Bosák Nándor püspökBosák Nándor püspök

XVI. Benedek pápa ?Summorum Pontificum" kezdetû apostoli levele, amelyben tágabb lehetõséget biztosít a II. Vatikáni Zsinat elõtti, úgynevezett tridenti miseforma használatára, július 7-én megjelent.

 Bosák Nándor püspökBosák Nándor püspök

XVI. Benedek pápa ?Summorum Pontificum" kezdetû apostoli levele, amelyben tágabb lehetõséget biztosít a II. Vatikáni Zsinat elõtti, úgynevezett tridenti miseforma használatára, július 7-én megjelent.

A dokumentummal párhuzamosan a Szentatya levelet írt a püspököknek, amelyben tájékoztatja õket döntésének hátterérõl, és céljáról. Ezzel is szeretné eloszlatni azokat a téves értelmezéseket, amelyek a dokumentum megjelenése elõtt itt-ott elterjedtek.

Mindenekelõtt határozottan leszögezi, hogy a jelen rendelkezésével semmiképpen nem akar változtatni a II. Vatikáni Zsinat által meghatározott liturgikus renden. A VI. Pál pápa által 1970-ben kiadott, majd II. János Pál pápa által újra kiadott Római Misekönyv a latin egyházban az Eucharisztia ünneplésének rendes formája (Forma ordinaria). A korábbi Misekönyv használatát, mint ?rendkívüli formát" (Forma extaordinaria) engedélyezi, hogy annak gazdagsága is jelen legyen az egyház életében. Ahogy a Szentatya fogalmaz: helytelen lenne ezt úgy értelmezni, mintha ?két rítus" lenne a latin egyházban. Ellenkezõleg: az egy római liturgia kétféle törvényes formában jelenik meg. (Páldául a görög katolikus (bizánci) rítusban is használják Aranyszájú Szt. János liturgiáját és Nagy Szt. Bazil liturgiáját is.)

További szempontra is felhívja a figyelmet. Engedélyével nem a megosztottságot, hanem a ?belsõ kiengesztelõdést" kívánja elõmozdítani a kétféle liturgikus szemlélet között. Ezért felhívja püspökök és a papok figyelmét, hogy miközben élnek a tágabb lehetõségekkel, nagyon ügyeljenek arra, hogy valóban a liturgikus élet gazdagodását segítsék, és ne a széthúzást táplálják.

A dokumentum további részében a régi Misekönyv használatával kapcsolatos irányelveket találjuk. Ezek 2007. szeptember 14.-tõl (Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe) alkalmazhatók. Ezek közül a legfontosabbakat említem:

Bármelyik latin rítusú pap, abban az esetben, ha magánmisét mond, szabadon eldöntheti, hogy melyik misekönyvet használja (1962-ben XXIII. János pápa által kiadott, vagy 1970-ben VI. Pál pápa zsinat utáni misekönyvét).

Szerzetesközösségek a saját kápolnájukban használhatják a régi formát. Ha ezt gyakran és rendszeresen így kívánják végezni, ahhoz nagyobb elöljárójuk engedélye szükséges.

Azok a stabil (nem alkalmilag összegyûlt) közösség, amelyek a tradicionális liturgiához vonzódnak, kérhetik plébánosuktól, hogy ilyen szentmisén vehessenek részt. De ezt minden esetben annak függvényében kell megoldani, hogy az egész közösség liturgikus rendjét, és a papok rendes szolgálatát ne akadályozza.

Gondot kell fordítani arra, hogy a papok, akik ezt a szertartást végzik, és a hívek, akik ezen részt vesznek, megfelelõen fel legyenek készülve a latin liturgia végzésére és a részvételre.

Bosák Nándor

debrecen-nyíregyházi püspök

Az MKPK Liturgikus Bizottságának elnöke

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük