W. Shakespeare – P.I. Csajkovszkij: Rómeó és Júlia
9 perc olvasás2013. szeptember 28-án, szombaton bemutató lesz a Miskolci Nemzeti Színház Kamaraszínházában. Kulcsár Noémi viszi színre a tavaly évad végén megalakult Miskolci Balett első bemutatóját, Shakespeare népszerű történetét, a Rómeó és Júliát.
2013. szeptember 28-án, szombaton bemutató lesz a Miskolci Nemzeti Színház Kamaraszínházában. Kulcsár Noémi viszi színre a tavaly évad végén megalakult Miskolci Balett első bemutatóját, Shakespeare népszerű történetét, a Rómeó és Júliát.
2013. tavaszán hosszú évek munkájának gyümölcseként a Győri, a Pécsi és a Szegedi után megalakult az önálló Miskolci Balett is, ezzel pedig egy új intézmény jelent meg a magyarországi táncművészet térképén.
Az önálló miskolci táncművészet története a Miskolci Nemzeti Színházban több mint ötven évvel ezelőtt kezdődött. Az első bemutató Téry Tibor koreográfus-táncművész nevéhez kapcsolódik: 1957. április 18-án három rövidebb produkcióból (A babatündér, A rózsa lelke és a Bolero) álló műsorral örvendeztette meg a miskolci közönséget. A Téry által fémjelzett időszak 1960-ban ért véget, a miskolci tánc következő nagyobb időszaka pedig harminc évvel később érkezett el: Galgóczy Judit főrendezőként 1988-tól különös hangsúlyt fektetett nemcsak a miskolci operajátszásra, hanem az önálló táncelőadások létrehozására is. Szoros munkakapcsolatot alakított ki M. Kecskés Andrással, aki később megrendezte és a címszerepet is eltáncolta A csodálatos mandarin című táncpantomimban, majd A kékszakállú herceg várában is. 1992-ben Hegyi Árpád Jutocsa lett a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója. Tervei szerint megalakult volna hivatalosan is az önálló miskolci balett-tagozat, ez azonban végül nem sikerült. Ellenben született több önálló bemutató is (Diótörő, Coppelia, Carmen). Ebben az időszakban szerződött a színházhoz Majoros István táncos-koreográfus, aki még évekkel később is meghatározta a Miskolcon zajló táncművészeti munkát. Nagy változás állt be a színház táncos életében a 2001/2002-es évadban, amikor Kozma Attila (aki 1983 óta tagja a társulatnak) Novák Péterrel közösen megalapította a Csarnok 21. Táncműhelyt. Két nagyszabású, merész produkcióval is jelentkeztek: előbb 2001-ben a Fekete zaj – melyben egy cigányember meggyilkolásának valós történetét dolgozták fel -, 2003-ban pedig a Mozart-Salieri viszályon alapuló Divertimento mortale keltett pozitív kritikai visszhangot. Amikor 2003-ban Halasi Imre lett az igazgató Miskolcon, felkérte Krámer Györgyöt, a Győri Balett egykori szólótáncosát, koreográfusát, hogy teremtse meg az önálló miskolci tánctagozat létrehozásának művészi feltételeit. Több jelentős előadás is született Krámer vezetése alatt: Hattyúk Tava Mulató, Vasgyári capriccio, Faust/Prospero, Petruska Labor (r. Krámer György), illetve Bála Gála, Negyed, Cipolla (r. Kozma Attila). Az alkotók kitartó munkájának eredményeként 2009-ben hivatalosan is létrejöhetett a Miskolci Nemzeti Színház önálló Tánctagozata. A jeles eseményt a színház díszbemutatóval ünnepelte: a Tánckadenciák című előadás Krámer Exodus és Kozma Yerma rendezéséből állt. A társulat innentől fogva már önálló tagozatként folytatta a munkát. Néhány fontosabb bemutató ebből az időszakból: Rómeók és Júliák, Mesterkurzus (r. Krámer György), Adicto, Carmina Burana (r. Kozma Attila). 2012-ben Kiss Csaba vette át a Miskolci Nemzeti Színház vezetését. A színház teljes apparátusával támogatta a tánctagozat munkáját, új táncosokat vett fel, majd Kozma Attilával közösen 2013-ban megalapították az önálló Miskolci Balettet – ezzel pedig új korszak kezdődött a társulat életében. (forrás: Miskolci Nemzeti Színház, Archívum)
„Különösen boldogok vagyunk, hogy a Balett megalakulása egybeesik a Miskolci Nemzeti Színház 190. születésnapjával – az idei évadban is megteszünk mindent, hogy öregbítsük anyaszínházunk hírnevét, és hogy újabb színekkel gazdagítsuk az évad műsorát és Miskolc kulturális életét.
Táncosaink továbbra is részt vesznek a zenés és prózai színházi előadások létrehozásában, továbbra is találkozhat velünk a közönség a színház művészbejárója előtt már megszokott formabontó táncos happeningeken, de önálló balettkarként saját bemutatókat is tartunk, évadonként többet.
Idei első bemutatónk a Rómeó és Júlia, mely mindenki számára ismerős problémákat feszeget: lehetünk-e boldogok választottunkkal? A szerelem legyőzhető-e? Vagy túléli még a halált is? Új értelmezést kap a klasszikus történet, ugyanis a táncosok nem szavakkal, hanem mozdulatokkal mesélik el, így minden korosztály számára maradandó élményt nyújt majd. Az előadást Kulcsár Noémi rendezi, akinek egy rövidebb munkáját láthatta már a közönség tavaly a négyNEGYED című kortárs táncelőadás keretében. Második bemutatónkkal, a Páros/Páratlan című előadásunkkal februárban jelentkezünk a Csarnokban, tavasszal pedig 3kívánság címmel ismét fiatal koreográfusok munkáit tekintheti meg majd a közönség a Játékszínben.
Láthatóan elfoglalt lesz egész évadban a Miskolci Balett – és ez így van rendjén.
E sok munkával célunk az, hogy a Balett egyre színvonalasabb előadásokat hozzon létre, és hogy a tánckar több mint ötvenéves történetének méltó folytatása legyen a 2013/2014-es évadunk is." (Kozma Attila, művészeti vezető)
Kulcsár Noémi a Rómeó és Júliáról:
„A Rómeó és Júlia, Shakespeare örökbecsű remeke megszámlálhatatlanul sok alkotót ihletett meg már eddig, hiszen mindannyiunk legintimebb élettörténése – a szerelem – áll a középpontjában. Interpretációm arra a tapasztalatra épül, hogy korunkban a világ adott rendje és a szerelem állapota között már nem feszül ellentét, vagyis nem igaz többé az alaptétel, miszerint a szerelmek szükségképpen tragikusak, a halálba visznek, hogy csak a másvilágon lehet otthonuk. Az igazi feszültséget számomra nem a szerelem életképessége jelenti, hanem a szeretethez való viszonya. Ez az, amire mind a mai napig nincs megnyugtató válaszunk, a gyakorlatban is működő feleletünk. A szerelem kiszakít bennünket természetes életviszonyainkból, és így megszabadít bennünket a felelősségtől is, mely a szeretni tudás lényegi feltétele és szükségképpeni velejárója. Szeretet és barátság kizárólag csak emberek között lehetséges, hiszen független a nemi identitás sajátosságaitól, testünk milyenségétől. A szerelemben meg épp fordítva működik: a test kap benne főszerepet, férfi vagy női mivoltunk válik meghatározóvá, uralkodni fog lelki, szellemi tartalmainkon egyaránt.
Kik is vagyunk hát voltaképpen? Azok, akik a vágyban ismernek önmagukra, vagy azok, akik a felelősségben találnak saját életerejükre? Kibékíthető-e ez az ellentét test és lélek között, vagy állóháborúnak kell dúlnia közöttük mindörökre?
Táncszínházi előadásunk nem megválaszolni hivatott ezeket a kérdéseket, hanem feltenni. A tánc különösen alkalmas erre, hiszen a ritmikus mozgás kizárólag test és lélek harmonikus viszonyán, együttműködésén alapulhat csak – nélkülözhetetlenek egymás számára, békére vannak imígyen kárhoztatva." (Kulcsár Noémi, rendező-koreográfus)
Két nagy család élt a szép Veronába,
Ez lesz a szín, utunk ide vezet.
Vak gyűlölettel harcoltak hiába,
S polgárvér fertezett polgárkezet.
Vad ágyékukból két baljós szerelmes
Rossz csillagok világán fakadott,
És a szülők, hogy gyermekük is elvesz,
Elföldelik az ősi haragot.
Szörnyű szerelmüket, mely bírhatatlan,
Szülők tusáját, mely sosem apad,
Csak amikor már sarjuk föld alatt van:
Ezt mondja el a kétórás darab.
Néző, türelmes füllel jöjj, segédkezz,
És ami csonka itten, az egész lesz.
(Kosztolányi Dezső fordítása)
A Miskolci Balett bemutatja: Rómeó és Júlia
Szereposztás:
Rómeó – Papp Bálint
Júlia – Tokai Rita
Mercutio – Lukács Ádám
Benvolio – Szabó Levente
Tybalt – Muresan Aurel
Capuletné – Handa Dalma
Capulet – Sebestyén Csaba m.v.
Dajka – Kocsis Andrea
Lőrinc barát – Fűzi Attila
Paris – Streicher Péter
Escalus, Verona hercege – Gál Lóránt
Róza – Szalay Olimpia
Barátnők, bálozók – Kollár Daniella, László Lívia
Mab, az Alvilág királynője – Bocsi Eszter
Díszlet, jelmez – Bozóki Mara
Szcenográfia – Kulcsár Noémi
Asszisztens – Fűzi Attila
Ügyelő – Lichtenstein Pál
Koreográfus-rendező – Kulcsár Noémi, Fülöp Viktor ösztöndíjas
Az előadásban elhangzik Csajkovszkij Rómeó és Júlia nyitányfantáziája.
Egy legendás szerelem története: Rómeó és Júlia
A reneszánsz drámairodalom nagy költője az 1590-es évek közepe táján írta meg a Rómeó és Júlia első változatait. A történet Itáliából származik, a Montecchi- és Cappelletti-család harcairól már Dante is írt. Shakespeare már William Painter és Arthur Brooke feldolgozásait használta munkája során. A történet Shakespeare változata után is többször átalakult – Berlioz és Csajkovszkij is írtak belőle komolyzenei művet, de például a West Side Story és a mai Rómeó és Júlia című musical is Shakespeare tragédiájára támaszkodik.
Pjotr Iljics Csajkovszkij: Rómeó és Júlia nyitányfantázia (1880)
Csajkovszkij három nagy klasszikus balett zenéjét szerezte – nagy műve az ikonikus Hattyúk tava, a Diótörő és a Hamupipőke is. Soha nem írt hasonlót a Rómeó és Júliából – helyette egyik barátja, a szintén zeneszerző Milij Alekszejevics Balakirev tanácsára írt belőle egy nyitányfantáziát, mely a szonátaforma szabályait követi. Kihallhatjuk belőle Lőrinc barát komor, vészjósló dallamát, a viszálykodó családok küzdelmeit és persze a két fiatal szerelmének témáját is.
2013. szeptember 28. 19:00 – Bemutató
W. Shakespeare – P.I. Csajkovszkij: Rómeó és Júlia
Miskolci Nemzeti Színház Kamaraszínház
További előadások: szeptember 29., október 10., 20., 24.
Lantai József