Az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) adatai szerint a munkahelyi hiányzások 50-60%-a, vagyis Magyarországon több mint 10 millió keresőképtelen nap a munkahelyi negatív stresszre és annak káros egészségi következményeire vezethető vissza.

 

Az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) adatai szerint a munkahelyi hiányzások 50-60%-a, vagyis Magyarországon több mint 10 millió keresőképtelen nap a munkahelyi negatív stresszre és annak káros egészségi következményeire vezethető vissza.

 

Az Ügynökség „Egészséges munkahelyek – Kezeljük a stresszt!" kampánya arra hívja fel a munkaadók és munkavállalók figyelmét, hogy a stressz nem megfelelő kezelése a munkahelyeken komoly egészségi károkat okozhat, ami miatt Magyarországon éves szinten kb. 440 milliárd forint nagyságrendű érték vész el. Az április 28-i Munkavédelmi világnapon szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a munkával kapcsolatos stressz felmérése és csökkentése a munkáltatók és munkavállalók számára egyaránt kulcsfontosságú.

 

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) kezdeményezésére 2003. óta minden év április 28-án tartják a Munkavédelmi világnapot, abból a célból, hogy felhívják a figyelmet a biztonságos, egészséges munkahelyek fontosságára. Az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) kampánya arra hívja fel a figyelmet, hogy a munkahelyi stressz megfelelő kezelése mind a munkavállalók, mind a munkáltatók számára gazdasági és egészségi előnnyel jár, ezért fontos foglalkoznunk a problémával.

 

„Az értékteremtő munka a gazdaság működésének alapja, nélkülözhetetlen a gyermekvállaláshoz, a gyermekneveléshez, fontos a létbiztonság megteremtéséhez, a családok jól létéhez. Értékteremtő munkát azonban csak egészséges munkavállaló, korszerű, biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkakörülmények között tud végezni" – mondta Dr. Modori László, munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkár. „Befektetni a munkavédelembe ezért nem pusztán kiadást jelent, hanem a munkabalesetek és a foglalkoztatási megbetegedések megelőzésén túl, többszörös anyagi megtérülést is hoz a vállalkozások számára. A biztonságos és törvényes, garanciális jogokat megtartó foglalkoztatás egyaránt szolgálja a munkavállaló, a munkáltató és a nemzetgazdaság érdekeit."

 

21,5 millió kieső munkanap, 19 ezer munkabaleset. A KSH adatai szerint Magyarországon 2014-ben több mint 21,5 millió volt a keresőképtelen napok száma. Az EU OSHA adatai szerint általában ezek 50-60%-a a munkahelyi stresszre vezethető vissza. Ezzel párhuzamosan, több mint 19 ezer, 3 napot meghaladó munkaképtelenséget okozó balesetet jelentettek be a hatósághoz az elmúlt évben.

 

Magasabb szintre került a munkavédelem. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal január 1-jei megszűnésével a munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségek szakmai irányítását, továbbá a munkavédelem nemzetgazdasági irányításával kapcsolatos feladatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium látja el, így a minisztérium Munkafelügyeleti Főosztályának létrejöttével magasabb szintre került a munkavédelmi hatósági tevékenység biztosítása.

 

„Az elmúlt években a gazdaság fellendült, az ipari termelés fokozódott, valamint a munkahelyek száma is növekedett. Ezzel együtt az atipikus foglalkoztatási formák megjelenése, a munka világába visszatérő munkavállalók, illetve vállalkozást kezdők tevékenysége, valamint a pszichoszociális kockázatok erősödése egyre több feladatot ró a munkavédelemben érintett szereplőkre" – mondta Nesztinger Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztályának vezetője. „Komoly baleseti és megbetegedési tényezőként kell tekintenünk a negatív stresszre. Tény, hogy mindenki számára megéri fokozott figyelmet fordítani a biztonságos munkahelyek megteremtésére".

 

Miért stresszelünk mi, magyarok? Az EU-OSHA felmérése szerint Magyarországon a munkahelyi átszervezések, a foglalkoztatás bizonytalansága a munkahelyi stressz leggyakoribb oka, második helyen szerepel a munkaórák száma vagy a munkaterhelés miatt a munkavállalókban okozott feszültség. Szintén probléma a kollégák vagy felettesek támogatásának hiánya, a nem megfelelően tisztázott szerepek és hatáskörök, kötekedésnek, zaklatásnak való kitettség, valamint a saját munkamódszer alkalmazásának korlátozása.

 

Egészséges munkahelyek – Kezeljük a stresszt! A 2013-as felmérés szerint a pszichoszociális kockázatok a munkavállalók legalább egynegyedét érintik, ugyanakkor egy 2006-os tanulmány szerint a munkahelyi felsővezetők 50%-a úgy véli, hogy munkával töltött élete során egyetlen dolgozójuk sem fog lelki egészségi problémával szembesülni.  A túlzott és hosszú ideig tartó stresszhelyzet azonban kellő regeneráció hiányában elfáradáshoz, kimerüléshez vezethet. Romlik a munkateljesítmény, megnő a hibázások száma, megnő a munkabalesetek és megbetegedések kialakulásának kockázata.

 

Mindig baj, ha stresszelünk? A stressz a szervezet általános védekezési reakciója, izgalmi-éberségi állapota, önmagában tehát nem probléma, viszont a krónikus stresszhelyzet distresszhez vezet, ami betegségeket válthat ki.

 

„Az európai kampány célja a figyelemfelhívás, arra, hogy a munkával kapcsolatos stressz szervezeti kérdés, amelynek megoldásához a munkáltatók és a munkavállalók közös erőfeszítése szükséges. A negatív stressz kezelése mindenkinek érdekében áll: a munkaadónak és a munkavállalóknak egyaránt érdekük odafigyelni erre" – mondta Balogh Katalin, a Nemzeti Fókuszpont vezetője. „A jó vezetés elő tudja segíteni a munkával kapcsolatos stressz és a pszichoszociális kockázatok csökkentését, ugyanakkor a munkavállalók részvétele is kulcsfontosságú. A pszichoszociális kockázatok csökkentéséhez a munkáltatók és a munkaerő között párbeszédre van szükség" – tette hozzá.

 

https://osha.europa.eu/hu

https://osha.europa.eu/fop/hungary/hu

 

Lantai József

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük