A Vitézi Rend jelvényeA Vitézi Rend jelvényeA Vitézi Rendet Horthy Miklós kormányzó alapította 1920-ban. Olyan személyeket avatott a rend tagjává, akik az első világháborúban kitűntek hősiességükkel a magyar nemzet szolgálatában. Ezt a korábban megkapott kitüntetéssel kellett igazolni. Ilyen volt például a Lipót-rend, a Vaskorona-rend és a Nagy Ezüst Vitézségi Érem.

A Vitézi Rend jelvényeA Vitézi Rend jelvényeA Vitézi Rendet Horthy Miklós kormányzó alapította 1920-ban. Olyan személyeket avatott a rend tagjává, akik az első világháborúban kitűntek hősiességükkel a magyar nemzet szolgálatában. Ezt a korábban megkapott kitüntetéssel kellett igazolni. Ilyen volt például a Lipót-rend, a Vaskorona-rend és a Nagy Ezüst Vitézségi Érem.

Később, békeidőben más érdemekért is adományoztak vitézi címet. A rendtagok használhatták a „vitéz" előnevet, amelyet legidősebb fiú gyermekük örökölt. Ennek célja a törvény szerint az utódaikban is jutalmazni és az ország hűségében megtartani a kitüntetettet. A cím birtokosai kitűzhették a rend jelvényét, de általában ezt csak egyenruhára, vagy díszmagyarra tették ki. (A díszmagyar prémmel szegett, kócsagtollas süvegből vagy karimás kalpagból, panyókára vetett, prémmel szegélyezett bársonymentéből, zárt selyemdolmányból, testhez álló, dús zsinórozással díszített  nadrágból, térdig érő sarkantyús csizmából és aranyrojtos fekete selyem nyakkendőből állt. Az öltözéket öv és kard egészítette ki.)

   1921-1944 között 23.800 személyt avattak vitézzé, meghatározott protokoll, fényes külsőségek mellett, általában a budai Várban. A rendtagok vitézi telket, kisebb földbirtokot kaptak. Ez az aktus nem volt teljesen probléma mentes, mert nem állt rendelkezésre annyi vitézi telek, mint amennyien a címet viselték. És az új földbirtokosoknak szembe kellett nézni a földműveléshez szükséges eszközök megvételével is.

   A Révai Lexikon 1926-os kiadása szerint A Vitézi Rend szervezeti szabályzatában egy-egy járásban lakó vitézek alkotják a Vitézi Járási Szakaszt. Ennek élén a Járási Vitézi Hadnagy áll. A megyében a járási parancsnokok felett áll a Vármegyei Vitézi Székhelykapitány, aki a Vármegyei Vitézi Szék feje. A Vitézi Törzsszék a vármegyéket egyesíti magában. Élén a Vitézi Törzskapitány áll. A vitézi törzskapitányokból  és a Magyar Királyi Kormány képviselőiből alakul az Országos Vitézi Szék, amelynek elnöke a vitézi főkapitány, Horthy Miklós kormányzó. A Vitézi Rend Főszékhatósága az egész szervezetet ellenőrző apparátus.

   Az állami, vagy a gazdasági életben vezető szerepet játszó vitézek teljesen érthetően egzisztenciálisan segítették a hozzájuk forduló vitézeket A vitézi cím komoly előnyt jelentett bármilyen államigazgatási ügy elintézésénél, vagy egy állás elnyerése ügyében.

   A második világháború után a cím használatát az 1947. évi IV. törvény betiltotta, a szervezetet megszüntette. Az Alkotmánybíróság 2011. október 25-én visszaállította a cím adományozását és használatát. Természetesen nem jár a címmel vitézi telek (honnan is lehetne előteremteni?) valójában erkölcsi jelentősége van a címet viselők számára.

   A második világháború utáni első vitézzé avatásra 1992. október 26-án, Bicskén került sor. Látványos közéleti szereplésük pedig Horthy Miklós kenderesi újratemetésének (1993. szeptember 4) megszervezéséhez fűződik. A vitézi rend tagjainak kiemelkedő eseménye volt, hogy hagyományteremtő céllal megszervezték 2005. június 25-én Szilvásváradon az I. Országos Vitézi Találkozót. Évente bált rendeznek a  Benczur-házban, a diplomata negyedben, a Hősök tere közelében.

Láng Róbert

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük