XVI. Benedek pápaXVI. Benedek pápa

Árpád-házi Szent Erzsébet születésnapján, július 7-én tette közzé a Szentszék XVI. Benedek pápa Erdõ Péter bíboroshoz írt levelét, melyben a Szentatya Szent Erzsébet életmûvét méltatja születésének nyolcszázadik évfordulóján.

  XVI. Benedek pápaXVI. Benedek pápa

Árpád-házi Szent Erzsébet születésnapján, július 7-én tette közzé a Szentszék XVI. Benedek pápa Erdõ Péter bíboroshoz írt levelét, melyben a Szentatya Szent Erzsébet életmûvét méltatja születésének nyolcszázadik évfordulóján.

Tiszteletreméltó Testvéremnek,

Erdõ Péter bíboros úrnak,

Esztergom-Budapest érsekének,

Magyarország prímásának,

az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa Elnökének

 

Nagy örömmel értesültem arról, hogy ebben az esztendõben különleges módon emlékeznek meg Magyarországi Szent Erzsébet születésének 800. évfordulójáról. Ebbõl a kiváló alkalomból kérem,  tolmácsolja Magyarország és egész Európa híveinek lelki részvételemet a tervezett ünnepségeken, amelyek nagyszerû alkalmat nyújtanak, hogy Isten egész népének és különösen Európának felmutassuk e szent ragyogó tanúságtételét. Az õ híre messze túlterjedt saját hazája határain, és igen sokakhoz, köztük nem keresztényekhez is eljutott az egész kontinensen.

 

Erzsébet igazi európai szent: kora társadalmi viszonyait tekintve épp úgy, mint napjainkban, az evangelizáció követhetõ példája. András király és Gertrúd királyné az új, keresztény Magyarország e hiteles drágakövének szülei gondoskodtak arról, hogy az Istenben való örökbefogadott gyermekség méltóságának tudatában neveljék gyermeküket. Erzsébet magáévá tette Isten Fiának, Jézus Krisztusnak a programját, aki szolgai alakot öltött, kiüresítette magát, és hasonló lett az emberekhez (Fil 2,7). Kiváló mestereinek köszönhetõen Assisi Szent Ferenc nyomába szegõdött, személyes és végsõ életcélként saját életét hasonlóvá alakította Krisztuséhoz, aki az ember egyedüli Megváltója.

 

A türingiai õrgróf leendõ feleségeként a szegények szolgálatának szentelte önmagát, s ebben a szolgálatában fölismerte az isteni Mesterhez való hasonlóvá válás igazi útját. Egyesítette a menyasszony hozományát az édesanya példaadásával, buzgón gyakorolta az evangéliumi erényeket, amelyeket Assisi Szent Ferenc iskolájában ismert meg. Az Egyház igazi leánya volt, konkrét tanúságtételével Krisztus szeretetét tette láthatóvá az emberek között. Az évszázadok során sokan követték õt, akik úgy tekintettek rá, mint a keresztény erények tiszta példaképére, amelyeket radikális módon élt meg a házasságban, a családban és az özvegységében egyaránt. Példája politikai személyiségek számára is ösztönzõnek bizonyult, hogy buzgóságán felbátorodva a népek közti kiengesztelõdésen fáradozzanak.

 

A nemzetközi Szent Erzsébet-év, amely az elmúlt esztendõben, november 17-én kezdõdött Rómában, szolgáljon újabb ösztönzésekkel, hogy mélyebben megérthessük Pannónia e leányának lelkiségét, aki ma is emlékezteti honfitársait és az európai kontinens lakóit az Evangélium halhatatlan értékeinek fontosságára.

 

Bíboros Úr, bensõséges jókívánságaimat küldöm, és kívánom: Szent Erzsébet személyének és mûvének mind mélyebb ismerete segítse elõ, hogy  egyre tudatosabban fedezzék fel Magyarország és egész Európa keresztény gyökereit, a felelõs személyek pedig érezzenek ösztönzést arra, hogy harmonikus és másokat tisztelõ módon fejlesszék a dialógust az Egyház és a polgári társadalom között egy valóban szabad és szolidáris világ építése érdekében. A nemzetközi Szent Erzsébet-év legyen kedvezõ alkalom a magyarok, a németek és egész Európa számára, hogy megjelenítsék az atyáiktól átadott keresztény örökséget, hogy továbbra is ebben találják meg a szükséges forrást, s hogy a nemrég megkezdett új évezredet igazán termékennyé tudják tenni.

 

Miközben mindannyiukra hívom Mária, Magyarok Nagyasszonya, Szent István és Szent Erzsébet hathatós védelmét, szívesen adom Önre, Bíboros Úr, valamint a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjaira, a papságra, a szerzetesekre és a hívekre egyaránt különleges apostoli áldásomat, bõséges mennyei kegyelmek zálogát.

 

Kelt a Vatikánban, 2007. május 27-én

 

 

XVI. Benedek pápa

 

 

 

(Forrás: MKPK Sajtóiroda)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük