Weiner Leó (1885-1960)Weiner Leó (1885-1960) a 20. század legendás zenepedagógusaként él a köztudatban, akinek zeneakadémiai osztályából olyan világhírû muzsikusok kerültek ki, mint Solti György, Doráti Antal vagy Kurtág György. Weiner Leó, a zeneszerzõ azonban máig háttérben maradt: Rókatáncát, esetleg ?Csongor és Tünde" kísérõzenéjét ismeri a zenebarát. Pedig az 1900-as évek elején Weiner pályája együtt indult Kodály Zoltánéval és Bartók Béláéval, s nem tartották kisebb tehetségnek, mint késõbb nemzetközi hírûvé vált kortársait.

Weiner Leó (1885-1960)Weiner Leó (1885-1960) a 20. század legendás zenepedagógusaként él a köztudatban, akinek zeneakadémiai osztályából olyan világhírû muzsikusok kerültek ki, mint Solti György, Doráti Antal vagy Kurtág György. Weiner Leó, a zeneszerzõ azonban máig háttérben maradt: Rókatáncát, esetleg ?Csongor és Tünde" kísérõzenéjét ismeri a zenebarát. Pedig az 1900-as évek elején Weiner pályája együtt indult Kodály Zoltánéval és Bartók Béláéval, s nem tartották kisebb tehetségnek, mint késõbb nemzetközi hírûvé vált kortársait.

 Bár zenekari mûveinek nagy része, összes vonósnégyese és valamennyi hegedûre és zongorára írott mûve éppen a Hungarotonnál jelent meg – a Miskolci Szimfonikus Zenekar, az Auer Vonósnégyes, illetve Szabadi Vilmos és Gulyás Márta elõadásában -, zongoramûvei szinte ismeretlen alkotásoknak számítanak napjainkban. Ezért is különleges vállalkozás Kassai István Weiner zongoramûveibõl készített sorozata, amelynek befejezõ, negyedik darabja nemrég jelent meg, szintén a magyar lemezkiadó gondozásában. Ennek kapcsán beszélgettünk a mûvésszel.

Kassai István – pályakép

 

Kamarazene

 

Dohnányi Ernõ: Kamarazene
HCD 32148

Kassai István 1959-ben született, s 1965-ben kezdett el zongorázni tanulni Csákvári Ilonától, aki Liszt Ferenc egyik növendékének, Aggházy Károlynak volt a tanítványa. 1969-tõl a Bartók Béla Zenemûvészeti Szakközépiskolában, Kertész Lajos osztályában tanult.

1973-ban felvették a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Fõiskola zongora tanszakára, ahová akkor 1945 óta senkit sem vettek fel ilyen fiatalon rendes hallgatónak. Professzora a legendás Kadosa Pál volt – tanársegédjeként Ránki Dezsõ is tanította Kassait -, de Jandó Jenõ, Szegedi Anikó, Dráfy Kálmán és alkalmanként Rados Ferenc, Kocsis Zoltán és Ferenczy György is foglalkozott vele. Kassai István 1979-ben megnyerte a Magyar Rádió Zongoraversenyét, ahol megkapta a legjobb fõiskolás versenyzõnek járó különdíjat is. (Az évek során többek között Kocsis Zoltán, Jandó Jenõ, végzett elsõként a rangos versenyen, Kassai István pedig Nagy Péterrel kapott megosztott elsõ díjat.) 1982-ben megnyerte a párizsi Nemzetközi Debussy Zongoraverseny I. nagydíját, s 1983-84-ben a párizsi Conservatoire Européen-ben a 20. század egyik legnagyobb zongoramûvészének, Alfred Cortot-nak a növendékénél, a világhírû Yvonne Lefébure professzor asszony osztályában tanult.

 

 

Volkmann

 

Robert Volkmann: Zongoramûvek
HCD 32231

Kassai István 1987-tõl szinte kizárólag magyar zenével foglalkozik, a 19. században és a századfordulón született kompozíciók egyik szakavatott hazai tolmácsolója. Mûkedvelõ zenetörténészként is tanulmányozza ezeket a korokat; ismeretterjesztõ cikkeit és tanulmányait országos napilapok, szakfolyóiratok és tanulmánykötetek közölték.

1997-tõl a Hungarotonnál készíti felvételeit, ahol több lemeze úttörõ jelentõségû a lemezkiadás történetében. Hubay Jenõ (1858-1937) hegedûre és zongorára írott mûveit 13 lemezen rögzíti a kiváló hegedûmûvésszel, Szecsõdi Ferenccel – nemrég jelent meg a sorozat 10. darabja. A Liszt-díjas zongoramûvész az Auer Vonósnégyes társaságában is hallható a Dohnányi Ernõ kamaramûveit tartalmazó lemezen. Részt vett a Bartók összkiadáshoz készült kiegészítõ, 29. CD album felvételén is. 2004-ben jelent meg a Zeneakadémia hõskorszakának zeneszerzés-tanára, Robert Volkmann (1815-1883) magyar vonatkozású zongoramûveibõl készített válogatása.

Honnan jött az ötlet, hogy lemezre vegye Weiner Leó összes zongoramûvét?

 

Hubay

 

Hubay Jenõ: Mûvek hegedûre és zongorára 10.
HCD 32452

Mindig érdekeltek az olyan zeneszerzõk, akik ismertek is meg nem is. A nyolcvanas években a svájci-amerikai zeneszerzõ, Ernest Bloch zongoramûveit vettem fel, aztán következett Erkel Ferenc és Mosonyi Mihály, majd Robert Volkmann (ezt Prunyi Ilonával közösen jegyezzük), most pedig Weiner Leó. Õk mind olyan zeneszerzõk, akik elsõsorban nem zongoramûveikrõl híresek, viszont kétségtelenül nagy alkotómûvészek voltak – ezért tartom figyelemre érdemesnek életmûvük elhanyagolt részét is. Ezen felvételek elkészítésével régi terveim váltak valóra, mert rám különösen igaz: az ember egész életében azt csinálja, amit huszonéves korában kitalált.

Mi alapján osztotta el a mûveket a négy lemezre?

 

Weiner 1

 

Weiner összes zongoramûve 1.
HCD 31777

Az elrendezést részben Weiner zeneszerzõi korszakai, részben pedig a mûvek jellege határozta meg. Az elsõ lemezen szerepel a Magyar parasztdalok sorozat, ami Weiner második zeneszerzõi korszakának a gerincét jelenti. A második korongon a fiatalkori mûvek kaptak helyet; ezek az érett romantika jegyében íródtak szecessziósan gazdag, s népies elemeket sem nélkülözõ eszköztárral. A harmadik lemezen nagyrészt gyermekeknek készült kompozíciók hallhatók, a negyedik korongra pedig annak a híres Szerenádnak a zongoraátirata is rákerült, amellyel a zeneszerzõ 1906-ban bemutatkozott a nagyközönség elõtt. (Ezzel a mûvel négy díjat is elnyert a Zeneakadémia zeneszerzõ versenyén!) Mellé felvettem az 1. vonósnégyes négykezes átiratát, amelyrõl szintén nem értem, miért rekedt kívül a koncertrepertoáron.

Mi hallható még az összkiadás negyedik lemezén?

 

Weiner 2.

 

Weiner Leó összes zongoramûve 2.
HCD 31921

Weiner egyik legismertebb alkotásából, a Csongor és Tündébõl hallható két tétel, valamint a Toldi szimfonikus költemény egyes részeinek zongoraátirata. Utóbbi mû azért is különleges, mert Weiner az elsõ Kossuth-díja (1950) után írta, de mire bemutatták, változott a politikai helyzet, ennek következtében a kritika szabályosan ledorongolta. A mûvet elfelejtették, és máig sem vették elõ. 1959-ben azonban az Irodalmi Színpadon elõadták a Toldi eposzt, s Weiner ehhez az elõadáshoz készített egy kivonatot a szimfonikus költeménybõl, illusztráló zene gyanánt. Ennek a kottáját a Zeneakadémia Weiner-hagyatékában õrzik.

Ezek szerint ön kutatómunkát is végzett a felvételek mellett?

 

Weiner 2.

 Weiner Leó összes zongoramûve 3.
HCD 32115

Zenetörténész és elõadómûvész ideális együttmûködésérõl beszélhetek, ugyanis Berlász Melinda, a legtekintélyesebb hazai Weiner-szakértõ kutatta fel az összkiadás számára a kéziratokat és a mûveket (õ írta a lemezekhez a kísérõfüzeteket is). Komoly munkát végzett a Zenemûkiadó munkatársa, Szávai Magda is, aki a mûjegyzéket állította össze. A munka során viszont én is felfedeztem egy zongoraciklust, amelyet korábban nem tartott számon a zenetudomány.

Melyik ez a mû?

Az Öt kis zongoradarab, amelyre egy pedagógiai mûben leltem rá. Reschofsky Sándor, aki Bartók, Kodály és Weiner kortársa volt, Bartókkal közösen írt egy zongoraiskolát, és ezt kiegészítendõ állította össze 1948-ban a ?Kilenc szerzõ negyvennégy zongoradarabja" címû kiadványt. Ebben jelent meg Weiner öt miniatûrje.

Korábban volt róla szó, hogy négykezes, illetve két zongorára írt mûveket is játszik. Viszont nem említett másik mûvészt, aki közremûködne ezekben a produkciókban…

A kétzongorás, illetve négykezes mûfaj több évi, sõt, évtizedes közös munkát, egymáshoz csiszolódást igényel két ember között. Erre manapság már inkább csak házastársaknak, vagy testvéreknek van alkalmuk, ezért – kizárólag mûvészi okokból – úgy döntöttem, hogy a technikát segítségül hívom, és egyedül játszom fel ezeket a kompozíciókat. Annyiban könnyebb dolgom van, hogy – természetszerûleg – nincsenek felfogásbeli különbségek, s a billentés is egységes. Nehézsége, hogy mindkét szólamot nagyon meg kell tanulni. És szükséges hozzá egy elkötelezett stáb, amelynek tagjai vállalják az ezzel járó többletmunkát. Ugyanakkor nagy gondot fordítottam arra, hogy a playback technikából rendszerint fakadó hibák – a ritmusban túl szabályos játék, vagy az esetlegesen mesterkélt elõadás egy-egy jellegzetessége – messze elkerüljék a produkciót.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük