„Zenés macskakaparás” a Bábszínházban
11 perc olvasás
2012. október 10-én mutatják be a Budapest Bábszínházban a Pettson és Findusz című "zenés macskakaparást". Sven Nordqvist Pettsonról és Finduszról szóló történeteit Magyarországon rajzfilm és könyv formájában már megismerhettük, most azonban új műfajjal egészül ki a lista: a Budapest Bábszínházban bábszínpadon is láthatóak lesznek az egyedül élő ezermester és cicájának kalandjai.
2012. október 10-én mutatják be a Budapest Bábszínházban a Pettson és Findusz című "zenés macskakaparást". Sven Nordqvist Pettsonról és Finduszról szóló történeteit Magyarországon rajzfilm és könyv formájában már megismerhettük, most azonban új műfajjal egészül ki a lista: a Budapest Bábszínházban bábszínpadon is láthatóak lesznek az egyedül élő ezermester és cicájának kalandjai.
Sven Nordquist Pettson és Findusz-történetei világszerte népszerűek mind az óvodás-kisiskolás gyerekek, mind szüleik körében. A címszereplők egy magának való falusi ezermester, Pettson és minden lében kanál macskája, Findusz. Findusz – mint minden gyerek – ezer kérdést tesz fel, és ha nem tetszik neki valami, világgá megy. Pettson pedig – épp úgy, mint a felnőttek – szabályokat állít fel, olykor elveszti türelmét, de mindennél jobban szereti szeleburdi macskáját. A négy Pettson és Findusz-könyv szellemes adaptációját Fekete Ádám készítette, a produkció rendezője a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős bábrendező szakosa, Bereczki Csilla. Az előadás tere meleg színekkel, különös bútordarabokkal egyszerre idéz meg egy ideális gyerekszobát és egy ezermester műhelyét: számtalan zug, fiúk, sarok segíti a játékot. A gyerek- és felnőttszemszög egyidejű bemutatása arra is alkalmas, hogy a nézők, a szülők és a gyerekek magukra és egymásra ismerjenek. A különös bútordarabokkal berendezett Játszó-térre már hároméveseket is várnak az 50 perces előadásra. A General Press Kiadónál nemrégiben jelent meg a Pettson és Findusz sorozat új, Findusz elköltözik című kötete.
Bemutató: 2012. október 10., Budapest Bábszínház (Játszó-tér)
PETTSON ÉS FINDUSZ – zenés macskakaparás 3 éves kortól
Sven Nordquist művei alapján írta: FEKETE ÁDÁM
Szereplők:
Pettson: Ács Norbert
Findusz: Ellinger Edina
Muklafiú: Bercsényi Péter
Muklalány: Mórocz Adrienn e. h..
Intrikus csirkék, egerek: Rusz Judit / Semjén Nóra
Andersson néni: Pallai Mara / Krista Anita
Gustavsson: Teszárek Csaba / Csajághy Béla
Közreműködik: Wagner-Puskás Péter (billentyűs hangszerek)
Dramaturg: Gimesi Dóra
Tervező: Lisztopád Krisztina
Zene: Márkos Albert
Mozgás: Hegymegi Máté e.h.
Asszisztens: Bánky Eszter
Rendező: BERECZKI CSILLA e. h.
Néhány mondatos bemutatással ismerkedjenek meg az alkotókkal.
Sven Nordqvist – író
Helsingborgban született 1946-ban és Halmstadban nőtt fel. A svéd író és illusztrátor – mivel nem vették fel művészeti iskolába – építészetet tanult és oktatott, ám miután 1983-ban megnyerte első díját egy gyerekkönyvek számára kiírt versenyen, felhagyva az építészettel, kizárólag írással és illusztrálással foglalkozik.
Sven Nordqvist első Pettson és Findusz kötete 1987-ben jelent meg Svédországban Pannkakstårtan (Palacsintatorta) címmel. A svédül Pettson och Findus címre hallgató sorozatból készült egész estés rajzfilm, rajzfilmsorozat, számítógépes és hagyományos társasjáték, és kiegészíti a meséket dalos- és szakácskönyv is, 2000-ben pedig egy kiállítás erejéig Stockholmban, a svéd gyerekirodalomnak szentelt Junibacken Gyerekmúzeumban megépítették Pettson és Findusz világát.
Az eddig magyarul megjelent kötetek: Amikor Findusz kicsi volt és eltűnt, Tűzijáték a rókának, A kandúr szülinapi tortája, Ki az úr a háznál?, Pettson sátorozik, Csetepaté a kiskertben, Pettson horgászni megy, Pettson karácsonya, Findusz elköltözik.
A sorozathoz kapcsolódó kötetek: Egész évben Findusszal, Mit főz ki Pettson és Findusz?, Lesz nemulass, Findusz, Barkácsoljunk Findusszal!, Csalafinta labirintusok, Pettson és Findusz kifestőkönyve, Fedezd fel Pettson és Findusz farmját!, Rajzolj együtt Findusszal!, Számolj együtt Findusszal!
Fekete Ádám – író
A Színház- és Filmművészeti Egyetem dramaturg szakos hallgatója. Színpadi művei: Hüvelyk Matyi (Kabóca Bábszínház), A király mulat (Zsámbéki Színházi és Művészeti Bázis); dramaturgiai munkái: Megjegyzem különös: éppen a város közepén (TÁP Színház), , Puccs (Sanyi és Aranka Színház), Athéni Timon (KoMa Társulat); színészként fellépett a Szerencsés flótás című előadásban.
Bereczki Csilla – rendező
A Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős színházrendező-bábrendező szakos hallgatója. Rendezései: A farkas és a kecskegidák (Mesebolt Bábszínház), Felhőbárány – mese az állatokról (Harlekin Bábszínház), Hullám és gumikötél (Katona József Színház), Jónás könyve (SZFE), A kis Piros (Vaskakas Bábszínház), Vannak tervei? (SZFE), Versenyfutás (SZFE).
Lisztopád Krisztina – látványtervező
2011-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem látványtervező szakán, 2006 óta dolgozik színházban. Budapest különböző pontjain, illetve Prágában épített installációkat alkotótársaimmal, illetve fiatal filmesekkel is forgatott Magyarországon, illetve Londonban. 2006-2011 között több performanszban és workshopon vett részt, melyek középpontjában a gimnazista korosztály állt. Eddigi munkái: A humor forrása (Mikroszínpad), Amőba látvány (MU Színház), Billy világa (Pesti Színház), Caligula (Pécsi Nemzeti Színház), Harc a szalamandrákkal (Stúdió „K"), Hát hogy szeret maga engem? (Pinceszínház), Hullám és gumikötél (Katona József Színház), Ilka és a papírrepülő (Pont Műhely), Jónás könyve (SZFE), Karamazov testvérek (MU Színház), Period (Vígszínház), Príma környék (Pesti Színház), Rakott szesz (SZFE), Szegény Dzsoni és Árnika (Komárom), Széttört álmok (Szegedi Kortárs Balett).
Márkos Albert – zeneszerző
Csellista, zeneszerző. 1967-ben született Kolozsváron. Klasszikus zenei tanulmányait itt kezdte és itt is fejezte be. A Kolozsvári Zeneakadémiát két év után otthagyta 1988 és 1992 között a Marosvásárhelyi és a Kolozsvári Szimfonikus Zenekarban dolgozott, valamint a Concordia Kamarazenekar tagja volt. Klasszikus zenészi pályafutása 1992-ben véget ért. Improvizatív, kortárs, alkalmazott és kísérleti zenével foglalkozik. 1993 óta Magyarországon él. Komponált zenét több filmhez (Off Hollywood, Csodálatos vadállatok, A fény ösvényei, Felmentő levél, Papagáj, Virrasztás, Taxidermia, Mínusz, Utolsó Idők), több zenekarban játszik (Mezei Szilárd-Márkos Albert duo, Mezei Szilárd-Márkos Albert-Vígh András trio, Tractus kortárs zenei társaság, Budbudas, Realistic Crew, Supervinylstringscombo). Rendszeresen közreműködött a Pont Műhely produkcióiban, dolgozott kőszínházakban és független társulatokkal: a Bárkán, a Vígszínházban, a Katona József Színházban, az Örkény Színházban, a Nemzeti Színházban, a Természetes Vészek Kollektívával, a KoMa Társulattal, a Tünet Együttessel, Kaposváron, Egerben, Miskolcon, Nyíregyházán, Marosvásárhelyen.
Hegymegi Máté – mozgás
A Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves színházrendező – fizikai színházi rendező-koreográfus szakos hallgatója.
Végezetül sok érdekességet és „miértet" megtudhatunk a rendezővel a Budapest Bábszínház által készített alábbi interjúból:
Praktikus és otthonos – Bereczki Csilla a Pettson és Finduszról.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős rendező-bábrendező szakosa vagy, a Pettson és Findusz a diplomarendezésed. Miért épp ezt az anyagot választottad?
Az egyik osztályfőnököm, Meczner János, aki a Budapest Bábszínház igazgatójaként (a másik osztályfőnök Csizmadia Tibor) lehetőséget adott az osztályunknak arra, hogy a színházban megvalósítandó előadástervekkel pályázzunk. Erre a pályázatra én három tervet adtam be, köztük volt a Fekete Ádám dramaturg szakos hallgatóval készített Pettson és Findusz is, amit végül a tanár úr kiválasztott. Magát a történetet Máthé Zsolt révén ismertem meg, akivel a Színművészetin a bábszínész szakos osztálynak együtt rendeztük az Isten madárkái című előadást. A munka közben sokat beszélgettünk arról, milyen érdekes az, ahogyan a meseszerűség megjelenik az élőszínházban. Ezekben a beszélgetésekben előkerültek mindenféle mesék. Zsolt nagy rajongója a Pettson és Findusz sorozatnak, megvan neki az összes kötet. Néhányat belőlük kölcsönadott, és annyira megtetszettek, hogy végül a pályázatra ezt adtam be.
Mi fogott meg a történetekben?
Nagyon érdekel az élőszínház és a bábszínház kapcsolata. Ebben a mesében van egy ember, Pettson, illetve egy macska, Findusz, az ő viszonyukban pedig megjelenik a szülő-gyerek kapcsolat összes bája, öröme és nehézsége, és azt hiszem, ennél jobb alapanyag nincs az kísérletezésre, arra, hogy úgy készítsek előadást, hogy abban az élő- és a bábszínház együtt legyen jelen. Azt gondolom, hogy amit eddig tudok a színházcsinálásról, a rendezésről, a zene, a mozgás, a látvány szerepéről (zene: Márkos Albert, koreográfus: Hegymegi Máté e. h., látvány: Lisztopád Krisztina), a bábról, azokat ebben az előadásban meg tudom mutatni úgy, hogy az érvényes legyen a gyerekek számára, ugyanakkor a szülőknek is tartogat izgalmat, mert szerintem a jó gyerekelőadás nullától száz éves korig érdekes.
Mi az, ami élőszínházi lesz, és hol használtok bábos elemeket?
Pettsont Ács Norbert játssza, Finduszt pedig Ellinger Edina. Norbi élőszínházi színészként lesz látható, Edina viszont két bábbal, egy kicsi és egy nagyobbacska, kamaszforma Findusszal bábozik. Az emberek életében láthatatlanul, Findusznak azonban teljes valójukban jelen levő muklákat Bercsényi Péter és Mórocz Adrienn játssza. A muklák a mesében a Pettson és Findusz közti konfliktusokat elsimítják, ugyanakkor ők kötik össze az egyes történeteket is, ezért a nekik készült dalokkal és táncokkal kap egyfajta lendületet az előadás. Rajtuk kívül ketten szerepelnek még élőszínészként, őket kettőzött szereposztásban láthatja a közönség. A szomszéd Gustavsson bácsi, aki egy egykori tűzoltó, és azt hiszi, Petsson nem teljesen normális, ezért feljegyzéseket készít róla. Gyakran humoros konfliktusba kerülnek, pedig csak arról van szó, hogy mindketten magányosak, de természetesen a történet végére összebarátkoznak. Ezt a karaktert Teszárek Csaba és Csajághy Béla alakítják. A másik szomszéd Andersson néni, aki szintén magányos, szerelmes Petssonba, állandóan a nyakára jár, és ebből is sok vicces szituáció alakul ki. Őt Pallai Mara és Krista Anita játsszák. Lesznek még egerek és intrikus csirkék – utóbbiak azok, akik azt hiszik, Petsson lopja a tojásaikat, ezért folyamatosan keresztbe próbálnak neki tenni -, őket Semjén Nóra és Rusz Judit bábozzák, aztán feltűnik a kicsi Findusznak még félelmetes borz – de később rájön, hogy nem kell tőle félni -, illetve a bika, ők szintén bábok lesznek.
Négy könyv történetét gyúrtátok össze a darabhoz. Miről szól ez a történet? Honnan indulunk, mi történik a szereplőkkel?
Ez egy olyan mesekönyvsorozat, amelynek a történetei összefüggenek, de külön-külön is megállják a helyüket. Amikor leültünk Ádámmal és Gimesi Dóra dramaturggal, azokat az epizódokat kerestük, amelyek izgalmasak, de egy történeti és bizalmi ívvé is összeállnak. Ezért gondoltuk, hogy mindenképp meg kell jelenítenünk az első találkozást, amikor Pettson megkapja Finduszt, az első összeveszést, amikor Findusz elszökik, az első kibékülést, a születésnapot és a karácsonyt. Kezdetben méregetik egymást, majd konfliktusba kerülnek, aztán megbocsátanak, Findusz születésnapján pedig Pettson felismeri, van valaki, akiért ő felelősséggel tartozik, és felvállalja ezt a felelősséget. Az évszakok eközben változnak.
A könyveket az író illusztrálta, és készült belőlük rajzfilmsorozat is. Nagyon markáns Sven Nordqvist vizuális világa, ti viszont egészen más irányba mentetek el. Miért döntöttél így, és milyen kiindulási instrukciókat adtál Lisztopád Krisztinának, aki a látványt tervezte?
Aki ismeri a köteteket, tudja, hogy ezek az illusztrációk amellett, hogy egy-egy jelenetet ábrázolnak, mindig tartalmaznak egy-egy apró, a képeken elrejtett momentumot, ami számomra egy rendkívül gyerekközpontú és fantáziadús gesztus, ám arról is szól, milyen kis dolgokból épül fel az életünk, mennyi minden van körülöttünk, amit elsőre talán nem fedezünk fel, pedig érdekesek, csak észre kellene vennünk. Erre példa mondjuk az, amikor Pettson a szülinapi palacsintatortát készíti, és különböző akadályokon kell áthaladnia, vagy ahogyan a muklákat láttatja, vagy egészen konkrétan az, hogy egy kép sarkában eldugva az egerek ruhái két ceruza között kifeszített kötélen száradnak. Ezt csak egy az egyben érdemes megjeleníteni, de akkor az egy egyszerű másolás lenne, ráadásul biztos vagyok benne, hogy nem is tudnánk épp pontosan úgy megcsinálni. Így inkább azt tartottuk szem előtt, hogy egy olyan térben játsszunk, amire jó ránézni, ami többfunkciós, ahol a fantázia mellett a praktikum is megjelenik, tehát a furcsa, játékos külsejű bútorok tökéletes hétköznapi használati tárgyak is, de ami a legfontosabb: a gyerekek szeressék, akár annyira, hogy az előadás után egy ilyen gyerekszobát kérjenek maguknak.
http://www.budapest-babszinhaz.hu/
Lantai József