VISEGRÁDI ORSZÁGOK KÉPZŐMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁSA NYÍLIK MEG BRÜSSZELBEN

A Visegrádi Négyek országainak kortárs képzőművészeti alkotásaiból nyit kiállítást V4 Látkép/A View from V4 címmel a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK Nonprofit Kft.) 2018. február 20-án, Brüsszelben, az ottani EU Állandó Képviselettel együttműködésben a 2017-2018. évi V4 Magyar Elnökség keretében.  Az egyedülálló tárlaton a magyar, a szlovák, a cseh és a lengyel műalkotások együtt, nem pedig országokra bontva mutatják fel a közös visegrádi szellemiséget. A kiállítás 2018. március 19-ig tekinthető meg.

Helyszín: Art Thema Gallery (Rue de la Madeleine 51.)

Az elmúlt évtizedekben kisebb-nagyobb próbálkozások történtek ugyan a négy ország kortárs képzőművészeti alkotásainak együttes bemutatására, amire azonban most vállalkozik a MANK Nonprofit Kft. a KOGART-tal közösen, még nem volt példa. A tárlaton a magyar, cseh, lengyel és szlovák képzőművészetben a közös vagy hasonló képzőművészeti tapasztalat és a nem ritkán csupán látensen létező közös visegrádi szellemiség mutatkozik meg.

„A Visegrádi Együttműködés nem csupán olyan külpolitikai regionális közös út, amelynek hátterében egymással egybevágó geopolitikai érdekek állnak, hanem maga a kelet-közép európai múlt átfogó értelmezése, és ezáltal egyben stratégiai célokkal rendelkező jövőépítés is. Már az 1990-as évek elejének sorsfordító pillanataiban is jól látszott, hogy a cseh, magyar, lengyel és szlovák együttműködés a kölcsönös érdekképviselet mellett egyben kelet-közép-európai értékőrzés is. Mindazé, amit még meg lehetett menteni a 20. századi diktatúrák rendőrcsizmáitól és az azok keltette félelmektől.  Ezt azonban a várva várt nagy kitárulkozásunk után, s térségünk ma már történelminek nevezhető, sikeres átalakulása közepette, egyes globális trendek – éppúgy, mint másutt Európában – veszélyeztetni kezdték” – vallja Dr. Hóvári János, a MANK Nonprofit Kft. főigazgatója.

„Az elmúlt fél évszázad – állapítja meg Fertőszögi Péter, a kiállítás főkurátora – még a korábbinál is nagyobb feladat elé állította a visegrádi országok művészeit, akiknek az 1950-es évektől a legnagyobb kihívást az jelentette, hogyan tudják megőrizni a kommunista hatalom hivatalos művészeti ideológiájával szemben saját egyéni és művészi szabadságukat. Gyakoriak a különféle politikai eseményekre reflektáló, a rendszert burkoltan vagy nyíltan kritizáló alkotások, amelyek mára kordokumentumokká váltak. A századforduló új kihívásaival

összhangban, mint a digitalizáció, a globalizáció vagy az egyén egzisztenciakeresése, a rendszerváltozást követően egyre inkább áttevődik a hangsúly az olyan kérdések boncolgatására, hogy például mi az ember szerepe, és hol van a helye a modern világban, a fogyasztói társadalom igényei mennyire alakítják át a hagyományos értékrendet vagy hol vannak a határok az egyén és a közösség érdekei között. Ezek megválaszolására a kortárs képzőművészet bátran fordul új anyagok és korábban nem ismert technikák felé, miközben a hagyományos matériákat is gyakran keverve, egy-egy alkotáson belül egyidejűleg alkalmazva használja a mű mondanivalójának árnyaltabb kifejezése érdekében.”

A kiállítás főkurátora Fertőszögi Péter. A magyar anyag gondozója Kosinsky Richárd, a szlováké Róber Makar, a csehé Jiřί Machalický, a lengyelé pedig Malgozta Bogdańska. A kiállítás művészettörténeti szakértője Szepes Hédi.

A kiállítás a Miniszterelnökség, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a brüsszeli EU Állandó Képviselet, a KOGART és a MANK Nonprofit Kft. szoros együttműködésében jött létre.

A kiállító magyar művészek: Németh Marcell, Szabó Ábel, Adorján Attila, Kiss Endre, Kondor Attila, Csiszér Zsuzsi, Fehér László, Verebics Ágnes, A. Nagy Gábor, Konok Tamás, Hencze Tamás, Nádler István, Kelemen Zénó, Haraszty István, Bohus Zoltán, Gáspár György.

A kiállító szlovák művészek: Radislav Podoba, Pavol Král’, Kateřina M. Václavková, Rudolf Sikor, Stano Stankóci, Žofia Dubová, Filip Sabol, Stano Bubán, Igor Minárik, Roller Peter, Štefan Osley, Robo Szittay, Katarina Kissoczy, Milan Lukáč.

A kiállító cseh művészek: Adéla Matasová, Maud Kotasová, Jiří Ćernický, Václav Krůček, Margarita Titlová Ylovsky, Magdalena Jetelová, Zsuzsa Lőrincz, Jiří Stanék, Josef Záček, Vladimír Kokolia, Milena Dopitová, Petr Pisařík.

A kiállító lengyel művészek: Erna Rosenstein, Jerzy Nowosielski, Jerzy Ryszard /Jurry / Zieliński, Henryk Stażewski, Ryszard Winiarski, Stefan Gierowski, Włodzimierz Pawlak, Marek Sobczyk, Marcin Maciejowska, Agata Bogacka, Przemyslaw Matecki, Jerzy Jarnuszkiewicz, Grzegorz Klaman, Krysztof M. Bednarski, Monika Zawadski, Halina Chrostowska, Edward Dwurnik, Zbigniew Libera, Goshka Macuga.