Zenében Utaznak

A MÁV Szimfonikus Zenekar koncertjeit követtük az évad folyamán és tájékoztattuk Olvasóinkat is az aktuális bérletes és bérleten kívüli fellépéseikről. Az eddigiekhez hasonlóan ismertetném a magyar és a budapesti zenei élet élmezőnyébe tartozó zenekar 2013. februári, márciusi előadásait.

Elsőként egy helyszínváltozás, a mai, azaz február 14-i koncert az Olasz Kultúrintézetben kerül megrendezésre. A műsor változatlan.

2013.február 14. 16:00 – Olasz Kultúrintézet

G. Rossini: Olasz nő Algírban
J. Sibelius: Valse Triste; d-moll hegedűverseny, op. 47
Respighi: Belkis, Sába királynője – magyarországi bemutató

Vezényel: Michele Santorsola

Közreműködik Elisso Gogibedaswili – hegedű

2013.február 22. 19:00 – Olasz Kultúrintézet

J. Brahms: B-dúr zongoraverseny, op. 83
R. Schumann: II. szimfónia, op. 61

Vezényel: Csaba Péter

Közreműködik Frankl Péter

Frankl Péter korunk leghíresebb zongoraművészei közé tartozik. Tanulmányait a budapesti Zeneakadémián végezte, Kodály Zoltán, Weiner Leó és Hernádi Lajos voltak a tanárai. Több nemzetközi versenyen aratott győzelmet, első díjat nyert Párizsban (1957, Marguerite Long), Münchenben (1957) és Rio de Janeiróban (1959). 1961 óta Londonban él, a világ legnagyobb hangversenytermeiben lépett fel, híres partnerekkel muzsikált együtt, számos hanglemezfelvételt készített. Gyakran szerepel itthon is, 2011 nyarán például a Kaposvári Nemzetközi Fesztiválon egy sor fiatal művésszel játszott együtt kamarazenei koncerteken.
Brahms fiatal korában, 1854-ben írta első, d-moll zongoraversenyét és majdnem 30 évvel később, 1881-ben a most felhangzó másodikat. Egy neves német zeneesztéta „zongoraszimfóniának" nevezi ezeket a műveket, melyekben a zongoraszólam teljesen egyenrangú a zenekarral. Az első zongoraversenyt Brahms eredetileg szimfóniaként képzelte el, a második pedig szimfónia-szerű lett azáltal is, hegy négytételes.
Schumann II. szimfóniája hazánkban a nem zenekedvelők körében is jól ismert, mert rendkívül virtuóz scherzójának kezdete éveken keresztül a televízió esti híradójának szignálzenéje volt. Schumann, akárcsak Brahms, négy szimfóniát irt, melyekben hűségesen követi a nagy elődök, mindenek előtt Beethoven hagyományait, de ezek azért ízig-vérig romantikus művek, a II. szimfóniára például a magasztos pátosz jellemző, amelyet a mű végén a diadalmas öröm hangja vált fel.

2013.március 1. 19:00 – Olasz Kultúrintézet

H. Berlioz: Római karnevál – nyitány
Liszt F.: Haláltánc
L. van Beethoven: II. szimfónia, op. 36

Vezényel: Kocsis Zoltán

Közreműködik Balog József

Ritka helyzet: két nagyszerű zongorista áll egyszerre a pódiumon, csak ez alkalommal egyikük vezényel. Kocsis Zoltán, aki a 90-es években, zongoraművészi pályájának csúcsán kezdett vezényelni, azóta a Nemzeti Filharmonikusok főzeneigazgatója lett és nemzetközi elismerést szerzett karmesterként is, a kezdet évei óta rendszeresen vezényli a MÁV Szimfonikusokat. Különlegesen érzékeny hallása és rendkívüli, megalkuvást nem ismerő igényessége révén ezek a koncertek mindig az évad kiemelkedő eseményei. Balog József még nagyon fiatal, több kiváló tanár mellett Jandó Jenő volt a mestere és ma már ő is tanít a Zeneakadémián. Világszerte koncertezik, szívesen játszik ismeretlen, új műveket, de nevezetessé váltak Liszt-interpretációi is.

Liszt zongoraversenyei közül a harmadikat játssza a hangversenyen, amelynek nem is zongoraverseny a címe. Formájában sem az, hanem változatok sorozata az ősi gregorián Díes irae témára.
Hector Berlioz (1803-1869) a zenetörténet nagy újítói közé tartozik. Operát írt Benvenuto Celliniről, a reneszánsz nagy ötvös- és szobrászművészéről. A mű cselekménye Rómában, a karnevál idején játszódik. Ennek az operának egyik zenekari közjátéka kelt önálló életre koncertnyitányként, amely pompásan érzékelteti a karnevál forgatagát, a szédítő táncokat és persze a szerelmet.
Beethoven első szimfóniája, ha magán hordja is a zseni kézjegyét, még szárnypróbálgatás. A II. már igazi, ízig-vérig Beethoven-szimfónia, kedvelt feladat és kihívás a karmesterek számára.

2013.március 13. 19:30 – Bartók Béla hangversenyterem

Sümegi Eszter áriaestje

Vezényel: Kesselyák Gergely

Közreműködik Fekete Attila

A zenekar több éve tartó hagyománya, hogy a Szőke Tibor-mesterbérlet egyik estjét egy kiváló magyar énekesnőnek szenteli, aki ilyenkor tetszése szerint állítja össze műsorát és választja ki fellépő társait. Időrendben Miklósa Erika, Lukács Gyöngyi, Rost Andrea és Wiedemann Bernadett voltak az eddigi gálakoncertek sztárjai. Idén Sümegi Eszter követi őket. Sümegi Eszter életében 1993 kiemelkedően fontos év volt: megszerezte operaénekesi diplomáját a Zeneakadémián, a Magyar Állami Operaház magánénekese lett és Philadelphiában megnyerte a Luciano Pavarotti Nemzetközi Énekverseny első díját.

Azóta elénekelte az operairodalom sok nagy szopránszerepét: Mimi, Liu, Violetta, Tosca, Aida, Leonora (A trubadúrban), Desdemona, Erzsébet (Verdi Don Carlosában).

Énekel Richard Strauss (Rózsalovag, Arabella) és Wagner operáiban (Erzsébet, Elsa). Fellépett többek között a Bécsi Állami Operában, Salzburgban, Frankfurtban, Torontóban, Berlinben, a Bregenzi Fesztiválon, Tajvanon, Philadelphiában, Isztambulban, a New York-i Lincoln Centerben. A világ élvonalába tartozó énekesekkel, karmesterekkel és rendezőkkel dolgozott együtt, többek között Christoph Eschenbachhal és Robert Wilsonnal. Sümegi Eszter a nemzetközi és a magyar koncertszínpadok egyik legkeresettebb művésze: koncertezett José Curával, Giuseppe Giacominivel, Polgár Lászlóval. Kitüntették a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze címmel és a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével. A MÁV Szimfonikus Zenekar büszkesége, hogy velük készítette első önálló CD-jét „Szerelem, Vér és Tűz" címmel.

2013.március 21. 19:30 – Bartók Béla hangversenyterem

Spanyol-est
G. Gershwin: Kubai nyitány
A. Piazzolla: Négy évszak Buenos Airesben
P. de Sarasate: Carmen-fantázia (Bizet operájának témáira), op. 25
A. Ginastera: Estancia, op. 8
N. Rimszkij-Korszakov: Spanyol capriccio, op. 34

Vezényel: Csaba Péter

Közreműködik Elena Urioste

http://www.mavzenekar.hu/index.php?lang=hu

Lantai József