10 éves a garanciarendszer a kötelező magán-nyugdíjpénztári megtakarítások mögött
A Pénztárak Garancia Alapja megalakulásának 10. évfordulóján megtartott tudományos ülésen résztvevők egyetértettek abban, hogy az Alap által biztosított garancia a pénztári rendszer iránti bizalmat erősíti, működése biztosítja az állampolgárok tulajdonának alkotmányos védelmét. Az Alap saját vagyona mára elérte az 5 milliárd forintot.
A Pénztárak Garancia Alapja megalakulásának 10. évfordulóján megtartott tudományos ülésen résztvevők egyetértettek abban, hogy az Alap által biztosított garancia a pénztári rendszer iránti bizalmat erősíti, működése biztosítja az állampolgárok tulajdonának alkotmányos védelmét. Az Alap saját vagyona mára elérte az 5 milliárd forintot.
Az 1997. évi társadalombiztosítási nyugdíjreform megteremtette a magán-nyugdíjpénztári rendszert, s ezen időponttól a munkaviszonyban állók – döntésük szerint -, egy saját maguk által választott magán-nyugdíjpénztárba fizethetik be a kötelezően levonandó nyugdíjjárulékot, melyet a nyugdíjpénztárak fektethetnek be a pénzpiacon. Az így összegyűjtött megtakarítások és azok hozamai válnak alapjává és fedezetévé a majdani öregkori járadékoknak
Figyelemmel arra, hogy a pénzpiacon való befektetések kockázatot hordoznak, továbbá arra, hogy a pályakezdők esetében a törvény kötelezi az egyént a nyugdíjjárulék pénzpiaci befektetésére, az állam a befektetések biztosítása érdekében garanciarendszert hozott létre. A felügyeleti ellenőrzés megteremtése mellett a garancia rendszer másik fontos eleme a Pénztárak Garancia Alapja (Alap). Az Alap – figyelemmel az EU követelményeire, valamint a jól működő angolszász vállalati nyugdíjpénztárak állami garanciáját biztosító rendszer mintájára – egyszerre nyújt pénzügyi, intézményi és szervezeti garanciát.
A Pénztárak Garancia Alapja pénzalapot képez a pénztárak befizetéseiből, ennek mértéke az egyének által befizetett tagdíjak 0,35 %-a. Ez a pénzalap a potenciális forrása a bekövetkező kockázat esetén, az egyénnek nyújtott garanciális kifizetéseknek. Az Alap egy esetleges, nagyobb pénzpiaci kockázat bekövetkezte esetén a saját pénzforrást meghaladóan kölcsönt vehet fel, amelyet az állam törvény erejénél fogva garantál, és így intézményesen teljesítheti az egyéneknek nyújtott garanciális kifizetéseket. Amennyiben a kölcsönfelvételre sor kerülne, annak visszafizetéséről az Alap a hozzá befolyt tagdíjbefizetésekből gondoskodik. Az Alap szervezete útján teljesíti a garanciális kifizetéseket és az ezek pénzügyi alapjainak megteremtésével kapcsolatos feladatait. Ugyancsak a szervezet dolga a bekövetkező kockázat esetén a gyors kifizetések teljesítésével és az erről szóló kommunikációval a pénztártagok elérése, megnyugtatása és így a további problémák elkerülése.
A rendszer működése óta felhalmozódott garanciaalap nagysága mára meghaladta az 5 milliárd forintot, miközben az Alap működési kiadásainak aránya 3 százalék alá csökkent, mint azt az mellékelti ábrák mutatják.
Néhány fontosabb példát kiemelve a garanciális kifizetések körébe tartoznak az alábbi esetek:
- Az egyén egy másik pénztárba kíván átlépni és eddigi befizetéseit és annak hozamait jelenlegi pénztára bármely okból nem hajlandó kifizetni.
- Amennyiben egy pénztár „pénzügyi csődbe" kerül, a pénztár nyugdíjasának a nyugdíját az Alap garantálja.
- Amennyiben egy pénztár „pénzügyi csődbe" kerül, a pénztár tagok befizetéseit azok hozamaival együtt a felszámolás időpontja szerinti, vagy azt megelőző üzleti év végének időpontja szerinti összegben az Alap garantálja.
- Az Alap kiegészíti a szolgáltatási tartalékot, ez azt célozza, hogy a pénztárak által biztosított nyugdíjak mögül ki ne fogyhasson a fedezet.