A Central European Business Centre (CEBC) rendezésében 2012. október 2-3-án zajlott a 24. Vezérigazgatói Találkozó a magyar-osztrák határ közelében fekvő burgenlandi Freuenkirchenben a St.Martins szálloda- és fürdő-központban.

 

A Central European Business Centre (CEBC) rendezésében 2012. október 2-3-án zajlott a 24. Vezérigazgatói Találkozó a magyar-osztrák határ közelében fekvő burgenlandi Freuenkirchenben a St.Martins szálloda- és fürdő-központban.

 

A találkozó programjából:

 

A Vonzások és választások címmel, a vezetői stratégiák és stratégiai választások gondolatkörére épülő előadások vezető moderátora Bőgel György, a Középeurópai Egyetem (CEU Business School) tanára volt.  Köszöntője után átadta a szót Kovács Árpádnak, a Költségvetési Tanács elnökének.  

 

Az előadó a magyar államháztartás helyzetéről, kilátásairól, az európai válságkezelésről, a kormányzás és gazdaság viszonyáról, ill. a kapcsolódó (szélsőséges) nézetekről fejtette ki gondolatait. Nézete szerint, az a közpolitikai „mix", ami meghatározza a gazdaság és a társadalom fejlődését, nem mindig működik harmonikusan, a kapcsolatosan jelentkező hibajelenségek visszahatnak a bennünket érintő történésekre.

A költségvetést és az államadósságot érintő egyértelmű európai modell nincs tekintettel arra, hogy az egyes országok gazdasági teljesítménye hogyan aránylik a közös uniós értékek és normák teljesítéséhez. Az európai jóléti modell passzusai, az európai egység és konvergencia jegyében, egyaránt vonatkoznak Észak-Európára, Dél-Európára és az EU10-re is.  

Az előállott pozíciókülönbségek oka; az egyes államháztartásoknak a vonatkozó modell finanszírozásához az adott  országban a társadalom rendelkezésére álló forrásokból nagyon különböző mennyiségeket kellett bevetniük.  

Az EU déli országaiban feszültségeket keltett a folyamatos túlköltés és a munkateljesítmények felzárkóztatása, hogy közelítsék az északihoz hasonló jóléti modellt. Éveken át tartó folyamatos eladósodás és privatizáció volt ennek a folyománya, akárcsak Közép-Európában. Az államadósság ezekben az országokban teljesen eltérően alakul, mint az Európai 10-ben. A mutatók szerint Magyarország 80%-os állapotú ebben az összesített pozíciósorban.

 

A válságkezelésnek az EU országaiban más-más módon kell megjelennie. A csendes, kiegyensúlyozott gazdaságpolitikát folytató országok kiegyensúlyozottabban teljesítenek, a magyar elérések harmadáért tudnak hitelhez, pénzhez jutni. Magyarország többnyire a közepes kockázati pozíciókban foglal helyet, szemben pl. Lengyelországgal, Szlovéniával, amely országokra gyakorlatilag kevés kockázattal tekintenek. Oroszország hatalmas gazdasági erejéből adódóan szintén alacsony kockázatúnak minősül a nyugati elemzők szerint.        

 

Az EU10 országokra jellemző lépések 2008-2010 között; munkaerő-piaci beavatkozás, az államháztartás szabályainak újragondolása, adó- és járulék kiigazítások, bankmentő akciók is szép számmal. 2011-2012 között mindenki egy kicsit lassít, a járulék-csökkentéssel egyre kevésbé operálnak, Magyarország viszont úgy viselkedik, mintha misem történt volna. Az EU10 országok és Magyarország is képesek voltak helyzetük konszolidálására.  

Az északi és nyugati csoportok kifejezett konvergenciát tudnak felmutatni, ennek geopolitikai okai is vannak, s vannak országok, ahol a gazdasági konszolidáció még nem indult meg, Magyarországon sem. Az ország Romániához és Bulgáriához hasonló helyzetben található. (Eleinte Ausztriához próbáltuk mérni magunkat, azután Csehországhoz, majd Szlovéniához és Lengyelországhoz, most pedig a két balkáni ország az igazi versenytárs.) 

 

Az EU országaiban a válságkezelésben több volt az azonosság, mint a különbség, pl. bankadót 15-16 helyen vezettek be, bankmentő akció is sok helyen zajlott, nálunk is. Az alapvető különbség a beavatkozások mértékében, a beavatkozási felületek egyidejű számában található, ill. az egyedi megoldások, vagy a normatív megoldások előtérbe kerülésében. Magyarország ebben a tekintetben szélső pont, a gazdaságpolitika 2011-ben nem csak normatív lépéseket tett, hanem az egész államháztartásra irányuló szerkezeti lépéseket hajtott végre. A nagyszámú, sokszor ellentmondó döntés nem a stabilitást hozta.   

Jellemzően, az első időszakban klasszikus válaszlépések születtek, mindenütt a reálgazdaság terheinek csökkentése volt a szempont, ezt követték az adók összetételében való változtatások, az állami kiadásokat mindenütt visszafogták. Sok helyen vetettek be gazdaságélénkítő fogásokat, az adórendszeren keresztül adott kedvezményeket és célzott állami kiadásnövelő intézkedéseket is. Ezek hatása összességében nem bizonyult elegendőnek, tehát a konjunkturális helyzet változása nélkül, ösztönző impulzusokkal, adócsökkentéssel nem lehet valódi eredményt elérni, a piaci tényezőknek is érvényre kell jutni, hogy ez működjön.  

 

A kockázati felárak mérséklődése jellemző hazánkra is, ugyanakkor a magyar pozíció az egyik legkellemetlenebb

a pozíciósorban. Szlovákia pl. hozzánk képest harmadáért tudja finanszírozni államháztartását, mi Romániával és Horvátországgal vagyunk nagyjából azonos helyzetben. A következő évekre vonatkozóan, a beruházási ráta és a hitelezési aktivitás Magyarországon lesz a legalacsonyabb, az EU10 országokban pedig „magához tér".  

 

Összességben, az EU10-ek esélyei javultak a felzárkózásra. A válság árnyalta a külső körhöz való tartozásunkat, a kétsebességes Európában gondolkodva, ebben a két sebességben az EU 10-ek közelebb vannak, mint az EU déli ország-csoport, kivéve Észak-Olaszországot.  

 

Minden próbálkozásban fontosnak tartják a pénzügyi közvetítő szektor életben tartását, de mivel ez nem igazán sikerül, a terhek erre a szektorra is átterhelődnek. A munkavállalás ösztönzésével is próbálkoztak, de ez sem hozott igazi eredményeket, kimerültek ezek a tartalékok.  

Az államháztartási kérdésében többé-kevésbé eredményes volt a kezelésmód, mivel az egyensúlyt meg tudta tartani, zsugorodó teljesítmény és kiadások mellett. Ez eleinte könnyen ment, mert a szolgáltatások rejtett minőség-rontásával, pl. a várakozási listák növekedésével, vagy az egyetemi tandíjakkal, a lakosság csendben beszáll ezeknek a szolgáltatásoknak a finanszírozásába.   

Az állam számára a pénzügyi finanszírozás biztonsága került előtérbe, miközben a fejlődés fenntarthatósága az alapvető gazdaságpolitikai cél.  Amennyiben 2012-2013 „elszáll", és nem tudjuk a pénzügyi stabilitást tartani, akkor nincs értelme 2014-ről, 2015-ről, 2016-ról beszélni. Általánossá vált a bizalom hiánya az állam, a gazdaság és a lakosság között, valamint egymás kölcsönös vádolása.  

 

A magyar gazdasági teljesítményről szólva elmondható, az ország felzárkózása megakadt az EU10-hez, a visegrádi átlaghoz és az euro-zóna átlagához képest is. A hazai mutatók a válság bekövetkezte óta lefelé tendálnak.

Az adósságproblémával küzdő országok gazdaságában a belföldi kereslet tartósan alacsony, visszafogott marad, ez az érvényesülő tendencia. Beruházás-csökkenési gondjaik tartós növekedési veszteséget okoznak, Magyarország ezen trend mentén helyezkedik el. A tőkefelhalmozás a termelés visszaesése miatt lassul, emiatt lassul a potenciál-növekedés is. A tőke növekedési hozzájárulása csökken, s nem lehet számítani a hitelezés gyors fellendülésére. Fennáll a forrás-kivonás is, és a jövedelmezőséget csökkentő kormányzati intézkedések születnek.

 

A bankrendszer alapvetően a betétekből képes finanszírozást nyújtani, tartósan Európa sem képes ellátni bankjait külső forrással, s egyidejűleg számolni kell a mérleg-alkalmazkodással is, ezért nem túl bíztató a helyzet.  

A munkaerő-piacon is ellentétes hatások érvényesülnek, az aktivitást az iskolázottság növelné legjobban, de ugyanakkor jelen van a rendszerben a jóléti ellátások szigorítása is. A beszűkült finanszírozási lehetőségek miatt a technológia-átvétel, a termelékenységjavító, termelés átstrukturáló beruházások elmaradnak, az erőforrások újraosztása is korlátokba ütközik a magasabb technológiájú vállalatok felé.   

 

A Költségvetési Tanács véleménye a Nemzeti Bank szerepéről:  

A Nemzeti Bank hatalmas tartalékkal rendelkezik, amelyre nem biztos, hogy szükség lesz. Amennyiben a környezet barátságosabb, s elindul valamilyen konjunktúra, akkor a számítások változhatnak. Szabály általában, hogy egy ország tartalékai három havi import fedezetére legyenek elegendőek, Magyarország most ennek többszörösét képes teljesíteni. Az ország állapota ebben a vonatkozásban stabil, a törlesztéseket fizetni tudjuk a Nemzeti Bank tartalékai nélkül is. 2014-ben választások lesznek, kérdés, hogy szükség lesz-e választási költségvetésre, de a gazdaság jelenlegi szerkezetében folyamatos csúszásnak van kitéve. Ezt a politika látja, s erről a csúszásról le akarja hozni. A csúszó irányhoz pénz kell, s konjunktúra, de tudomásul kell venni, hogy nincs európai konjunktúra.  

A hazai mozgások összefüggenek az Európán kívüli lehetőségek keresésével, amire csak empátiával lehet tekinteni. Amennyiben az államadósság jelenlegi nagyságrendje fennmarad, akkor 3% tartós növekedés mellett is csak 2026-ra tudjuk 60% alá csökkenteni adósság-állományunkat. Minden, a stabilitás érdekében tett lépés, még a Nemzeti Bank „megfejése" is, azzal a növekedési áldozattal jár, hogy ez a pénz hiányozni fog.  

 

Nógrádi György stratégiai tanácsadó, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezetője a XXI. század új bizonságpolitikai kihívásairól szólt előadásában. Elmondta, a második világháború vége óta a Földön még nem volt békés nap, s nem is lesz… Amikor a hidegháború végetért, különböző elképzelések voltak a jövőről. Az alapot az jelentette, hogy létrejött a Pax Americana, meglátjuk a XXI. században hogyan tudnak ezzel élni. Az USA legfontosabb szövetségesünk, de az előadó véleménye; Bush többet ártott az Egyesült Államoknak, mint több háború együttvéve, reméli, hogy Obama megnyeri a választást és nem jön vissza egy republikánus társaság a Bush féle irányvonallal, mert ha visszajön, az rendkívüli fegyverkezést és háborúkat fog jelenteni. A republikánus elnökjelölt fő ellenségnek már bejelentette Oroszországot, Kínát, Iránt, így nagyon érdekes jövőkép elé nézünk.  

Csak bízni lehet az amerikaiak bölcsességében november 6-án.   

Újra egy bipoláris világban élünk, ez új jelenség. A hidegháború vége után kialakult az Egyesült Államok és feljövőben van második világhatalomként Kína. Ez azt jelenti, elindul egy újabb háromszög. A Balkánon az elmúlt 15-20 évben háromszög-háborúk dúltak. Az előzőeknél viszont elkezdődött a két fél versenyfutása, hogy ki nyeri meg Oroszországot. Először állt elő az a helyzet, hogy Oroszország nincs a meghatározó világhatalmak között, hanem a kulcskérdés az, hogy ebben a kétpólusú világban ki mellé fog állni. (Ma úgy tűnik, Kína mögé.) Ezek a fejlemények alapvetően új helyzetet teremtenek.  

 

Az elmúlt napokban mindenki arról beszélt, szigetviták vannak Japánnal, ez nem így van. A Kínai Népköztársaság tavaly januárra lehagyta Japánt és bruttó GDP-ben második lett a világon. Kínában fantasztikus fejlődés tapasztalható, a jelenlegi előrejelzések szerint, ez a Kína 2027-re bruttó GDP-ben le fogja hagyni az USA-t. Ez teljesen új világhelyzetet fog teremteni. Ez a Kína azt mondja ma, hogy az összes szárazföldi határát elismeri, kivéve az indiait, Kashmirnál. 1962-ben volt háború emiatt Indiával, s Kashmirt magának követeli Pakisztán, India és Kína. Kína összes többi szárazföldi határa stabil, de Kína határozottan kijelenti, a mai tengeri határokat nem fogadja el. Japán ebben a mostani vitában egy kis szelet, hiszen itt néhány lakatlan szigetről van szó, de ennél sokkal nagyobb szigetek azok, amelyekre igényt tart mindenki, mindegyikre legalább ketten-hárman, Japán, Kína, 

Dél-Korea, Fülöp-szigetek, Indonézia, stb. Az ok; kőolaj és halászat. Kína kivételt képez ebben, mert azt mondja, haditengerészeti bázist szeretne vinni ezekre a szigetekre. Egyébiránt, Oroszország elkezdte korábbi haditengerészeti bázisait felújítani, az Indiai Óceánon a Seychelle-szigeteken, Vietnámban és Kubában. Új világhelyzet előtt állunk, ami semmivel sem békésebb és biztonságosabb, mint a korábban volt másik. Teljes más a helyzet, a korábbi paradigmák nem érvényesek.  

Kína legfontosabb partnere ma már az EU, ezen belül Németország.  Az EU külkereskedelmének mintegy felét a németek adják, német bírálat Kína felé nem várható. A kínaiak Magyarországra számítanak, de nem tűrik el, hogy egy velük jó kapcsolatokat ápoló ország fogadja a dalai lámát, vagy az ujgurok küldöttségét.  Öt évvel ezelőtt még kértek, ma elvárnak. (A magyar vezetés nem is fogadta fentieket.) 

Kína ténylegesen „dübörög", s ebben a Kínában három szentség van, amin kívül bármit lehet mondani; nem lehet megkérdőjelezni Tibet státuszát, (Tibet alatt vannak az édesvíz-készletek, az összes kínai vízkészlet egyharmada). A kínaiak szerint nincs gond, amikor a tibetiek lázadnak, mert ez egy békés társaság és a felzúdulás hamar véget ér,  ha az ujgurok lázadnak, azokat szétlövik, a halottak száma nem érdekes. A másik szentség Tajvan, azt mondják Tajvannal egyesülni fognak, az biztos, azt még nem tudják mikor. A harmadik szentség a kínai atompolitika. A világsajtó ugyan nem foglakozik vele, de Kína elképesztő ütemben fegyverkezik. Elképesztő ütemben fegyverkezik az USA, elképesztő ütemben fegyverkeznek az oroszok, az EU ezen a területen is lemarad. Most januárban látott napvilágot az Egyesült Államok új biztonsági stratégiája, amely kiemelt területként a Csendes Óceánnal foglalkozik és nem a NATO-val, nem az atlanti zónával. Az amerikai haderő jelentős részét ide próbálják koncentrálni, pontosan az új világhelyzet miatt. Az amerikai stratégia további fő eleme még a Közel-, és Közép-Kelet.  

Kínának pontos koncepciója van arról, hogy mit vár el Vietnámtól, Koreától, hogyan lehet a koreai kérdést megoldani, stb. Érdekes módon, abban a pillanatban, amikor a szigeteknél vita támadt, a délkelet-ázsiai országok megijedtek, s nagy élményt jelentett, hogy mintegy éve Vietnám közös haditengerészeti hadgyakorlatot folytatott az USA-val, ami még öt évvel korábban is utópiának tűnt volna. A Távol-Keleten nyilvánvalóan katonai konfrontációk lesznek, vagy felmerül lehetőségük az idők során.  

Kína azt mondja, hogy 2027-re, amikorra világelső lesz, katonailag át kell lépnie Japánon, át kell lépnie Indián és ki kell jutnia az Indiai- és a Csendes Óceán térségére ahhoz, hogy valóban globális hatalomként működjön. Addig van  tizenöt évünk, ez nagyon messze van…  

 

Oroszországról szólva, ez az Oroszország egyetlen stratégiai kérdésben partnere az USA-nak, a terrorizmus elleni harcban, az összes többi kérdésben egymás konkurensei. Az oroszok fő problémája ma Szibéria. Gyakorlatilag egy óriási terület lakatlan, vagy csaknem lakatlan, s elképesztő kedvezményeket adnak az oroszoknak, akik Európából hajlandóak áttelepülni, de ilyen alig akad. Viszont, elképesztően sok kínai települ be ezekre a területekre, s pár éven belül nagyon komoly meglepetések lehetnek. Nem beszélünk róla, hogy létezik egy sanghaji együttműködési szervezet, amelynek van ma már egy katonai vonulata, s a vezérlő nyelve az orosz. Ezek a dolgok nagyon sok mindent előre vetítenek a jövőre.  

 

Közép-Ázsiát tekintve, itt új helyzet van. Gyakorlatilag, az afganisztáni háborút elvesztettük, 2014 a kivonulás. Az előadó véleménye; Obama egy jó közepes teljesítményt nyújtó amerikai elnök, remélhetőleg újra választják, mert a másik félnek a megválasztása a nemzetközi kapcsolatokban rendkívül komoly problémákat okozna. Az Afganisztánra vonatkozó jelenlegi előrejelzések újabb polgárháborút prognosztizálnak. Érdekes Biden amerikai alelnök véleménye; jöjjünk ki, hagyjuk, hagy gyilkolják egymást. A tálibok és az Al-Kaida elkezdi egymást gyilkolni,  a tálibok sokkal erősebbek, nyilván az al-kaidásokat lemészárolják, utána egyezzünk ki a tálibokkal. Logikus koncepció, bár egy alelnöktől kicsit kemény, s kérdés, hogy célszerű-e kimondani. (Helmut Schmidt mondása, egy politikusnak nem kell hazudni, csak soha nem szabad kimondania a teljes igazságot…)  A másik háborút, Irakot már elvesztettük, gyakorlatilag Irakban szintén polgárháború közeli állapot található.   

Magyarország akkor lépett be a NATO-ba, 1999.március 12-én, amikor néhány nap múlva megindult a jugoszláv háború, ami hihetetlenül előkészített dolog volt. Koszovóról hetekkel előtte folyt az amerikaiak tudati megdolgozása, akik azt sem tudták, hol van Jugoszlávia. Amerikai tábornok mondta később, könnyű volt Koszovóba bejönni, sokkal nehezebb lesz kijönni. Mindmáig nem tudunk kijönni, a helyzet az országban katasztrófális, ahogy katasztrófális Bosznia-Hercegovinában és Macedoniában sincsenek a kérdések megoldva.  

Szükség lenne kiváló európai kutatóintézetekre, nincsenek. Magyarországon van legalább 40 külpolitikai elemző intézet, de kinek? Nincs olyan piac, ami képes lenne ezt felszívni, a minőségről nem is beszélve.  

A jugoszláv háború azt bizonyítja, hogy Európa az Egyesült Államok nélkül semmire nem alkalmas. Nincs műholdas hírszerzésünk, néhány kivétellel nincs légi utántöltésünk, nincsenek meg a megfelelő high-tech eszközeink. Az elmúlt évben a világ fegyverexportjának 80%-át tették ki az amerikai fegyverek, Európa sehol nincs. Ennek, hogy nem vagyunk az első vonalban, megvannak az előnyei is, de azt jelenti, hogy különböző válságok megoldására önmagunkban alkalmatlanok vagyunk.    

 

Lesz-e háború Iránnal? A kérdést nem így kell feltenni. Jelenleg már működésképtelen államot csináltunk Afganisztánból, Irakból, Líbiából, s most csináljuk a negyedik működésképtelen államot Szíriából. Nagyon messzire vezetne, hogy ezt miért csináltuk, nyilvánvalóan megvoltak a stratégiai elképzeléseik.

 Az arab tavasz; már a kifejezés sem jó. Onnan indulhatunk, hogy az arab világ határa az EU megfogalmazása szerint, Marokkótól az irak-iráni határig, a Schatt el-Arab-ig tart. Az amerikai definíció ezt kiegészíti Törökországgal. 

Mi jellemzi jelenleg ezt a világot? Másfél évvel ezelőtt, amikor az un. arab tavasz elkezdődött, a világ legjobb szakértői prognózisokat állítottak fel, ebből az idő semmit sem igazolt. Így jártak a leghíresebb politológusok Kissinger, Brzezinsky, Paul Kennedy is. Olyan világban élünk, ahol a politikai gyakorlat megelőzte a politikai elméletet!  (Bár ezek a szakértők másfél év elteltével azt mondják, hogy amit ők írtak, az bejött.) Rendkívül durva a siita-szunnita szembenállás, minden történésnek van egy ilyen vonala. A siita világ vezetője ma az az Irán, amely 1979-ben Khomeini hazatérésével és hatalomra jutásával elzavarta a sahot. Khomeiniék megpróbálták keresztülvinni a siita világforradalmat, ebből semmi nem jött be, de kialakultak siita félholdak. Ilyen szövetséget jelentenek az iraki siiták, Irakban a lakosság többsége siita. Ide tartozik az a Szíria, ahol a lakosság 8-10%-a alevita  (a siita változata), s ide tartozik Libanon és a Hezbollah. Jelen felállás szerint, ha (Szíriában) Assadot elzavarják, akkor dől a siita kártya szériában, ha dől és átveszik a szunniták ott a hatalmat, akkor Törökország pozíció-előnybe kerül, ekkor a libanoni polgárháborút megnyerik a szunniták és a Hezbollah háttérbe szorul. Ennek elképesztő következményei vannak a térségben. A túloldalon Jemenben élnek siiták, és Szaud-Arábiában, a kőolaj és földgáz lelőhelyeken is a lakosság többsége siita. Elképesztő, hogy a szaudi vezetés mit megtett, hogy az arab tavasz ne gyűrűzzön be…  

 

Létezik egy apró Jordánia, ahova már 150 ezer menekült átment Szíriából. Az ország koldusszegény, s a király hatalmát akkor döntik meg, amikor akarják. A Fekete Szeptember után a jordán társadalom többsége palesztin lett.  

Ezek a palesztinok teljes jogot kaptak a gazdaságban, de nem a politikai szférában. Ennek keretében Jordániában pártok alakultak és csak az elmúlt évben három kormány bukott meg. A Muzulmán Testvériség jordániai jelszava tavaly az volt, hogy a következő kormányból sem kérünk. A Muzulmán Testvériség önmagában erősebb, mint az összes többi jordán párt együttvéve. A király rendkívül szimpatikus, de gyenge. Ma már számolnak azzal, hogy esetleg nem tudja a trónját megtartani.  

 

Mi a barátainkat magukra hagytuk, magára hagytuk Khadafit, aki mindent megtett nekünk. Mubarakot magára hagytuk. Az más kérdés, hogy ezek milyen vezetők, s Szíriában a felkelőket támogatjuk. Ezen felkelők zöme NATO fegyverekkel harcol, amit mi Líbiába vittünk és kerülő úton átvitték. Egyre nagyobb a felkelők közt az Al-Kaida súlya.

Akik ezt csinálják, nyilván több információval rendelkeznek mint a távoli megfigyelő, s remélhetőleg jól gondolják a szíriai rendezést… Az előadó meggyőződése szerint Szíriában a helyzet, főleg Assad távozása után, romlani fog. Ez év áprilisában Szíriában szabad választások voltak, ahol Assad fantasztikus győzelmet aratott, a siiták rá szavaztak, a városi szunniták rá szavaztak, a keresztények rá szavaztak. Az volt a kiindulás, hogy Assad egy pocsék zsarnok, de a túloldal is ilyen, s az Al-Kaida hatalomra jutása, vagy hatalom közelébe kerülése, rosszabb állapotot teremt, mint a jelenlegi.  

 

Ebben a helyzetben Törökország fantasztikusan játszik, abból indul ki, hogy a térség szunnita vezető hatalma lesz, ellensúlyozza Iránt, ellensúlyozza az arab világ eddigi vezetőjét, Egyiptomot, új helyzetsor áll elő. A törökök megcsinálták, hogy a török hírszerzés és a török hadsereg különleges egységei rég benn vannak Szíriában. Nem az érdekli őket, hogy a polgárháborúban mi történik, ez nagyon fontos, de másodlagos. Az érdekli őket, hogy Szíriában hogyan reagálnak az egyes kérdésekre a kurdok, akik Assadtól autonómiát kaptak. Ez az autonómia azt jelenti, hogy a törökországi, az iraki és az iráni kurdok ugyanezt követelik, s új térségbeli helyzet állhat elő. A törökök nyolc menekülttábort nyitottak eddig a szíriai menekülteknek, s egybe viszik a volt katonákat, ahova még a NATO megfelelő embereit sem engedik be.

 

Izraelről szólva; amit Netanjahu jelenleg politika címén csinál, az életveszélyes. Egy eleme ennek; azt mondja 30 nap alatt szétveri Iránt, s kb. 500 izraeli halott lesz. A túloldal, Ahmedinejad állásfoglalása sem bölcs,(az az ő bajuk), amikor azt mondja, hogy ha háború lesz, akkor ezer kilométeres körben szétveri az amerikai és brit bázisokat, szétveri Izraelt, stb. Ezek egymást kölcsönösen erősítő verbális folyamatok, nyilvánvalóan a Nyugat abban érdekelt, hogy november 6-ig itt háború ne legyen. Hogy mi lesz az amerikai elnökválasztás után, majd meglátjuk.

 

Európa: Németország volt, van és lesz Európa vezető hatalma. Kérdés, hogy a következő évi választások után milyen kormány fog ott alakulni. A németek a múlt héten tették közzé, hogyan áll a német társadalom. Kimutatták, négy évvel ezelőtt a németek felső 10%-a rendelkezett a nemzeti vagyon 47%-ával, jelenleg ők rendelkeznek a vagyon 53%-ával. A dilemma; a lakosság alsó 50%-a (azaz fele) a nemzeti vagyon 1%-ával rendelkezik. (Ez még mindig jó értéknek számít, mert az USA-ban a felső 10% rendelkezik a vagyon 90%-ával.) Most tették közzé először, hogy az NDK utolsó évében az NDK lakosságának 10%-a rendelkezett a bankba betett pénz több mint 60%-ával, tehát egy ilyen koncentráció az NDK-ban is végbement. Először tartunk ott Európában, hogy Németország határain csak szövetséges és semleges államok vannak. A semleges államokkal, Svájccal és Ausztriával kapcsolata kiváló, rendkívül érdekes most a német-francia viszony, s ennek a jövőbeni következményei. 

Azt várta a megfigyelő, hogy a baloldali francia vezetés kicsit változtatni fog Sarkozy külpolitikai koncepcióján, nem következett be. Amilyen stratégiai hibákat Sarkozy elkövetett Líbiában, az új francia vezetés ugyanazokat szeretné megcsinálni Szíriában; légtérzár, katonai beavatkozás, stb.   

Európában:  ténylegesen legalább kétsebességes Európa létezik. Adalék; jelenleg a világ legeladósodottabb országa az USA, a második Japán, a harmadik Németország, csak a német gazdaság ezt bírja. Egy főre nézve, a világ legeladósodottabb állama az USA, második Japán, harmadik 31 ezer euróval Olaszország. A görög adósság  29-30 ezer euró között van fejenként. Más az olasz és más a görög gazdaság szerkezete. Van olyan német tartomány, Bréma, ahol 29 ezer euró teher jut minden egyes lakosra. Tehát rendkívül összetett az európai helyzet.   

Érdekességként; Európában a legtöbb nyilvántartott hivatásos politikus Spanyolországban van, 448 ezer.  

 

Magyarország nemzetközileg:  húsz év elteltével, öt helyett hét ország vesz körül bennünket. Partnereink és szomszédaink zöme EU és NATO tag lett. Az elmúlt 10-15 évben mind a NATO-ba, mind az EU-ba felvett államok többsége alkalmatlan tagnak. Politikai és nem szakmai kritériumok alapján vesszük fel őket. Például, Horvátországban az embereknek fogalmuk sincs arról, mit fog jelenteni nekik az EU, az ország rendkívül komoly kihívások elé fog kerülni, amit most sem a horvát politika, sem a lakosság nem lát. Ennek rendkívül sok negatív következménye lesz.    

 

 Afrikában elkezdődött az élet-halál harc a nyersanyagokért. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter pár héttel ezelőtt végigjárta Afrikát, ahol mindenütt nyilatkozott Kínával szemben, majd elment Törökországba és egyeztették az USA és Törökország Szíriával kapcsolatos politikáját. Ténylegesen folyik a harc az Egyesült Államok, Kína és Törökország között, hogy ezeket a nyersanyagokat ki szerzi meg, teljesen más világhelyzet van, mint akár 15 évvel ezelőtt.  

 

Egyesült Államok, Amerika :  az amerikai biztonsági dilemmákkal összefüggő megjegyzés; általában az óceán- partokon élő lakosság sokkal többet tud a világról, sokkal reálisabban szavaz az elnökválasztásokon mint a belső területeken. November 6-án választás lesz, november 7-én sokkal okosabbak leszünk. Az előző amerikai választások után Németország könnyes szemmel ünnepelt, boldog volt, hogy Obama nyert. Másodszor, ha nyer, nem fognak ennyire ünnepelni, nyilvánvalóan a világ ezt várja el, de természetesen az USA lakossága fog szavazni.  

 

Ausztrália és Új-Zéland:  Ausztrália a világ egyik legcsodálatosabb országa, azzal együtt, hogy egyre több az ázsiai bevándorló. Az emberek tisztességesek, nincsenek akkora jövedelmi különbségek, mint az USA-ban, de az ország élhető. Amennyiben a világban bármilyen katasztrófa lesz, belátható ideig Ausztrália és Új-Zéland ebből kimarad.  

 

Csodálatos világban élünk, hihetetlen sok meglepetés fog ránk várni az eljövendő években.  

 

Klausz Ferenc, a Telenor Magyarország Zrt. vezérigazgató-helyettesének előadása a mobilinternet és az egészségügy kapcsolódási pontjait vázolta fel, a ma elérhető termékszolgáltatás és innováció felől közelítve.  

A jelenleg 600 dolláros okostelefon 2020-ra 25 euróért elérhető lesz. Az a 2 milliárd ember, akinek még nincs mobil eszköze, annak valószínűleg már okostelefonja lesz. Valódi információs társadalom következik. Most következett be a nomofóbia, a fogalom Amerikában hivatalosan elfogadott kifejezésként bejegyeztetett. Lényege; van a társadalomnak egy része, amely egyszerűen fél, ha nincs nála a mobilja. Felmértek 70%-a a mobil és alkohol közül az előbbit választaná, a kávé és mobil közötti választás szüksége fele-fele arányt hozna. Egyharmad választaná a mobilt a szex helyett, sőt, minden ötödik felmért mondta, ha úgyis csak mobilon beszélünk, nem is kell fogat mosnom. A mobil eszköz fontosabb lett most mint a pénztárcánk. A legtöbb tranzakció le is bonyolítható vele. A jövőben várhatóan nem lesz szükség pénztárcára, fényképezőgépre, diktafonra, stb. Minden benne lesz a mobilban.

Az mHealth kifejezés mögött a mobil egészségügy rejlik. Felmérés szerint, ha ezt az országban az egészségügyben teljeskörűen bevezetnék, akkor 40 ezer ágy-éjszakát, s a kórházi költségek 20%-át lehetne megtakarítani, az orvosok pedig a valóban kritikus helyzetekre tudnának összpontosítani. Azok a betegek, akik otthonról jelentkeznek, a korábbinál jobb szolgáltatást kaphatnak így, életminőségük emelkedhet. A Telenor eszközöket biztosít a vonatkozó megoldásokhoz, s más távközlési társaságokkal is hajlandó együttműködni egészségügyi szolgáltatásokban.

http://www.telenor.hu/uzleti-megoldas/m2m/telenor-connexion/egeszsegugy

http://www.telenor.hu/sajto/sajtokozlemenyek/986

http://www.bitport.hu/megoldasok/az-m-health-megoldasok-evtizedet-eljuek-ujabb-partnereket-vonna-be-a-telenor  

 

Dale A. Martin, a Siemens Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója a felelősség, a kiválóság és az innováció összefüggéseiről szólt előadásában. A tudatosságot hangsúlyozta a fentiek vonatkozásában, idézve Seneca-t;

"Semmilyen szél sem kedvező annak, aki nem tudja, milyen kikötőbe tart." http://idezet.wordpress.com/category/seneca/  Különös tekintettel a Siemens szélerőművi tevékenységére…

A Siemens négy megatrendet tűzött maga elé, saját tevékenységi útján kijelölendő; klímaváltozás, demográfia, urbanizáció és globalizáció. A 665 évvel ezelőtt létrejött cég nem oly rég óta számítja magát multinak. Jelenleg négy témakörben fejt ki tevékenységet;  ipar, energia, infrastruktúra, egészségügy. Az iparban főként az automatizálás, az energia szektorban az előállítás (erőművek, energia-elosztás), infrastruktúra és a városok. 125 évvel ezelőtt a Siemens szállította az első villamosokat Budapest számára, foglalkoznak mindennel, ami sínen megy. Az egészségügyben a Telenorral is együttműködnek. A hazai cég létszáma meghaladja a kétezer főt. A három gyáregység egyike szoftverfejlesztéssel foglalkozik, a következő transzformátorokat gyárt, s van egy turbina-alkatrész üzemük. A termékek exportra kerülnek.

A világméretű összehasonlításban a Dow Johns index rangsorában ötödik éve állnak az élen. Magyarországon a Siemeshez fűződik a zöld tető és a zöld kert kezdeményezés, a duális képzés gondolatát, amely régi németországi megoldásokra támaszkodik, a Siemens már a '90-es évek végén felkarolta hazánkban. A felelősség témakörének vonatkozásában; az anyacégnél előállt gazdasági visszaélések után a céget gyökeresen átszervezték, 160 év óta először kapott a vállalat külső csúcsvezetőt a Felügyelő Bizottság elnökének pozíciójára.  

Kiválóság terén; a Siemens élenjár a szélturbinák előállításában, a tengeren elhelyezhető 6 megawattos, 175 méteres rotorú, 150 méter átmérőjű szerkezetek a cégnél készülnek. A Marsjáró robot szoftvere Siemens fejlesztés.

Egy hasonló szoftvert most adott át a cég a Miskolci Egyetemnek oktatási-kutatási célokra, s még további három egyetem számíthat hasonló akcióra. A Red Bull versenyautót is hasonló szoftverrel látják el.  

A hazai Mercedes beszállítói között szerepel a Siemens, az autógyártónál a karbantartás állandó segítségére egy Siemens csapat jött létre. A magyarországi vasút-technológiában a Siemens a szakasz-felújításokban vesz részt saját, újszerű technológiájával. A cég zöld jellegét alacsony széndioxid-kibocsátással demonstrálják, a Környei Erőmű hatásfokát pl. sikerült a többi erőmű hatásfokának kétszeresére emelni, fele gázmennyiséggel lehet hasonló elektromos teljesítményt előállítani. Az egészségügyben alkalmazott Siemens vizsgálati eszközök is ebbe a vonulatba tartoznak.   

Az elmúlt évben a Siemens mintegy 40 világszabadalmat jegyeztetett be. Magyarországon két szoftverfejlesztő csapatuk van, több mint 600 emberrel. Két fő témán dolgoznak; az egyik csapat az ipari automatizálás területén az elektromos autók, az elektromotor vezérlésén dolgozik, világelsőként, főként Budapesten. Egy másik, részben budapesti, részben miskolci csapat a radiografiai képalkotáson dolgozik, a szoftvernek egy fontos része készül nálunk, folyamatos tesztelését a miskolci kórházban végzik. A világban hét ilyen interaktív helyet üzemeltetnek, egyike Miskolc. Magyarország közel fekszik az anyacéghez, gazdaságos itt az üzemeltetés, s a Siemens számára régóta meglévő kompetenciával rendelkezik, az első vegyesvállalat, az 1907-es kezedet után, ismételten 1974-ben alakult. Az IBM-en kívül ilyen kompetenciákkal más cég nem is nagyon fordul elő Magyarországon. A Siemens egyedülálló abban, hogy Budapesten két gyárat is üzemeltet, emellett gondot fordít a műszaki képzésre is.

http://www.ketech.hu/ipari-radiografia-eszkozei/digitalis-radiografia/124   

 

 

Térségi együttműködésen alapuló Iparfejlesztési kerekasztal beszélgetés zajlott a Nyugat-Pannon Járműipari- és Gépipari Központ apropóján. A résztvevők; 

Brumbauer József ügyvezető igazgató, a szombathelyi BPW-Hungária Kft.,  

Háry András ügyvezető a Pannon Fejlesztési Alapítvány- Technológia Centrum,   

Huszár Gábor Szentgotthárdi polgármester,  

Kámán János ügyvezető igazgató, Pylon Kft. Zalaegerszeg,  

Mákos Csaba működtetési igazgató, Opel Szentgotthárd Kft.

Michael Reinig ügyvezető igazgató, LUK Savaria Kft. Szombathely

Molnár Miklós alpolgármester, Szombathely

 

A kerekasztalnál megszólalók egyetértettek abban, hogy a korábbi, egymással versengő fellépés helyett, a három város által körülírt térségnek új, harmadik, akár határokon is átnyúló vonzásközpontként kell megfogalmaznia magát, a Győr és Esztergom, valamint a Kecskeméttel jellemezhető eddigi centrumok mellett, erre predesztinálják adottságai, a térségben működő mintegy 100 ipari-gépipari vállalat, nagyvállalat. Ez az egyik legfejlettebb ipari térsége az országnak, ezt a jelleget kívánják meghatározóvá fejleszteni a gondolat támogatói, a nagyobb hozzáadott értéket előállító vállalkozások támogatásával. A betelepülni kívánó vállalatok számára versenyképes hátteret kívánnak biztosítani a fenntartható, tartós jelenlét kiépítésére. A következő 10 évre vetítve  1 milliárd eurós befektetést kívánnak elérni. Az elgondolás megvalósulását sürgeti a környező, határon túli fejlődő térségek konkurens, elszívó hatása is.

 

Harmat Lajos

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük