címmel mutatja be Oleg Feszenko filmjét, valamint Alekszej Fedorcsenko A forradalom angyalai című alkotását az Uránia Nemzeti Filmszínház a Transzszibériai Expressz sorozatban. Az este vendége Nagy Katalin műfordító.

 

hanti .previewAz Uránia Nemzeti Filmszínház Transzszibéria Expressz című vetítéssorozatában december 14-én, legközelebbi nyelvrokonaink, a hantik történetéből elevenítenek fel egy-egy kevéssé ismert, ám annál megrázóbb epizódot az 1930-as évekből. Mese a hantikról címmel mutatja be Oleg Feszenko filmjét, valamint Alekszej Fedorcsenko A forradalom angyalai című alkotását az Uránia Nemzeti Filmszínház a Transzszibériai Expressz sorozatban. Az este vendége Nagy Katalin műfordító.

 

A 18.30-kor kezdődő Mese a hantikról, Jeremej Ajpin hanti író Szűzanya a véres havon című regénye alapján készült. A könyv 2002-ben jelent meg, s a következő évben már magyarul is kiadták Nagy Katalin tolmácsolásában. Ajpint Nobel-díjra is jelölték 2005-ben, éppen a magyar fordító kezdeményezésére (miután a művet franciára, angolra és németre szintén átültették).

A hantikról (vagy régebbi nevükön osztjákokról) mindenki tudja, hogy a manysik mellett legközelebbi nyelvrokonaink. Történelmükből azonban Magyarországon nagyon keveset ismerünk. A filmbemutató most alkalmat ad arra, hogy képet kapjunk történetük egyik legtragikusabb eseményéről, az 1933-as kazimi felkelésről.

Ajpin regénye és a belőle készült film ugyanis ennek a vérbe fojtott felkelésnek történetét meséli el egy anya sorsán keresztül, akinek a férjét és egy kivétellel a gyerekeit is elpusztították. A felkelést az váltotta ki, írja Ajpin a regény prológusában, hogy a vörösök meggyalázták a szentnél is szentebb helyet, az Isten-tava közepén lévő szigetet a Kazim felső folyásánál, ahova idegen addig nem tette be a lábát. A lázadásnak persze más előzményei is voltak, például a bezártsághoz nem szokott hanti gyermekek gyakori halála az internátusokban, ahová bekényszerítették őket. Mindez arra ösztönözte a hantikat, hogy fegyvert fogjanak a hatalom ellen, de küzdelmük teljesen reménytelen volt. A legyőzötteken pedig szörnyű bosszút álltak: a férfiakat nyers vörösfenyő bunkókkal agyonverték, míg a nőket és a gyerekeket megfosztva szúró és vágóeszközeiktől, gyakorlatilag éhenhalásra ítélték. Részben ez is oka annak, hogy a hantik lélekszáma a 2002-es népszámláláskor mindössze 26694 fő volt, de közülük ma már igen kevesen beszélik őseik nyelvét.

A film a tragikus eseményeket a regénytől eltérő felfogásban dolgozza fel, de alkalmat ad arra, hogy megismerjük a történteket.

 

Ugyanebben a korszakban játszódik az este 20.30-kor kezdődő másik bemutatója, az orosz film hagyományihoz hűebb A forradalom angyalai. Ez azt a különös küldetést idézi meg, amikor a szovjet hatalom művészeket küldött a hantik közé, hogy segítsenek a sámánhívő, vadászó-rénszarvastenyésztő néppel elfogadtatni a kommunizmus jelképeit és eszméit. Ami részben sikerült is. Még ma sem ritka, hogy az őslakosok sátraiban, a bálványokkal egy térben ugyanúgy megférnek a pravoszláv ikonok, mint egy-egy Lenin-kép. A filmben egy zeneszerző, egy szobrász, egy színházrendező, egy konstruktivista építész és egy filmrendező indul az Ob-vidéki tajgába. A csapat vezetője a beszédes nevű Polina Forradalom. A Moszkvában is díjazott alkotást Alekszej Fedorcsenko, az Uránia sorozatéban január 25-én bemutatásra kerülő A marik mennyei asszonyai rendezője jegyzi.

 

A 18.30-kor kezdődő Mese a hantikról cím film előtt Forgács Iván filmtörténész beszélget Nagy Katalinnal a film alapjául szolgáló Szűzanya a véres havon című regény fordítójával.

A kötet az esemény idején  a helyszínen korlátozott számban megvásárolható a Magyar Napló kiadó jóvoltából.

 

http://www.urania-nf.hu

 

Lantai József

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.