XVI. Benedek visszamódosította a pápaválasztás szabályait

A Sixtusi kápolna kéménycsúcsa?A római pápa megválasztása szabályainak néhány változtatásról" szóló motu proprio apostoli levelével XVI. Benedek pápa korrigálja a II. János Pál-féle pápaválasztási reform legvitatottabb pontját, amely úgy rendelkezett, hogy a konklávé elhúzódása esetén akár a bíborosok abszolút többsége is elegendõ lehet a pápa megválasztásához. Ezzel szemben Péter következõ utódát ismét csak a választók kétharmadának szavazatával lehet majd megválasztani.

A Sixtusi kápolna kéménycsúcsa?A római pápa megválasztása szabályainak néhány változtatásról" szóló motu proprio apostoli levelével XVI. Benedek pápa korrigálja a II. János Pál-féle pápaválasztási reform legvitatottabb pontját, amely úgy rendelkezett, hogy a konklávé elhúzódása esetén akár a bíborosok abszolút többsége is elegendõ lehet a pápa megválasztásához. Ezzel szemben Péter következõ utódát ismét csak a választók kétharmadának szavazatával lehet majd megválasztani.

A konklávé szabályai sokszor változtak az évszázadok során, de a pápa megválasztásához szükséges kétharmados többség a XII. század óta változatlan maradt. Az 1996. február 22-én kiadott, máig érvényes Universi Dominici gregis apostoli rendelkezésnek éppen az volt a leglényegesebb, s egyben legvitatottabb változtatása, amely ezen évszázados szabály alól kivételt engedett.

II. János Pál idejéig a pápaválasztásnak három módja volt ismert: közfelkiáltással, kompromisszum útján, illetve szavazással. Ezek közül az elsõ kettõt az Universi Dominici gregis eltörölte, s egyedüli érvényes választási módként a szavazásos utat jelölte meg. Ez utóbbi kapcsán azonban egy lényeges változtatást vezetett be a korábbi szabályozáshoz képest.

Alapvetõen megmaradt a szabály, hogy a szavazatok kétharmada szükséges a pápa megválasztásához. Azonban ha a bíborosoknak nem sikerült megállapodniuk, három nap után egy ?pihenõnapot" kellett beiktatni, hét újabb szavazást követõen megint egy napot kellett várni. Egy második, majd egy harmadik hétszavazásos menet után azonban a választóknak dönteniük kellett, mégpedig csupán abszolút többséggel, a választás további menetérõl. Dönthettek úgy, hogy folytatják a szavazást a kétharmados többség eléréséig, de úgy is, hogy elhagyják a kétharmados szabályt. Ekkor vagy az összes, vagy az utolsó szavazási fordulóban a két legtöbb szavazatot kapott bíboros közül választhattak, de immár elegendõ volt a szavazatok abszolút többsége is.

XVI. Benedek 2007. június 11-én kelt motu propriója éppen ez utóbbi pontot változtatja meg. Az említett több mint 30 szavazásból álló négy szavazási menet után egy újabb ?imádságnak, elmélyülésnek és párbeszédnek szentelt napot" kell beiktatni. Ezt követõen azonban kötelezõ módon a két legtöbb szavazatot kapott bíboros közül kell választani ?a bíborosok szavazatának minõsített többségével" úgy, hogy a két jelölt nem szavazhat. Tehát a kétharmados szabály mindenesetben megmarad, akár az összes jelölt, akár csak a két legtöbb szavazatot kapott közül lehet választani.

A mostani reform nem jelent visszatérést a VI. Pál-féle pápaválasztási törvényhez. Az 1975-ös Romano Pontifici eligendo szerint ugyanis elhúzódó választás esetén a bíborosoknak egyhangúan kellett volna dönteniük, hogy kompromisszum útján, abszolút többséggel, vagy a két legtöbb szavazatot kapott bíboros közül választják meg Péter utódját.

Az Universi Dominici gregis több más változtatást is bevezetett, amiket XVI. Benedek mostani rendelkezése nem érint. Ilyen például a kompromisszumos és a közfelkiáltásos választási mód már említett eltörlése, vagy a konklávén részt vevõ bíborosok szállásának a Szent Márta Házba helyezése. Egy másik ugyancsak fontos rendelkezés a konklávén résztvevõ bíborosok körének meghatározását érinti: míg VI. Pál a konklávé kezdõnapjával, addig II. János Pál a pápa halála napjával számolta a 80 év alatti bíborosokat. Ezzel elejét lehet venni annak, hogy a konklávé idõzítésével esetleg szándékosan ki lehessen hagyni valakit.

A pápaválasztás szabályain az elmúlt évszázad során XV. Benedek és I. János Pál kivételével minden pápa alakított valamit. Például XII. Piusz és VI. Pál a kétharmad plusz egy szavazati arányt követelte meg (hogy a magára szavazó jelölt kérdésének ne legyen relevanciája), XXIII. János, majd II. János Pál is megmaradt viszont a puszta kétharmadnál, ami tehát ezentúl is érvényes.

Az Universi Dominici gregis megjelenését követõen sokan tiltakoztak a kétharmados szabálytól való eltekintés elméleti lehetõségének bevezetése miatt. Hiszen ennek lényege éppen az új pápa legitimitásának – és végsõ soron az egyház egységének – erõsítése. XVI. Benedek mostani motu proprioja is említi, hogy ?nem kevés tekintélyes kérés érkezett II. János Pálhoz, sürgetve a hagyomány által szentesített szabály visszaállítását". Mint ismeretes, a most eltörölt szabály alkalmazására a legutóbbi konklávén nem is kerülhetett sor, hiszen XVI. Benedeket már a második nap délutánján megválasztották.

Érszegi Márk Aurél/Magyar Kurír