XVI. Benedek Pápa Ma Nyolcvanöt éves

A Szentatya 2012. április 16-án ünnepli 85. születésnapját. Magas rangú vendégek látogatása várható a Vatikánban: a Német Püspöki Konferencia elnöke, Robert Zollitsch érsek; a hét bajorországi egyházmegye püspöke, továbbá a bajor miniszterelnök, Horst Seehofer is jelezte szándékát, hogy személyesen szeretnék köszönteni a pápát. Georg Ratzinger már az elmúlt pénteken találkozott fivérével Rómában.

Joseph Alois Ratzinger 1927. április 16-án, nagyszombaton született a bajországi Marktl am Inn-ben. Hívő szülei még aznap megkereszteltették. „Egész életemre meghatározó jelentőségű eseménynek tartom, hogy az újonnan szentelt víz első kereszteltje lehettem" – fogalmaz önéletírásában.

Gyermekkorát az osztrák határ közelében, Salzburgtól 30 kilométerre fekvő Traunsteinben töltötte. Itt kezdett latinul és görögül tanulni, s 1939-ben beiratkozott a kisszemináriumba.

A család a nemzetiszocialista rendszerrel szembeni ellenszenve ellenére Josephet és testvérét tizennegyedik életévük betöltése után besorozták a Hitlerjugendbe. Ratzingert 16 éves korában a légelhárítókhoz, Münchenbe, később Magyarországra vezényelték. A hadseregből dezertált, rövid időre hadifogságba esett, majd 1945 júniusában bátyjával, Georggal együtt hazatért, és mindketten folytatták tanulmányaikat a papi szemináriumban. 1946 és 1951 között filozófiát és teológiát tanult a freisingi főiskolán és a Müncheni Egyetemen.

1951. június 29-én, huszonnégy éves korában – fivérével, Georggal, és negyvenkét fiatallal együtt – szentelte pappá Michael von Faulhaber bíboros, München és Freising érseke, aki a Harmadik Birodalom idején a hitleri rezsim legbátrabb kritikusának számított.

1953-ban Isten népe és háza Szent Ágoston egyháztanában című disszertációjával teológiai doktorátusi címet szerzett, majd Szent Bonaventura történetteológiájáról írt dolgozatával habilitált.

1962 és 1965 között a kölni érsek teológiai tanácsadójaként részt vett a II. Vatikáni Zsinaton.

Professzori kinevezését követően a bonni, a münsteri, majd a tübingeni egyetemen tanított. Dogmatikát és dogmatörténetet tanított Freisingben, Bonnban, Münsterben, Tübingenben, Regensburgban. 1972-ben megalapította a Communio című katolikus folyóiratot. VI. Pál pápa 1977-ben München érsekévé nevezte ki, ugyanezen év júniusában bíborossá kreálta. 1981-ben II. János Pál pápa az egyházi tanítóhivatal, a Hittani Kongregáció prefektusává nevezte ki; 24 éven át vezette rendkívüli szigorral az egyik legbefolyásosabb vatikáni szervezetet. Ezzel egyidejűleg a Nemzetközi Teológiai Tanács és a Pápai Biblikus Tanács elnöke is volt.

1982-ben lemondott a müncheni érseki tisztségről, 1993-ban Velletri-Segni püspök-bíborosa lett. 2002 novemberétől pápává választásáig a bíborosi kollégium dékánja, Ostia püspök-bíborosa volt.

1986 és 1992 között ellátta a Katolikus Egyház Katekizmusát összeállító pápai bizottság elnöki teendőit, ő terjesztette II. János Pál pápa elé a több mint 900 oldalas Új Katekizmust. 2004-ben ugyancsak az ő vezetésével készült el az Új Katekizmus mindössze 150 oldalas rövidítése, az egyszerű és világos formában megfogalmazott hittani összefoglaló.

Hetvenötödik életévének betöltése után az egyházjog értelmében be kellett nyújtania lemondási kérelmét, ám II. János Pál pápa – élve a prorogatio, azaz a meghosszabbítás jogával – hivatalában tartotta egyik legfőbb tanácsadóját. Ratzinger bíborost még abban az évben megválasztották a bíborosok dékánjának, így a katolikus egyházi hierarchia második emberévé lépett elő, az egyetlen bíborossá, aki jogosult volt a pápához való állandó bejárásra, és aki felelős lett a pápaválasztás levezetéséért is.

A bíborosi testület 2005. április 19-én választotta pápává, II. János Pál utódjául. Ő a nyolcadik német pápa, és a 265. az egyházfők sorában. Már hét éve a Katolikus Egyház feje. 85 évvel ő az ötödik legidősebb pápa az újkorban, XIII. Leót (1878-1903), XII. Kelement (1730-1740), X. Kelement (1670-1676) és IX. Piuszt (1846-1878) követve a sorban.

Pápaként a XVI. Benedek nevet vette fel: Nursiai Szent Benedek rendalapító, Európa védőszentje példáját követve, s XV. Benedek nyomdokait kívánva folytatni, akit a béke pápájának is hívnak. Jelmondata: „Cooperatores veritatis" (Az igazság segítőtársai).

Elődjéhez, II. János Pál pápához hasonlóan támogatja a kötelező papi cölibátus intézményét, ellenzi a nők pappá szentelhetőségét, a mesterséges születésszabályozást, a homoszexuális párkapcsolatok polgári elismerését, az abortuszt és az eutanáziát.

Első enciklikáját – Deus caritas est – 2006. január 25-én mutatták be a Vatikánban. Második, Spe salvi kezdetű enciklikáját 2007. november 30-án írta alá, és még aznap nyilvánosságra hozták. 2009 júliusában jelent meg harmadik, Caritas in veritate kezdetű, szociális enciklikája.

Pápai címere hasonlít az érseki megbízatása alatt használt címerre: a medve Freising város címeréből eredeztethető, a koronázott mór férfi a München-Freising-i érsekség címeréből származik; alul egy Jakab-kagyló szerepel. E kagylót viselik a zarándokok; a kagyló a regensburgi St. Jacob kolostor címerében található, ahol Joseph Ratzinger papként szolgált.

XVI. Benedek ismét bevezette a hagyományos pápai sapka, a Camauro viseletét.

Személyes ismerősei szerint kedves, sőt félénk ember. Hat nyelven beszél, további négyen olvas és ért. Képzett zongorajátékos, különösen Mozartot és Beethovent kedveli.

XVI. Benedek pápa ma nyolcvanöt éves

Nyolcvanöt éves és hét éve pápa. Amikor Joseph Ratzinger bíborost – már előrehaladott korában – pápává választották, sokan feltették a kérdést: vajon szeretett előde betegségétől sújtott utolsó éveit követően az új pápaság az elvárásoknak megfelelően elég intenzív és tartós lesz-e, továbbá hogy egy teológus, aki hosszú időn át a Hittani Kongregáció élén állt, képes lesz-e felvállalni az egyetemes egyház vezetésére irányuló, oly különböző feladatot.

E hét év során 23 pápai nemzetközi út zajlott le 23 országban, további 26 pedig Itáliában. Négy püspöki szinóduson vehettünk részt, és három ifjúsági világtalálkozót ünnepelhettünk, három új enciklikát olvashattunk, és számos más beszédet hallhattunk – emlékeztet Lombardi az elmúlt évek eseményeire. Megélhettük a Szent Pálnak, majd pedig a papságnak szentelt évet, továbbá láthattuk a pápát bátorsággal, alázattal és határozottsággal, vagyis tiszta evangéliumi lelkülettel szembenézni olyan nehéz helyzetekkel, mint a szexuális visszaélések miatti válság.

Olvashattuk újszerű és eredeti művét a Názáreti Jézusról és interjúkötetét, A világ világossága címmel. Mindenekelőtt tanultunk következetes és állhatatos tanításából, vagyis abból, hogy az egyház és az emberiség számára végzett szolgálatának elsődleges célja, hogy életünket Isten felé irányítsa, akit Jézus Krisztus által ismerhettünk meg; hogy a hit és az értelem egymás kölcsönös szolgálatában állnak az igazság keresésének útján, valamint az emberek és az egész emberiség várakozásaira és kérdéseire irányuló válaszadásban; hogy az Istenről való megfeledkezés és a relativizmus korunk számára súlyos kockázatokkal jár.

Ma pedig Benedek pápával együtt tovább haladunk a családok világtalálkozója és a Közel-Kelet felé, az új evangelizációnak szentelt szinódus és a Hit éve felé. Az Úr karjai közt, Isten és egyháza szolgálatában – írja jegyzetében Federico Lombardi.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír/MTI

(gj)